Felszólalás adatai

LÉVAI TIBOR (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hajdúböszörmény egykor tisztviselő polgárváros volt, és ma is a térség gazdasági, kulturális központja. Nagy belső értéket, potenciált képvisel, élénk egyesületi életet és ezen belül élő polgári társadalmat. Jellemző városunk lakosságára a magas iskolázottsági szint, a szakértelem, a hagyományos polgári értékek érvényesítése az életmódban, életvitelben. Ezt igazolja az innét elkerülő és országos karriert befutó, esetenként európai hírnévre szert tevő értelmiségiek, művészek igen magas száma.

Városunk neve, Böszörmény a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedán, iszlám hívőt jelentett. Mezővárosi rangját 1410-ben, Zsigmond uralkodása alatt kapta. Hajdúböszörmény nevében a Hajdú előtag pedig egy, a XV. század utolsó évtizedeiben kialakult, a nagyarányú állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó rétegre utal. E hajtó-pásztor népesség a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitűnően értett. Helyzetük a XV. század végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Az egzisztenciálisan veszélybe került hajdúk jobbágynak visszamenni nem akartak, szabadcsapatokba szerveződtek. Az egykor tisztán pásztor foglalkozást űző hajdúk fokozatosan pásztorkatonákká lettek, majd a XVI. század második felétől a hajdú név már egyértelműen katona foglalkozást fejezett ki.

A hajdúk 1609-es Böszörménybe telepítésével új fejezet kezdődött a város életében. A katonai életmód és kiváltság fejében nyert földbirtok viszonylag biztos megélhetést jelentett. A hajdútelek fontos része volt a házhely, a belső telek és ennek tartozéka, a kert, amely a városárkon kívül helyezkedett el. A belső telken csak a ház állt. A gazdasági tevékenység színtere a kert volt. A lakosság megélhetését a város határában rendelkezésre álló szántóföldi művelésre, legeltetésre kiváló minőségű föld biztosította.

Ebben az időszakban ipari tevékenységgel a hajdúkiváltsággal nem rendelkező jobbágyrétegek foglalkoztak. A város katonapolitikai szerepének csökkenésével párhuzamosan a katonai jellegű lakosságból fokozatosan állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkozó szabad paraszti polgárság alakult ki.

(21.30)

Hajdúböszörmény méltán híres városszerkezete a messze múltban gyökerezik, s legszebb példája annak a kétbeltelkes, más néven ólaskertes vagy kertes településtípusnak, amelyet a magyar Alföld sajátos életformája termelt ki. E településforma mai szemmel nézve is modern.

Hajdúböszörmény több mint 32 ezer fős lakosságával Hajdú-Bihar megye második legnagyobb városa, Magyarországon az ötödik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkezik. Kelet-Magyarország első számú regionális centrumának, Debrecennek az agglomerációjában fekszik. Az Alföld egyik jellegzetes települése, a világhírű tokaj-hegyaljai borvidék és a világörökség részeként ismert Hortobágy között helyezkedik el. Hajdúböszörmény városának az elmúlt időszakban jelentős fellendülése indulhatott el, nagyon nagy tiszteletére az itt élő embereknek. Sikerült fejleszteni a fürdőt, a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése indulhatott el, amelynek a döntését a tisztelt képviselőtársaim éppen ezen a napon, néhány órával ezelőtt a címzett támogatások vitájában támogathatták.

Mai megjelenésében a város magában hordozza történelmi múltját. A majdnem kör alakú városmagot körkörös formában kertségi övezet veszi körül, a várost négy sugárút szeli át. Ezek kereszteződésében alakult ki a főtér, az impozáns Bocskai tér. Kevés olyan város található világszerte, amely szerkezetében, struktúrájában olyan híven, olyan szép egymásra rétegződöttségében viselné magán sok évszázados fejlődésének nyomait, mint Hajdúböszörmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az a mai napon is megtörtént, kérem önöket, munkájuk során lehetőségeikhez képest támogassák és segítsék Hajdúböszörmény város fejlődését és azt a pályát, amelyet kitűzött magának célul. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)