Készült: 2024.09.21.00:16:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

109. ülésnap (1999.12.14.), 6. felszólalás
Felszólaló Dr. Kóródi Mária (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Rövid időn belül már másodszor szólalok fel napirend előtt Budapest érdekében. Felszólalásom célja rávenni a kormány, hogy állítsa le végre Budapest ostromát. Lássa be végre, hogy Budapest és az ország sorsa egy; akik ártanak Budapest fejlődésének, az egész országot károsítják meg.

Ha körülnéznek az átalakuló Európában, láthatják, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be azok a nagyvárosok, amelyek egy adott térség gazdasági, pénzügyi vagy kereskedelmi központjává váltak. Közép-Kelet-Európa jelentős városai - Bécs, Varsó, Prága és Budapest - is versenyben állnak egymással.

Versenyben, hogy ki nyeri el a térség regionális pozícióit, melyik város lehet a gazdasági, pénzügyi vagy kereskedelmi centrum. Mert amelyik város jobb pozíciót nyer e versenyben, bizton számíthat egész országának általános gyarapodására, gazdagodásra, az életszínvonal növekedésére. Az országuk érdekére valamit is adó kormányok pedig minden eszközzel segítik városaikat, hogy minél versenyképesebbek legyenek.

Nem ez történik nálunk. A Fideszt hatalomra kerülése óta indokolatlan, kétségbeejtő és rendkívül káros politikai presztízsszempontok vezérlik a főváros ellen. Amit a kormány már nem vállalhat fel, azt pedig egyre gyakrabban és vehemensebben a kormánypárti képviselők teszik meg, frakciójuk támogatásával. Az ellenzéki vezetésű fővárossal szemben hihetetlen mértékű ellenérzést táplálnak magukban, és ezért számukra a főváros nem az ország ereje, hanem csupán megregulázandó, legyőzendő politikai szereplő. Ilyen szemlélettel persze nem is lehet belátni, hogy Budapest infrastruktúrájának ma már a bécsi, berlini vagy milánói infrastruktúrához kellene közelednie jövőnk érdekében, az egész ország jövője érdekében, és nem bevárni, hogy Kijev és Bukarest utolérjen bennünket.

Ellenséges mentalitásuk miatt azonban Budapest vezetésének energiáit nem a nagyvárosokkal folytatott építő verseny kell hogy lekösse, hanem ez az áldatlan küzdelem. A főpolgármester mindenkit megpróbál mozgósítani: a volt pénzügyminisztereket, a Pro Urbe-díjasokat és az országgyűlési képviselőket. Ez utóbbiak mutatják a legkisebb érdeklődést. Igaz, a kormánypártiak kinyilatkoztatják a főpolgármesternek, hogy nem engednek az elvonásokból.

Mint azt a főváros vezetése már több fórumon is elmondta, az elvonások a legsúlyosabb helyzetet a tömegközlekedésben váltják ki. Európa nagyvárosaiban az állam tartja fenn a tömegközlekedést, nálunk egy fillérrel sem járul hozzá. Ha a fővárostól elvonják eszközeiket, ki vállalja majd a felelősséget a leépülő tömegközlekedésért, a megnövekvő gépkocsiforgalommal együtt járó gondokért? Ha nem lesz pénz az utak, hidak, felüljárók karbantartására, és le kell őket zárni, ki vállalja a felelősséget a közlekedési káoszért? Ki vállalja a felelősséget a város lakói, az ország polgárai előtt, ha egyre nehezebb lesz élni, lakni, ügyet intézni a városban? És ki vállalja a felelősséget, ha a befektetni szándékozó külföldi vagy az ide látogató turista egy lerobbant infrastruktúrájú, intézményeit működtetni nem tudó városból inkább elmenekül, semmint hogy ismét ide jöjjön.

Sokat hallunk manapság arról, hogy a Fidesz-kormány országképet akar építeni. E célra több milliárd forintot szánnak. De milyen országképet állítunk ki magunkról, hiszen aki Magyarországra jön, az Budapestre érkezik. Lehet ugyan, hogy jól fogja magát érezni egy gulyás-, csikós- vagy pörköltpartin, de hogy milyen ország Magyarország, nem ebből fogja megítélni, és nem is abból, hogy mit mondanak a politikusai; hanem abból, hogy az a város, ahová megérkezett, egy dinamikusan fejlődő, életerős, kulturált ügyintézésű hely-e vagy nem.

A XIX. század végi polgárosodó Magyarország a századforduló millenniumi ünnepségeire készülve felvirágoztatta Budapestet, megépítettük Európa első földalatti vasútját, és Budapest akkor a régió kereskedelmi központja volt. Most, az ezredfordulóra készülve mindennek az ellenkezője történik. Az önök kormánya nem épít semmit, sem földalattit, sem metrót, sem Nemzeti Színházat, sem várost. Van erre józan, elfogadható magyarázat? Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

(9.20)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai