A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő költségvetés a számok nyelvén kifejezi őszintén, tisztességesen a hitvallásunkat, mi fontos a társadalmunk számára, mi fontos a magyar emberek számára. Nyilván az értékelvűséget tetten lehet érni a költségvetésünkben, hiszen örömmel látjuk azt, hogy bővülnek a családtámogatások, a teljes foglalkoztatottság továbbra is célja, és komoly eredmények vannak már e mögött a kormányzat részéről, stabil és erősödő gazdasággal számolhatunk.Elhangzott itt a reggeli órákban ellenzéki képviselőktől néhány mondat. Elsősorban arra szeretnék reagálni, amelyik arról szólt, hogy ez egy sebtiben összeállított költségvetés; ez egy kritika volt. Azt hiszem, a kormány mindig is Márai Sándor bölcsességét vallotta, amelyben nem követi el sem a vízszintes, sem a függőleges lustaságot. Bizonyára ismerik ezt a fontos gondolatot Márai Sándortól, aki azt mondta, hogy a függőleges lustaság elkövetése súlyos hiba. Ez azt jelenti, hogy naponta döntéseket kell hoznunk, mindannyiunknak van felelősségünk, kinek kisebb, kinek nagyobb, de mindenkinek van a személyes életében és a családja felé is, nyilván közösségünk, nemzeti közösségünk irányába is; tehát a napi döntések meghozatala.

Nyilván a vízszintes lustasággal pedig arra utalt Márai Sándor, hogy bizony hosszú távú stratégiai célokat kell megfogalmaznunk mindannyiunknak, mert ez vezet előre. Ha bármelyik hibát elkövetnénk, akkor valóban nem menne az ország szekere sem előre. De előremegy az ország szekere, ez a helyes, ezt kell követni és folytatni.

Biztonságpolitikával is foglalkozó politikusként örömmel látom azt, hogy a biztonságra nagyon sokat áldoz a kormányzat, hiszen mindennek az alapja. A mindenkori államnak szüksége van arra, hogy garantálja a biztonságot az állampolgárai számára, pont azért, mert a boldogulás feltételét jelenti a biztonság. Ha nincs biztonság, akkor a szabadságjogok sem tudnak érvényesülni. Tehát azt hiszem, ez egy fontos célkitűzés, és tetten érhető a költségvetésben a számok nyelvén.

Hadd mondjam még el azt önöknek, hogy kereszténydemokrata politikusként tudom, hogy minden közösség, minden emberi közösség számára, így a Magyar Honvédség számára is az igazi erőt mindig a szellemisége, a hite adja. Azt is vallom Assisi Szent Ferenctől, hogy hirdessétek az evangéliumot mindig, ha szükséges, akkor szavakkal is. Pál apostol levele az efezusiakhoz úgy szól, hogy öltsétek magatokra Isten teljes fegyverzetét, mert veszélyek és bajok mindig vannak, és ha ezt a teljes fegyverzetet magunkra öltjük, akkor jobban helyt tudunk állni az élet kihívásaiban. A hat fegyver nem más, mint az igazságosság öve, a hit pajzsa, a megigazulás páncélja, az üdvösség sisakja, a lélek kardja és a békesség képessége.

Természetesen ezek mellett szükség van arra, hogy a Magyar Honvédséget ellássuk megfelelő technikával, és képességnövekedés álljon elő. Ezt kell erősítenünk, mert ez jelenti Magyarország biztonságának zálogát. A rendszerváltás óta leszállópályára állított Magyar Honvédség fejlődésnek indult, és ez örömteli szerintem mindannyiunk számára. A védelmi költségvetés volumene dinamikus növekedést mutat a jelenlegi számok alapján.

Szerényen azt is mondhatjuk, hogy bár valamennyi ágazatban növekedés van, nő a költségvetési lehetőségek köre, azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy a 2019-es költségvetés egyik nyertese a Magyar Honvédség. Ideje volt már ennek, hiszen nagyon-nagyon sok lemaradást kell pótolni az elmúlt évek kapcsán, a rendszerváltás óta. A HM fejezet kiadási főösszege a 2018-as évhez képest 85,5 milliárd forinttal növekszik, a 427,3 milliárd forintról 512,8 milliárd forintra. Ez közel 20 százalékos növekedést mutat, forrásbővülést mutat. Vállaltuk azt a NATO felé, hogy 2024-re a bruttó hazai össztermék 2 százalékát fogjuk védelemre, katonai kiadásokra költeni. Ez egy jelentős bővülés, több mint kétszeresére fog növekedni, 1000 milliárd fölé fog menni majd a honvédség költségvetése, ha ezt tudjuk tartani. De nyilván világos és egyértelmű a cél.

A mostani költségvetés is kiemelten kezeli a fejlesztéseket is, hiszen a fejlesztési feladatokra a tervezetben közel 150 milliárd forint áll majd rendelkezésre a jövő évi források kapcsán. A növekvő források lehetővé teszik, hogy folytatódjék a 2017-ben megkezdett Zrínyi 2026-os honvédelmi és haderőfejlesztési programunk. A legfontosabb fejlesztési célkitűzések a kibervédelmi területen, légvédelem területén, a páncélelhárító képesség fejlesztése vonatkozásában vannak. Folytatni kell a gépjármű beszerzési programot, a merevszárnyú és helikopteres képesség további fejlesztését is el kell érnünk. Azt kell mondjam, valamennyi fegyvernemi kultúrában szükséges fejlesztéseket el kell végezni. Ez a forrásbővülés ütemezetten, kiszámíthatóan lehetővé teszi, hogy ezek a fejlesztések megvalósulhassanak.

Fontos, hogy a katonákról szóljunk. Hiszen a katonákat meg kell becsülni. A katonák a Magyar Honvédség tagjai, belőlük áll a Magyar Honvédség. Ha a szellemiségük rendben van, ha az egyéni felszerelésük, a ruházatuk rendben van, ha a megbecsültségüket érzékelik, akkor helyt fognak állni, és Magyarország biztonságát erősítik ezen keresztül is. A laktanyafejlesztési koncepciót is elkezdtük végrehajtani. Tervezetten mintegy 5 milliárd forint lesz a jövő évi költségvetésben, hiszen az élet- és szolgálati körülményeket is fejleszteni kell. Itt elsősorban a tatai, a kaposvári, a szentesi, a debreceni legénységi épületek felújítása van tervbe véve. A KDNP ezt messzemenőkig támogatja.

2015-ben elkezdtük a katonák illetményemelését, fontos, hogy ezt folytatni kell. Benne van a költségvetésben, 2019-re gyakorlatilag átlagosan 50 százalékkal emelkedik meg a katonák illetménye. Nagyon fontos ez, hiszen ezen keresztül tudjuk megbecsülésünket kifejezni és a megtartó képességünket is megerősíteni. Hiszen amikor a gazdaság növekszik, és hála istennek jól teljesít a magyar gazdaság, egyre jobban, akkor a munkaerőpiac elszívja a jól képzett katonákat. Ezért az illetményemelésnél oda kell figyelnünk, hogy versenyképes illetményt, versenyképes fizetést biztosítsunk a katonák számára, és ezen keresztül is meg tudjuk őket tartani hivatásuk mellett.

Kiemelt cél a létszám növelése is. Ez is fontos célkitűzés, támogatjuk a magunk részéről. És természetesen tervbe vettük a hazai védelmi ipar újraélesztését és átgondolt fejlesztését. Ez a folyamat is elindult, erre is források állnak rendelkezésre. Nagyon fontos, hogy a társadalmi kapcsolatokat erősíteni kell, hiszen a fiatalokat meg kell szólítani, a katonai pálya, hivatás szépségeit be kell mutatni nekik. Hiszen a haza védelme nemzeti ügy, mindannyiunk közös ügye. És az jó, ha valaki tartalékosként vagy akár csak a Honvédelmi Sportszövetségen keresztül vagy bármilyen más módon szívében elkötelezett a haza védelmének ügye iránt. Ezt honvédelmi nevelésen keresztül, hazafias nevelésen keresztül kell elkezdenünk már a fiataljainknál.

Fontos dolog, ez sem pártpolitikai kérdés, ez mindannyiunk közös felelőssége, közös ügye, hiszen az országot a fiataljainkra fogjuk majd ráhagyni egykor. Nem mindegy, hogy megmarad-e magyar országnak, és rendes hazafiak fogják-e a közösség életét tovább szolgálni.

(12.10)

A nemzetközi feladatokról engedjenek meg még egy gondolatot. Nagyon fontos, hogy Magyarország a NATO 1999. március 12-e óta megbecsült, elismert tagja, számos nemzetközi misszióban, tizenhárom-tizennégy országban, több kontinensen ott vagyunk, fontos, hogy ezt továbbra is ellássuk, ezen keresztül is erősíteni tudjuk Magyarország presztízsét, nemzetközi tekintélyét a nemzetközi világban és a NATO-ban.

Azok alapján, amiket most említettem, és a költségvetést végigtekintve mindenképpen biztató jeleket és garanciát látok arra, kellő garanciát és kiszámíthatóságot, hogy a Magyar Honvédség továbbmegy a fejlődés útján. Szükség van erre, nem öncélból, hanem a magyar emberek biztonságának a minél magasabb szintű garantálása érdekében.

Tudjuk, hogy a kiszámíthatóság stabilitást hoz, a stabilitás biztonságot nyújt mindannyiunk számára, úgyhogy én a KDNP nevében azt tudom mondani, hogy a költségvetést támogatjuk, jó célokat fogalmaztak meg a kormányzatban, és bízom benne, hogy minél több ellenzéki képviselő is támogatni fogja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövőkutatók úgy fogalmaznak, hogy az elkövetkezendő harminc évben többet fog változni az emberi világunk, mint az elmúlt háromszáz évben. Ferenc pápa egyenesen úgy fogalmaz, hogy az emberi civilizáció korszakos változással járó időszakba lépett. Hihetetlen gyors változások vannak technikai, technológiai értelemben is, és nyilván ezek a változások, ezeknek a sebessége is jelentős mértékben növeli meg a különböző társadalmak, nemzetek, államok sebezhetőségét. Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művében úgy fogalmaz, hogy egy civilizáció a születése pillanatától halálra van ítélve, és ez vonatkozik őszerinte az európai civilizációra is, éppúgy, mint az óegyiptomi vagy az antik görög-római civilizációkra. Ne legyen igaza, hiszen nekünk fontosak az európai értékeink, a keresztény értékeink, a keresztény civilizációnk!

Carroll Quigley, a Harvard Egyetem egykori professzora, a civilizációk evolúciójának kutatója hét fejlődési stádiumra bontja a különböző civilizációk fejlődését. Az első lépésben a keveredésről ír, majd a vajúdásról, ezt követően a terjeszkedésről, amikor a népességnövekedéssel és egyfajta földrajzi kiterjedéssel együtt járó folyamatot ír le, amely gyakran robbanásszerűen, tervezhetően történik. Ezt követően, illetve emellett alakulnak ki különböző viszályok, konfliktusok, majd kialakul a teljes birodalmi lét  amelyre nézve úgy fogalmaz Quigley, hogy „az aranykor valójában a túlérettség csillogása, s hamarosan követi a lecsúszás” , majd a hanyatlás, és végül pedig az invázió, azaz a hódítás és a régi civilizáció eltűnése önfeladás útján. Bár  hozzáteszi Quigley  végtelen ideig is fennállhat az adott civilizáció, de ehhez tenni kell, ehhez fel kell ismerni a civilizáció belső bajait, fel kell ismerni a külső veszélyeket, és tenni is kell ezzel szemben; ha erre képes az adott civilizáció, akkor megmarad, ha nem, akkor eltűnik, és helyette más veszi át az irányítást.

Ebből tehát az adódik mindannyiunk számára, hogy a biztonság alapérték. Mindannyian ismerjük a Maslow-piramis elméletét: a fiziológiai szükségletek fölött ott van a következő helyen a védelem, a biztonság iránti igény. Igenis minden korban mindenkinek kötelessége tenni azért, hogy az adott állam, az adott civilizáció meg tudja védeni önmagát.

Egy nemzet megmaradásának garanciális elemei között természetesen ott található a demográfia, ott található az erős gazdaság. Én azt szoktam mondani, hogy legalább négy dologra mindenképpen szükség van: a gazdaság erősítésére, iskolák építésére, templomépítésre és egy ütőképes haderőre, amely képes megvédeni az adott országot, az adott nemzetet a külső bajoktól; természetesen a terület hozzátartozik az államisághoz, és ennek a megvédésére is alkalmas eszközrendszerrel kell rendelkeznie.

Örömteli, hogy a Zrínyi 2026-os haderőfejlesztési program elindult, a kormánynak világos és egyértelmű céljai vannak  a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja mindezt , hogy egy ütőképes Magyar Honvédsége legyen. Örömmel látjuk, hogy a költségvetés is jelentősen növekszik, és olyan valós védelmi képességekkel erősödik a Magyar Honvédség, amellyel mindig képes lesz a magyar családok biztonságát garantálni.

Azt is tudjuk azonban, hogy egy szervezet, legyen az hadsereg vagy bármilyen más intézmény, igazi erejét mindig a szellemisége, a hite adja, ezért fontos az, hogy ha a jövő biztonságáról beszélünk, akkor törekedjünk arra, hogy gyermekeinknek átadjuk a hazaszeretet érzését, hogy legyen ott a szívükben mindig, mindenkor, hogy nyugodt szívvel tudjuk átadni a magyar zászlót, hogy ők is törekedjenek arra, hogy ezt a hazát, amely a szülőföldünk, amely semmivel sem pótolható érték, mindig védelmezzék, mindig óvják. Ezért kell nekik adnunk szellemiséget, értékrendet, hitet; erre törekedjünk, a KDNP ezt messzemenőkig támogatja.

Goethe arra a kérdésre, hogy mi a legtöbb, amit adhatunk gyermekeinknek, úgy fogalmaz, hogy az nem más, mint gyökerek és szárnyak. Igen, a gyökerekben a hagyományokra, az értékrendünkre, a kultúránkra utal, ezt kell átadnunk, egy megfelelő értékrendet a gyermekeinknek, és ahhoz, hogy tudjanak nagy célokat megvalósítani és sikeresek legyenek az életben az önmegvalósítás útján  hozzáteszem: a közösség javára , ahhoz kellenek szárnyak.

Én azt hiszem, hogy a hazafias nevelés, az egészséges nemzettudat ezt a célt kell hogy szolgálja. Ebben mi továbbra is támogatjuk a kormányt, és ott leszünk minden kilométerkőnél, ahogy azt szoktuk volt mondani, támogatjuk ezt a törekvést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2018. év 44. hetében járunk. Ez a hét az őszi szünet hete gyermekeinknek, de ezen a héten csütörtökön mindenszentek, pénteken halottak napja lesz. Engedjék meg, hogy kereszténydemokrata politikusként elmondjam, hogy nekünk miért fontos november 1-je, mindenszentek napja és a halottak napja. Mindenszentek napja azért fontos, mert az üdvözült lelkekről emlékezünk, az Isten országában lévő és megdicsőült lelkeket és a szentek közösségét hirdetjük. Halottak napja, november 2-a, amely sajnos mindannyiunkat érint, a földi életből távozott szeretteinkre emlékezünk. Mindkét emléknap a mi kultúránk része, a keresztény civilizációnk értékeinek rendjét fejezi ki, még akkor is, ha a mai modern civilizáció programja elsősorban énközpontú, kizárólag az individuum boldogulásával foglalkozik, amelynek sajnos fontos része az Istentől való eltávolodás. Ezért nekünk, kereszténydemokratáknak három szolgálatunk van: egy missziós tevékenység, a Jóisten szeretetének a hirdetése; a hazaszeretet ápolása és tevékeny törődéssé való alakítása; és természetesen gyermekeink nevelése, ahogyan Márai fogalmaz: hogy megszerezhessék a szív és a jellem műveltségét ebben a mai világban.

Mind a három szolgálat mindennapi szolgálat, ahogyan Kossuth Lajos fogalmazott. És hogyan tudjuk ezt hatékonyan ellátni? Természetesen ehhez számos útmutató van. Én Jókai Annától idéznék, aki a három tudat egységének az ápolására hívta fel a figyelmet nagyon bölcsen: ez nem áll másból, mint az embertudatból, a nemzettudatból és az istentudatból. Így igaz, bármelyik sérül, a védelmi pajzsunk gyengül, egyénként is, közösségként is, főleg akkor, amikor sajátos, rohanó, zajos világban élünk. Ahogyan Henry Kissinger fogalmaz a Világrend című művében: káosz fenyegeti a világot.

Korszakos változásokat élünk meg mind technikai, mind technológiai értelemben, mind a népvándorlás folyamatában, mind az értékrendszer válságának folyamatában. XVI. Benedek pápa úgy fogalmaz, hogy realisztikus módon legyünk fölkészülve arra, hogy a gonosz mindig támadni fog, kívülről és belülről egyaránt.

Mikor és hogyan tudunk helytállni, tisztelt képviselőtársaim? Kolping atya ajánl nekünk egy fontos, életre való üzenetet: ha életünket a hitre építjük, akkor igenis jobban helyt tudunk állni az élet nehézségeiben. Miért mondhatja mindezt? Elsősorban azért, mert minden emberi civilizáció vallási talapzatra épült. A hit nélküli világ elveszíti lelkét, és a lelketlen világ el fog pusztulni.

(10.00)

Ahogyan Szent Péter első levelében fogalmaz: „Hitetek célja a lelkek megmentése legyen.” A hit a továbbadás révén is erősödik: contemplata aliis tradere  továbbadni az elmélkedés gyümölcseit.

Sok eszközzel rendelkezünk mi, emberek, hogy legyőzzük a világban a rosszat és a szenvedést, és csodálatosak azok az emberek, akik ezért küzdenek. Köszönet és hála a közösséget őszintén szolgálóknak, azoknak, akik ápolják és gyógyítják a betegeket, azoknak köszönet, akik ügyelnek a biztonságunkra, a katonáknak és a rendőröknek. Köszönet a pedagógusainknak, akik nevelik gyermekeinket Goethe szellemiségében, hiszen Goethe úgy fogalmazott, hogy mi az, amit legfontosabbként átadhatunk a gyermekeinknek: elsősorban a gyökereket, a tradícióinkat, a hagyományainkat, az értékrendünket, és szárnyakat, hogy megvalósítsák majd céljaikat. Köszönet a lelki atyáknak, akik tartják bennünk a hitet, és köszönet a mindennapi hősöknek, ahogyan Ady fogalmaz A muszáj Herkules című versében.

Emlékezzünk tehát szeretteinkre ezen a héten, keressük az emlékezés csöndjét! Ahogy Salamon király első könyvében kérte: „Adj nekem, Uram, téged hallgató szívet.” Salamon nem kért sem gazdagságot, sem ellenségei életét, sem hatalmat, hanem csöndes szívet, amely Istent hallgatja, mert ez hozza el a belső világosság nyugalmát és örömét, a lux internát, amelyre mindannyiunknak szüksége van.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és legyen békesség köztünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Igen, elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-KDNP-kormány azért indította el a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerét, hogy akik gyermeket nevelnek vagy gyermekvállalás előtt állnak, a lehető legjobb körülmények között élhessenek Magyarországon. A CSOK népszerűsége azóta is töretlen, a kedvezménnyel eddig több tízezer család élhetett, ami azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban több százezer ember otthonteremtését tudtuk segíteni. A CSOK emellett nemcsak a gyermekvállalási kedvet igyekszik segíteni, hanem a hazai építőipar fellendüléséhez is hozzájárul az egyéb kedvezmények mellett, ami azonnali nemzetgazdasági pozitívumot jelent mindannyiunk számára. 2018 első félévében 30 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban, évente pedig 30-40 százalékkal emelkedett a kiadott építési engedélyek száma.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kereszténydemokrata képviselőként hadd mondjam el, hogy a politikánk kiemelten fontos része a családtámogatás, a családi élet körülményeinek a folyamatos javítása. Nem túlzás azt feltételeznünk, hogy a családpolitikai intézkedések között, hangsúlyosan a CSOK-nak is köszönhetően javultak a népesedési mutatók. Persze, őszintén tegyük hozzá, hogy van még teendő ezen a területen is.

A CSOK igényelhető már meglévő és születendő gyermek után is, egyszülős és kétszülős családok otthonteremtését is szolgálja. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy a legtöbben 30-40 éves koruk között veszik igénybe a támogatást, nagyságrendileg 11 százalékuk vállal előre gyermeket, 30 százalékuk egy, 34 százalékuk két gyermekkel rendelkezik, és 25 százalékuk három vagy annál több gyermeket nevelő családban él. Fontos látnunk, hogy a CSOK a vidék megmaradásához is hozzájárul.

Ezzel együtt továbbra is nagyon nagy igény van arra, hogy segítsük a fiatalokat az első otthon megszerzésében, és ha bővül a család, lehetőségeink szerint segítsük a továbblépésben is.

Ebben is segíthet a családi otthonteremtési kedvezmény kibővítése. Ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogyan értékeli a CSOK eddigi hatását, hogyan változik a CSOK rendszere a jövőben.

Köszönöm szépen megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Minden nemzet megmaradásának záloga a család, ezt mindannyian tudjuk, sőt életünk egyetlen igazi értelme a gyermek, a gyermekek, a gyermekeink. Legány Dezső, a zenetudományok kandidátusa úgy fogalmaz, hogy „Kis nép, ha élni akar, semmiféle erőforrását el nem hanyagolhatja.” Igen, talán ez a legeslegfontosabb küldetése valamennyi magyar embernek, valamennyi magyar politikusnak is, hogy a magyar gyermekek jövőjét építse, és segítse a gyermekvállalást a magyar családokon belül.Még ha látjuk is korunk nagy problémáját, nagy baját, még ha azt is gyakorta mondjuk, hogy igen, szükség van a szociális piacgazdaság felépítésére, kereszténydemokrata politikusként én továbbra is ezt hirdetem, ebben a globális világban igenis szükségünk van arra, hogy odafigyeljünk az elesettekre, odafigyeljünk a gyermekekre, a családokra és minden támogatást adjunk meg nekik. Nyilván a magyar nemzet jövője is ezen múlik.

Én bízom benne, hogy a kormány továbbra támogatni fogja a gyermekvállalást, ahogy megtette az elmúlt években. És bízunk benne, hogy bővülni fog a családtámogatás rendszere a jövőben is. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a napirend előtti felszólalásomat egy rövid megemlékezéssel kezdjem. Szomorú hírt kaptunk: Mézes Miklós, a magyarországi kereszténydemokrácia nagy alakja távozott közülünk. A Barankovics-féle párt utolsó képviselője volt ő, 99 évi földi szolgálat után hagyott itt minket, most az égi frakcióban teljesíti a szolgálatát tovább. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy mindannyian, akiknek gyermekeink vannak, nap mint nap arra törekszünk és azon gondolkodunk, hogy hogyan tudjuk az ő életüket segíteni és támogatni. Goethe ad erre egy kiváló választ, amely szerint úgy fogalmazott, hogy mi a legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket ahhoz, hogy kötődjenek a hazájukhoz, vigyék tovább a hagyományainkat, és nyilván szárnyakat ahhoz, hogy nagy célokat tudjanak megvalósítani, és sikeresek legyenek az élet küzdelmeiben. Fontos természetesen ehhez, hogy minél több magyar család vállaljon gyermeket, persze ugyanilyen fontos, hogy megfelelő szellemiségben neveljük a gyermekeinket, kapjanak egy megfelelő értékrendet, egy értékszűrőt.

A kormány a családvédelmi akcióterv elindításával újabb támogatásokkal segíti a fiatalok életkezdését, a gyermekvállalást és a gyermeknevelést, mert Magyarország jövőjét a gyermekes családok adják. A hétpontos családvédelmi akcióterv újabb komoly támogatás a magyar családok számára. A 10 millió forint összegű kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön a fiatal családok gyermekvállalását támogatja. A második pontban jó hírként olvashatjuk, hogy már használt lakásra is felvehető lesz a CSOK. Bővül a jelzáloghitel csökkentésére jogosult gyermekes családok köre és a támogatás összege. Szja-mentességet kapnak a legalább négy gyermeket nevelő édesanyák. A nagycsaládosok vissza nem térítendő támogatást kaphatnak és kapnak az autóvásárlásukhoz. Meg fog valósulni a teljes körű bölcsődei ellátás, három év alatt újabb 21 ezer bölcsődei férőhelyet létesít a kormányzat. És bevezetjük, bevezeti a kormányzat a nagyszülői gyedet is.

Örömteli, hogy a kormány a családtámogatási rendszert nem egy lezárt folyamatként kezeli, hanem a jövőben tovább fognak bővülni a támogatások, és természetesen próbálnak igazodni a sokféle családi élethelyzethez. A legfontosabb cél azonban, ne felejtsük el, hogy több gyermeket vállaljanak a családok.

Számomra különösen örvendetes, hogy nemcsak a családokat támogatja a kormány, hanem a családokat segítőket is. Növekszik a védőnők bére, négy év alatt négy lépcsőben mintegy 72 százalékkal; négy ütemben: 8 százalékos, 14, 20 és 30 százalékos mértékben fog növekedni a védőnők bére.

Abban a megtiszteltetésben volt részem a minap, március 12-én, hogy Újbudán, Gazdagréten egy új védőnői központot avathattam. Nagy örömmel fogadták a védőnők, és azt kell hogy mondjam, hogy ez is azt mutatja, hogy igenis a kormányzat és az önkormányzat is odafigyel arra, hogy megbecsülje a védőnői szolgálatot, azt a hungarikumot, amely több, mint százéves, 1915. június 13-án jött létre Budapesten az Országos Stefánia Szövetség Anyák és Csecsemők Védelmére. Egy évre rá Heim Pál elindította a védőnőképzést és a gondozók képzését is. Ez valóban egyedülálló világjelenség, nincs még egy olyan ország, ahol ilyen védőnői szolgálat lenne a családok megsegítésére, a gyermekek egészséges nevelésére, az egészségmegőrzésre. Példaértékű mindez. Örvendetes az is, hogy egyre több fiatal család költözik Újbudára, és emelkedik a gyermeklétszám is. Nagyon fontos, hogy egyre több ilyen körzet legyen Magyarországon, nem csak Budapesten. Olyan döntést kellett hoznunk, hogy növeltük, növelnünk kellett a védőnői körzetek számát is.

Én úgy érzem, hogy a kormány, Márai szavait idézve, aki úgy vallotta meg hitét a Vendégjáték Bolzanóban című művében, hogy lényeges dolgokat emberek között nem a szavak, hanem a magatartás és cselekedetek határoznak meg és döntenek el, de úgy látom, hogy a magyar kormány, a Fidesz-KDNP-kormány nemcsak szavakban, hanem tettekben, magatartásban, cselekedetben is a családok pártján áll, és így lesz a jövőben is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Reggel nyolc óra óta itt vagyok a vitában, végighallgattunk sok-sok érdekes és értékes felszólalást, javaslatokat, pozitív gondolatokat, kritikákat. Nyilván egy költségvetés vitájakor az emberben mindig felmerül az az alapgondolat, hogy valamennyi terület fontos, nyilván. Egy közösség, egy társadalom fejlesztése, fejlődése érdekében fontos az oktatás, fontos az egészségügy, fontos sok-sok minden, mezőgazdaság, és a többi, és a többi.

Én az eddigi élettapasztalatom alapján azt láttam, hogy van számos olyan szakma, van számos olyan hivatás, amely egy közösség számára talán a leghasznosabb és a legfontosabb, és nélkülözhetetlen azoknak az embereknek a munkája, akik ebben a hivatásban dolgoznak. Természetesen minden szakmában, minden hivatásban dolgozó ember értékes ember, és mindenki az alkotás lehetőségével műveli a szakmáját és a hivatását.

Édesapám mindig azt tanította, hogy ha valamit elvállal az ember, valamit csinál, valamit elvégzünk, törekedjünk arra, hogy a lehető legjobban tegyük, a legtöbb erőt, energiát, minden képességünket adjuk bele abba a hivatásba. Tehát egy jó kőműves, aki szép és stabil házat tud építeni, családi házat, egy jó szabó, aki szép ruhát tud varrni, és a többi, és a többi, ezek mind-mind értékes alkotások.

De mégis van három olyan hivatás, amelyekről röviden szólnék, és azon belül is egyről, amelyet talán a legfontosabbnak érzek. Ez a három hivatás nem más, mint a pedagógusok, akik a gyermekeinket segítenek fölnevelni és a jövő nemzedékét ilyen módon formálják, helyes értékrendet adnak nekik és értékszűrők, nyilván a családok, a szülők mellett segítenek ebben a munkában.

A másik ilyen hivatás az egészségügyben dolgozó embereké, tehát az orvosok, az ápolók. Ha betegek vagyunk, ha a szeretteink betegek, ők rendelkeznek azzal a képességgel, azzal a tudással, azzal az elhivatottsággal, hogy képesek gyógyítani, ami óriási tudás.

Most a harmadik hivatásról szeretnék beszélni részletesebben, ez pedig a biztonságunkért felelős embereknek a hivatásköre, és azon belül is elsősorban a katonáké. Én azt hiszem, hogy ebben a mai világban, de mindig is fontos volt minden társadalom, minden nemzet számára, minden ország számára a biztonságos feltételek garantálása, mert csak az adja meg a boldogulás lehetőségét bármilyen más területen is. Tehát alapérték a biztonság, ebben a gyorsan változó világban pedig különösen.

Ezért én azt látom a költségvetés tervezetéből, a 2020-asból, hogy a honvédelmi fejezet soha nem látott mértékben tartalmaz pénzügyi forrásokat arra, hogy egy ütőképes, modern technikával felszerelt Magyar Honvédsége legyen Magyarországnak. Ideje volt már ennek, mondhatnánk. Természetesen a 616 milliárd forintos kiadási főösszeg  ezt azért mondom, mert én még megéltem olyan időket, amikor százmilliárd forint sem volt a honvédelmi költségvetés, ez most gyakorlatilag, ha úgy tekintem, akkor hat évre, régebbi időszakban nyilván, most az inflációt meg sok mindent nem számolok bele , ez egy óriási összeg, óriási felelősség is egyébként ez, ezt értékesen és jól kell felhasználni. Én azt látom, hogy garanciák vannak arra nézve a költségvetésben, hogy valóban a Magyar Honvédség fejlesztésére, nyilván a katonák megbecsülésére és a megtartó képesség erősítésére fog zömében elköltésre kerülni ez a forrás.

Azonban engedjék meg, persze zárójelben, ha már itt Farkas Gergelyt végighallgattam, és mondta, hogy a kormánypárti felszólalók folyamatosan kommunikációs paneleket mondanak, én most nem egy kommunikációs panelből szeretnék idézni, hanem a Szentírásból. Mert azért a Kereszténydemokrata Néppárt egyik alelnökeként mégiscsak pontosan tudom azt a Zsoltárok könyvéből, a 33. zsoltárból, hogy „A király nem erős hadsereggel győz…”, tehát kell erős hadsereg, de ez még kevés ahhoz, hogy a társadalmunk, a nemzetünk jövője garantálható legyen hosszú távra.

Azt is tudjuk, hogy „…az Úrnak szeme az igazakon nyugszik, azokon, akik bíznak kegyelmében”, „…ő a mi segítségünk és a pajzsunk”. És azt is tudjuk Pál apostoltól, aki az efezusiakhoz írt egy levelet, hogy a Jóisten teljes fegyverzetére szüksége van mindannyiunknak ebben a keresztény világban, keresztény civilizációban, mert csak akkor tudunk egyénként is megmaradni, és csak akkor tudunk nemzetként is meg családként is megmaradni és alkotó tevékenységet végrehajtani.

Hat fegyvert ad nekünk Pál apostol, talán nem haszontalan ezt most itt a jegyzőkönyv számára is megörökíteni, az utókor számára: az igazságosság öve, a hit pajzsa, az üdvösség sisakja, a lélek kardja, a megigazulás páncélja és végül, de nem utolsósorban a békesség képessége. Aki ilyennel rendelkezik, az képes közös nevezőt találni, bármilyen pártállású is legyen. Szerintem vannak olyan nemzeti minimumok vagy kellene hogy legyenek, olyan nemzeti egyetértés, olyan közös nevező, legalább a legkisebb közös többszörös, ez pedig a hazánknak a megvédése lehetne, mi más.

Lehetne még sok minden is, de ez nem mindig csak rajtunk, főleg nem a KDNP-n múlik, de nyilván keresnünk kell ezeket a közös találkozási pontokat. Egy költségvetés vitája is alkalmas lehet arra, hogy mindenki elmondja a maga értékrendje szerint, a maga hitvallása szerint, hogy pontosan mit tart ő fontosnak, és hogyha jól érvel, nyilván sok-sok módosító javaslatot fognak készíteni képviselőtársaink, és nyilván a Pénzügyminisztérium meg fogja fontolni kellő bölcsességgel, hogy melyiket fogadja el és melyiket nem, miközben egyébként minden területre átfogó stratégiával rendelkezik a Pénzügyminisztérium.

Ezért hadd köszönjem meg Banai Péter Benő államtitkár úrnak. Valamennyi kormányzati szerv sokat dolgozott a saját költségvetésén, de mégiscsak a Pénzügyminisztériumnak kellett ezt összerakni úgy, hogy ez harmóniában legyen, egyensúlyban legyen, egy növekedési pályát vigyen tovább, és minden fontos területre megpróbáljon forrásokat, kellő forrásokat teremteni. Majdnem minden forrás sikerült is, és növekedő forrásokat látunk, ezért hadd köszönjem meg a KDNP-frakció nevében, a magam nevében is az államtitkár úr munkáját és Varga Mihály miniszter úr munkáját ebben a nagyon nehéz időszakban.

Visszatérve a honvédség, illetve a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetére, azért azt is tudjuk, hogy persze a szellemiség, a hit az kiemelkedően fontos dolog egy hadsereg életében is, minden közösség életében, mert az igazi erőt nem a technika adja, hanem elsősorban a hit és a belső lelkierő.

Tehát ez nagyon fontos dolog, ezért én örömmel láttam, hogy a honvédelmi fejezetben a tábori lelkészi szolgálat működéséhez, megerősítéséhez is források állnak rendelkezésre, ez nagyon fontos dolog, higgyék el, nem szabad ezt lebecsülni, mert ebben óriási erő rejlik. Meg kell becsülnünk a tábori lelkészeink szolgálatát, hiszen kint vannak a katonáink különböző missziókban, bár nem abban a misszióban feltétlenül, amelyet mi, kereszténydemokraták vallunk, amely Isten szeretetének a hirdetését jelenti, hanem katonai külföldi szolgálaton, békefenntartó tevékenységet látnak el, ilyen értelemben tekinthetjük talán missziónak is, és ott is ott vannak kint a tábori lelkészek, és segítik a katonáink munkáját. Fontos, hogy megbecsüljük őket, fontos, hogy legyenek, és erősítsék a hitét, és a szellemiségét megfelelő irányba formálják a Magyar Honvédségnek is.

Miközben van egy hihetetlen nagy mértékű technikai fejlődés is, hiszen olyan eszközök beszerzésére jut forrás, amelyre soha korábban nem volt ekkora forrás. Itt a helikopterképesség, új eszközök, forgószárnyas eszközök beszerzéséről beszélek, páncéltörő képesség ismételt visszaállítása, illetve modern eszközökkel való fölcserélése, légvédelmi képesség, amelyre szintén régóta vágyunk, hiszen az ország légterének a biztonságához hozzátartoznak ezek az eszközök. Modern eszközökre van szükség, amelyekkel tudjuk garantálni Budapest biztonságát vagy akár a Paksi Atomerőmű biztonságát, de az egész ország területére vonatkoztatva is tudom ezt állítani.

(11.40)

A tüzérségi harckocsikról hallunk, és nyilván a fedezet is rendelkezésre áll a jövő évi költségvetésben.

Amit szeretnék hozzátenni, az az, hogy egy tízéves haderőfejlesztési programot indítottunk el. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy kellő alázattal ezt a munkát megkezdhettem, és összerakhattuk a 2026-ig szóló, Zrínyiről elnevezett honvédelmi és haderőfejlesztési programot. Örömmel látom, hogy ez ütemesen és dinamikusan folytatódik. Én a magam részéről messzemenőkig tudom ezt támogatni. Fontos, hogy a Magyar Honvédség és a magyar katonák, az ott szolgálatot teljesítő, a biztonságunkért dolgozó katonáink érezzék a megbecsülést, érezzék a társadalmi megbecsülést is, és érezzék a kormányzati megbecsülést is. Ha a költségvetés számokban kifejezheti mindezt, ez látszódik ebben is.

Nyilván minden állami hivatásban dolgozó ember számára örvendetes tény az, hogy a magyar gazdaság dinamikusan növekszik, jóval meghaladja az európai uniós átlagot. Ez azt jelenti egyébként, hogy nyilván a magánszféra, a vállalati szféra elég komoly illetményeket és fizetéseket tud adni az embereknek. Nagyon nagy az elszívás veszélye vagy lehetősége, tehát nagyon sok katona vagy akár rendőr is, tűzoltó is elmegy a polgári életbe, a civil életbe, mert több fizetést kap, ezért nyilván meg kell becsülnünk őket. Ezért fontos, hogy folytatódjon az illetményemelés folyamata is a Magyar Honvédségen belül és nyilván a rendőrségnél is, mert ezen keresztül is nyilván a megbecsülésünket tudjuk kifejezni. Én azt látom, hogy ilyen költségvetés mellett ezt nyugodtan lehet vállalni, és az, hogy a GDP 2 százalékára fogjuk növelni a védelmi költségvetést belátható időn belül, ez egy óriási lehetőség, tehát érezzék a katonák, érezzék a fegyveres rendvédelmi szerveknél dolgozók a kormányzatnak ezt a törekvését és ezt a szándékát, ilyen módon is talán a megtartóképességét tudjuk erősíteni a Magyar Honvédségnek.

Amiről még röviden szeretnék szólni, az az, hogy a tartalékos rendszer fejlesztésére is kellő források állnak rendelkezésre. Megnyugtató, garanciális elemek vannak pénzügyi értelemben, hogy tovább tudja folytatni a Magyar Honvédség tartalékos rendszerének a fejlesztését. Nagyon fontos dolog ez nemcsak biztonsági szempontból, hanem társadalom-, közösségformálás szempontjából is. Ha a honvédelmi törvény 1. § (1) bekezdését ideidézzük, amit mindenki jól ismer a jelenlévők körében, amely úgy szól, hogy a haza védelme, a honvédelem nemzeti ügy, tehát valójában ezért a célért, hogy ezt elérjük, ezért dolgozni is kell. Azt is szoktuk mondani  Kossuthot gyakorta idézve , hogy a haza védelme egy mindennapos szolgálat, tehát nem úgy van az, hogy most akkor elérkezett az idő, és akkor most mindent elvégeztünk, és kész, nincs további célunk, hanem folyamatosan dolgozni kell, mert folyamatosan változik a világ is.

A tartalékos rendszer azt a lehetőséget adja meg, hogy a civil polgártársaink, állampolgártársaink részt vehessenek valamilyen mértékben, valamilyen módon a haza védelmének ügyében. Ezért én nagyon-nagyon fontosnak tartom  azt hiszem, államtitkár urat nem kell meggyőzni, hiszen ő is tartalékos főhadnagy, ha jól emlékszem, ezért is elismerés jár, és pozitív példával járt elöl az államtitkárok körében, nem sokan vannak, de most nem bántok senkit, akik ezt a szolgálatot még vállalták szabadidejükben, a szabadságuk ideje alatt, és ennek eleget tesznek , tehát szeretnék én is mindenkit ösztönözni arra, hogy igenis a fiataljainkat vigyük abba az irányba, hogy a tartalékos rendszerben vállaljanak szerepet. Nyilván területvédelmi elven történik ennek a kiépítése. Még annak idején ezt így döntöttük el. Tehát fontos, hogy a lokálpatrióta érzés erősödjön a fiataljainkban, ismerjék meg a szűkebb és tágabb hazájukat, környezetüket, és vegyenek részt, bármilyen baj van, akkor segítsék a saját családjukat, a falujukat, a városukat, a településüket, akár természeti katasztrófa, ipari katasztrófa, ne adj’ isten, bármilyen kockázat vagy kihívás jelentkezik a térségükben. Ez fontos dolog. Ezt minden tanulmány bizonyítja, hogy a szűkebb pátriát jobban tudja védeni az ember, ismeri minden zegét-zugát, és ez óriási előny a védelem szempontjából.

Hadd tegyem még hozzá, hogy azt is tudjuk egyébként, és a tartalékos rendszert szeretném ebbe az irányba egy picit még egy mondat erejéig továbbvinni, hogy a honvédelem, tehát a haza megvédésének az eredményessége általában, de mondhatjuk azt is, hogy minden esetben az ország belső feltételein múlik, tehát milyen a szellemisége, milyen az együttműködés. Dolgozhattam sportért felelős államtitkárként, gyakorta hangsúlyoztam a fair playt, mert a sport egyébként alapvetően nemcsak a versenyről szól, hanem hogy milyen versenyt folytatunk, betartjuke a szabályokat, fair emberként veszünke részt ebben a küzdelemben. Tehát a sportszerűség is lehet egy közös nevező, az emberi viszonyainkat minőségileg tudja javítani, lásd itt a parlamentben is. Szerintem komoly felelősségünk van abban, hogy milyen stílusban, milyen módon, milyen hangsúlyokkal és akár még hangszínnel is, de most nem ez a legfontosabb, milyen stílusban beszélünk egymással, mert ennek is van egy kisugárzó ereje. Ha ezt sportszerűen tesszük, sportszerűen beszélünk, és sportszerűen viszonyulunk egymáshoz, akkor igenis pozitív üzenetekkel tudunk kimenni a társadalom felé, és ezen keresztül is lehet a társadalmi együttélésünket, a normáinkat értékes irányban szabályozni. Ez is a felelősségünk többek között. Tehát bizony fontos a belső feltétel, fontos az, hogy egy társadalomnak, egy közösségnek milyen szellemisége van, milyen hite van, és tudunke együtt gondolkodni például a haza védelmének eredményességéről, és milyen feltételeket tudunk ehhez garantálni.

Azt is tudjuk, és azért óriási felelősség és óriási kihívás, mert a „hadszíntér” már régen kibővült. Ma már nem klasszikus értelemben vannak háborúk, van néhány ilyen is, persze a hadseregek egymásnak esnek, és különböző helyi konfliktusok vannak, ezek szomorú dolgok, de a XXI. századra ma már a hibrid hadviselés időszakát éljük, amelyben bizony-bizony a civil szféra is teljesen nyitottá vált, a technikai eszközök által folyamatosan befolyásolhatókká válunk, és bizony az érdekek, az akaratok rákényszerítése egy országra külső erők által is bármikor bekövetkezhet, ha nincsen felkészülve az adott társadalom, hogy megvédelmezze magát. Tehát a védelem, a biztonság kialakítása ebben a dimenzióban is szükségszerű. Azt hiszem, alapvetően a polgári védelem jelentősége értékelődik fel, mert teljesen megváltozott ebben az értelemben a hadviselés kultúrája, módszerei, az eljárások.

Természetesen a cél továbbra is az maradt, amit Carl von Clausewitz a Vom Kriegében megírt, hogy igenis az akaratunk rákényszerítése egy másik államra, ez a háború. Nyilván több definíciója van. A másik ilyen definíciót ő maga szintén nagyon bölcsen megfogalmazta a napóleoni háborúk tapasztalatából, ez a politika folytatása más erőszakos eszközökkel. De ma már nemcsak erőszakos eszközök vannak, hanem manipulatív és rendkívül leplezett eszközök és veszélyek, amelyekkel egyébként megpróbálják mások egy adott célországra rákényszeríteni az akaratukat, és ehhez nincsen már szükség haderőre ebben az értelemben, hanem más dimenzióban történik meg a nyomásgyakorlás. Ettől függetlenül a hadseregeknek igenis szükségszerűen van jövőjük. Fontos, hogy azt a fegyveres biztonságérzetet megadja az emberek számára, amelyet mindenki igényel és elvár.

Végezetül pedig azzal zárnám, hogy ha már a Szentírásból idéztem, akkor még egyszer Pál apostolt idézzem, aki sok-sok bölcsességet hagyott ránk, többek között hogy viseljünk gondot magunkra, erősítsük meg magunkat  ez fontos egyénként és családként , és viseljünk gondot a nyájra. Ez a nyáj, ha ebben az értelemben nem sértem meg, a nemzet, tehát igenis a nemzeti családunkra, a nemzeti közösségünkre gondot kell viselnünk.

A költségvetés kellő gondossággal készült el, nem csak a honvédelmi fejezet, amennyire én belenéztem és meghallgattam az előttem szólókat, valójában minden stratégiai területre többletforrásokat szán, ez kifejezi az értékrendjét a költségvetésnek és a kormányzatnak, úgyhogy a KDNP részéről mi messzemenőkig támogatjuk a költségvetési tervezet elfogadását.

Köszönjük még egyszer a Pénzügyminisztérium munkáját. Kérem államtitkár úrnak, hogy adja át a gratulációnkat a Pénzügyminisztérium azon munkatársainak, akik éjt nappallá téve dolgoztak, hogy egy ilyen költségvetés legyen előttünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azért, mert Székely képviselő úr megszólított, és talán, ha figyelte az én felszólalásomat, amely több mint tíz percig tartott, pontosan azokról az értékekről szóltam, amelyek az emberi értékeket jelentik, pontosan ezért idéztem Pál apostoltól az efezusiakhoz írt levelét, hogy milyen lelki, szellemi erőre van szüksége minden embernek és minden családnak és minden nemzeti közösségnek ebben a mai, gyorsan változó, rohanó, kapkodó világban is. A fontossági sorrend az a katona mint ember, az ő megbecsülésük, az ő elismertségük, pontosan a honvédség megtartó képességének erősítése vonatkozásában, akik a biztonságot garantálják civil állampolgártársaink számára, hogy ez mennyire fontos hivatás. Én erről beszéltem, és ezt követően következett az én beszédemben annak az eszközbeszerzésnek a fontossága, amely a technikára vonatkozott. Azt mindenki tudja, hogy a Magyar Honvédség technikai arzenálja elöregedett állapotban van döntően, leszámítva talán a Gripeneket. Szükség van modern eszközökre. Mi nem támadásra készülünk, nem háborúra készülünk, hanem az ország biztonságának a minél magasabb szintű garantálására, a katonai hivatás megbecsülésére, és a haza védelmének nemzeti üggyé tételéért dolgozunk, tehát ezért dolgozik a kormányzat nyilván, én ezt messzemenőkig tudom támogatni.

Nyilván az, hogy most itt fölhozta, hogy támadó vagy védekező fegyver ez, én karatéztam 26 évet, kungfuztam ötödik mesterfokozaton, mindig azt kérdezik, hogy támadó stílus vagy védekező stílus. Mindenre lehet használni, lehet védekezni és lehet támadni is; ha támadnak, akkor védekezünk. Nyilván mi nem akarunk támadni senkit, és nem háborúra készül Magyarország, hanem a biztonság minél magasabb szintű garantálására, ehhez viszont szükség van az emberek mellett, a szellemi, a humán tőke megbecsülése mellett technikai eszközökre is, mert ilyen világban élünk. És a NATO szövetségi rendszerében gondolkodunk, tehát nyilván szövetségeseinkkel hozunk meg mindenféle ilyen biztonságpolitikai döntést, amelyben aktívan részt is vesz a Magyar Honvédség különböző nemzetközi missziókban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hippokratész úgy fogalmazott, hogy az embert nézd, ne csak a betegséget. Ahogy az orvosi esküben is szerepel, ha az orvosok ellátják odafigyeléssel, a gyógyító képességük erősítésével a feladatukat, a hivatásukat, akkor az emberek, valamennyi ember megbecsülése övezi a munkájukat. Mi, kereszténydemokraták is megbecsüléssel és tisztelettel tartozunk az egészségügyben dolgozók felé, az orvosok felé, akik rendelkeznek a gyógyítás képességével.

Semmelweis Ignác is az embert nézte, nem csak a betegséget; az anyákat, az újszülötteket nézte egy olyan korban, amikor minden tizedik megszületendő gyermek, kisgyermek és az édesanyja is elhalálozott idő előtt. Ő kereste az okokat, kereste a választ a miértekre, és ahogyan Kolping fogalmazott, az a nagy képesség, hogy felismerni a bajokat, és ahhoz adjon erőt a Jóisten, hogy tudjuk orvosolni mindezt. Semmelweis Ignác eszerint élte az életét. Ez az igazi emberközpontú, felelősségteljes szemlélet. Az egy más kérdés, hogy kortársai nem értették meg, jótett helyébe rosszat kapott, nem elismerést kapott, hanem elmegyógyintézetbe zárták sajnos. De ő pontosan tudta, hogy működésünk idelent, de az ítéletünk odafent van.

Tisztelt Országgyűlés! Az egészség nagy ajándék. Úgy tartják, a betegségek 90 százalékának oka lelki eredetű. Ha megbetegszik a lélek, hamarosan követi a test. Engedjék meg, hogy Semmelweis Ignácra emlékezve és az egészség fontosságát hangsúlyozva egy picit tágabb környezetünket is nézzük meg; nézzük meg a világ bajait és ezen keresztül Európa problémáját és bajait is.

Gyorsan változó világban élünk, ezt gyakorta hallhatjuk. Noah Harari Sapiens című művében úgy fogalmaz, hogy ha ma valaki megpróbálná meghatározni azt, hogy milyen is a mai világunk, milyen a mai modern társadalom, akkor a kaméleonhoz hasonló, nehéz helyzetbe kerülnénk, hiszen nehéz lenne meghatározni annak a működését és a jellemzőjét. Békés korszakban élünk, úgy tartják, 70-75 éve békében élnek az emberek. Évente 58-60 millió ember fejezi be a földi életét.

Érdekes egy kitekintést tennünk. Mindig vannak még helyi konfliktusok és háborúk. Évente mintegy 150-160 ezer ember hal meg helyi konfliktusok, háborús cselekmények okán. Erőszakos bűncselekmények okán 550-600 ezer ember veszíti életét. De megdöbbentő az az adat, ami azt mutatja, hogy évente az emberiség létszáma közel egymillióval csökken öngyilkosságnak köszönhetően, saját kezűleg vetnek véget az emberek az életüknek. Ahogyan II. János Pál pápa fogalmazott: az élet helyett a halál kultúráját képviselik nagyon sokan.

Legutóbbi hír, hogy a virtuális térben egy fiatal lány egy közösségi portálon megszavaztatta, hogy öngyilkos legyen vagy sem, és megszavazták. Hihetetlen világ van, azt is mondhatnánk, hogy beteg a világunk. Az öngyilkosok számának 80 százalékát azonban valóban a nyugati civilizáció teszi ki. Ez is azt mutatja, hogy van teendőnk bőven a gyógyítás területén, nemcsak az egészségben, hanem a lelki gyógyítás területén is.

A nyugati civilizációnkról láthatjuk azt, hogy spirituális válságban van. Egy példát hadd mondjak el! Németországban az elmúlt 25 évben 31 millióról 20 millió alá csökkent a magukat hívőknek nevezők száma. Oroszországban mindez persze 50 millióról 115 millióra növekedett, az orosz lakosság 82 százaléka vallja ma hívő embernek, keresztény embernek magát. Azt látjuk, hogy a modern társadalomban az egyén felértékelődött, szabad, önálló jogokkal rendelkező, de kiszolgáltatott, sokszor magányos, elidegenedett személlyé vált. Új emberkép alakult ki, új vallás: az egoizmus.

(9.00)

Korábban a történelem bizonyította, hogy a család volt szinte minden: munkahely, jóléti intézmény, egészségügyi intézmény, vigyáztak a családra, vigyáztak az öreg emberekre, a gyerekek jelentették a nyugdíjalapot, a legtöbb ember szükségleteiről a család gondoskodott. Ma döntően a piac gondoskodik. A modern társadalmakban a piac szerepe, hatalma felerősödött.

Mi továbbra is úgy látjuk, kereszténydemokraták, hogy egy ember akkor erős és egészséges, ha stabil, segítő család veszi körül, egy nemzet is akkor erős és egészséges, ha erős családok alkotják; mint ahogy az Európai Unió is akkor lesz erős, hogyha erős nemzetek alkotják. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A Kereszténydemokrata Néppárt mindig is a családok segítésével fog támogató partnerként közreműködni, és örülök annak, hogy a kormány is ezt a politikát folytatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy az egészség a legnagyobb ajándék. Az ókori bölcsek is úgy tartották, hogy az ember legnagyobb kincse saját egészsége. Az egészség értékének fontosságát vallja a kormány is, ezért indította el többek között az „Egészséges Budapestért” című programot, és ezért történt meg számos vidéki kórház felújítása is. Időközben történt egy önkormányzati választás, amit természetesen mindannyian tiszteletben tartunk. Budapesten is számos helyen új polgármesterek kerültek pozícióba, helyzetbe. Így történt ez a XI. kerületben is, Újbudán. Különböző nyilatkozatok láttak napvilágot az elmúlt hetekben az új polgármester részéről, amely szerint nem támogatja az újbudai centrumkórház megépítését. Meg kell mondanom, hogy az újbudai emberek örömmel fogadták a kormány bölcs döntését, hogy Újbudán centrumkórházat épít, csakúgy, mint a Sportkórház Újbudára való vitelét, csakúgy, mint az új CT- és az MR-eszközök átadását, az egészségügyi fejlesztéseket a Szent Imre Kórházban.

Igen, az újbudai emberekről szól ez a fejlesztés, róluk szól ez a fejlesztés, értük dolgozik a kormány, és most ebben a helyzetben aggodalomra ad okot az új polgármester nyilatkozata. Azt hiszem, a magas színvonalú egészségügyi ellátás nagyon fontos, jogos igénye az embereknek, fogadóórámon számos megkeresés érkezett arra vonatkozóan, hogy mi lesz itt, képviselő úr, ezek után.

Ezért fordultam a kormányhoz, ezért kérem a tisztelt miniszter úr válaszát. Remélem, hogy a kormányt nem tántorítja el az új újbudai önkormányzati vezetés fellépése, és megépülhet az újbudai centrumkórház. Köszönöm szépen a megtisztelő válaszát előre is. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Gréczy Zsolt: Tíz évetek volt rá!)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a választ, tisztelt miniszter úr. Én úgy tanultam meg a régi bölcsektől, hogy három dolgot nem lehet hosszasan rejtegetni: a napot, a holdat és az igazságot. Ezt várják az újbudai emberek, hogy nyíltan álljon ki az új polgármester és vallja meg az igazságot, akarjae az újbudai centrumkórházat vagy sem. Én nem tartom helyesnek a dafke politizálást, nem tartom helyesnek a „csak azért se valósuljon meg valami, mert a kormány akarja” politizálást, mert nyilván az emberek érdekében szeretné. Azt tudom erre mondani, a régi bölcsesség okán szintén, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, és ha ez így megy, megjósolható, hogy csak egyszer lesz Újbudán DK-s polgármester. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Gréczy Zsolt: Tizenhét körzetet vesztettek el!)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos törvénymódosító csomag áll előttünk. Valóban, az eddig elhangzottak alapján és én magam is ahhoz szeretnék csatlakozni, hogy persze jó, ha vita van. Én a harcias vitát is megértem, főleg egy katonai kérdéseket érintő témában. Hol máshol lehetnének harciasak a képviselők? Nyilván mindennek van mértéke. Én azért mégiscsak a közös nevezőt keresném, hiszen a honvédelmet valóban mindannyian nemzeti ügynek tartjuk, a honvédelmi törvény 1. § (1) bekezdése is így fogalmaz. Tehát jó, hogyha ebből indulunk ki minden harciasság mellett, hogy ezt a közös nevezőt erősítsük. Nyilván hogyha a Magyar Honvédségről van szó, akkor talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy ez egy fontos záloga, mintegy alapja a biztonságunk garantálásának, hogy legyen egy ütőképes Magyar Honvédség. Tehát ezen szerintem nem érdemes vitatkozni. Azon, hogy ez mekkora legyen, milyen eszközökkel legyen felszerelve, azon persze lehet részletesen vitatkozni.

Most ez a törvényjavaslat nem feltétlenül erről szól, hanem arról szól, amit már itt előttem többen említettek, az államtitkár úr beszélt a biztonság értékéről, a biztonság fontosságáról. Ezt szeretném én is megerősíteni a KDNP-frakció nevében is, hogy igen, a biztonság az egy állandó érték, állandó értéket jelent mindannyiunk számára. És hogy ez miért kerül elő mindig?

Azért, mert egy rendkívül gyorsan változó világban kell megőriznünk azt az állandó értéket, ami a biztonságot jelenti. Ez egy nagyon-nagyon komoly kihívás mindannyiunk számára, és nagyon komoly kihívás a mindenkori Magyar Honvédség számára is, és azt kell hogy mondjam, hogy valamennyi nemzet számára, ahol hadseregeket fenntartanak és működtetnek, szinte valamennyi országban, talán néhány sziget kivételével, néhány kisebb sziget kivételével, itt nem másra gondoltunk.

Azzal hadd kezdjem én is, mielőtt rátérnék a törvény szövegére, a módosítási elképzelésekre, hogy én magam úgy látom, hogy az egyik nagyon nagy kihívása, talán a legnagyobb kihívása napjainknak, a XXI. századnak, hogy a globalizáció felgyorsult világában hogyan tudjuk megőrizni a nemzeti értékeinket, hogyan tudjuk megőrizni a nemzeti karakterünket, a helyi lokális közösségek értékeit, amelyekkel tartozunk gyermekeinknek, unokáinknak. Tehát én azt hiszem, hogy ebből kell, ebből a nagy összefüggésből kell kiindulnunk.

Persze említhetnék még jó néhány kihívást, többek között a jelenkori civilizációk megmaradását és a jelenkori civilizációk jövőjét, adott esetben a mi civilizációnk, a nyugati civilizációnk jövőjét is, gondoljunk csak a migráció folyamataira. Tehát ezekre mindre-mindre válaszokat kell adnunk és találnunk, méghozzá megnyugtató válaszokat. És akkor még nem is beszéltem az emberiség jövőjéről meg a Föld jövőjéről, amikor már egyesek alternatív világokat kutatnak, élhető, az emberiség számára élhető világokat kutatnak.

(15.20)

Szerintem nekünk továbbra is a Jóisten által teremtett világot, a Földet kell megbecsülnünk, és nekünk, magyaroknak elsősorban Magyarországot, itt a Kárpát-medencében a magyar nemzeti értékeket és az embereket kell megvédenünk, és mindent megtennünk a magunk háza táján, mind a törvényhozó hatalomnak, mind a végrehajtó hatalomnak, s kisebb és nagyobb emberi csoportoknak, nyilván az egyéni képviselői munkásságunknak köszönhetően is. Ennyit bevezetőképpen.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat 27 törvény módosítását tartalmazza, tehát egy nagy anyag. Régebben úgy is fogalmazhattunk, hogy egy salátaanyag. Sok mindent érint, hiszen ez egy átfogó, sok-sok területet, sok-sok törvényt, adott esetben sarkalatos törvényeket is érint a módosítási szándék. Varga-Damm Andrea valóban dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. Említette, hogy az állami vagyonról szóló törvényt is érinti az előterjesztés, mint ahogy érinti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló CXXV. törvényt is. A kormányzati törekvések és szándékok nyilván tetten érhetők abban, hogy egyfajta egységes rendszer legyen. Azért lett létrehozva a mostani kormányzati struktúrában egy nemzeti vagyonért felelős minisztérium, amely tárca nélküli miniszterséget jelent, hogy felügyelje az állami vagyont, hogy ne kerülhessen ez elherdálásra. Szerintem ez egy helyes és jó döntés. Ezt a döntést meghozta a kormány, és ez a döntés tükröződik  hiszen jogállamban élünk  ebben a törvényben is. Szerintem ez semmiféle problémát nem fog okozni a Magyar Honvédség működésében.

Szeretném érinteni a honvédelmi törvényt, a 2011. évi CXIII. törvényt, amely egyrészt azon szándékok mentén kerül módosításra, hogy a polgári felkészüléssel kapcsolatos feladatok hatékonyabban legyenek koordinálva. Nacsa Lőrinc fiatal képviselőtársammal, tehetséges kollégámmal beszélgettünk arról, hogy a polgári védelem mit is jelent valójában, és mit is jelent az, amit Varga-Damm Andrea mondott a katasztrófavédelem kapcsán. Valóban, egy egészséges országban szerintem arra kell törekedni, hogy a polgári védelem mint egy nagy rendszer átfogjon sok-sok mindent. Tehát a hátország védelme, a civil lakosság, a civil emberek, polgártársaink, állampolgártársaink védelme legyen hangsúlyos elem. Ez nyilván a mai korban is és minden korban nagyon nehéz feladat, de ezt el lehet látni.

S nyilván a történelmi korok, s a rendszerváltás sok mindent hozott. Nem akarom most végigsorolni történetileg, hogy mi minden történt. Tudjuk azt, hogy a katasztrófavédelem egy erős szervezetté alakult, és maga alá tudta gyűrni adott esetben a polgári védelmet is. De szerintem fontos törekvés ebben a törvénymódosításban is, hogy a polgári védelmi felkészültséget, a polgárok tájékoztatását, a civil emberek felkészítését az esetleges különleges jogrendi helyzetekre megtegyük. Szerintem ez fontos dolog, mert az emberek nem nagyon tudják, hogy baj esetén mit kell tenniük. Nekünk kötelességünk, hogy ezt is megtegyük és elvégezzük, vagy elvégezze a kormányzat nyilván a végrehajtó hatalom élén. S ezt a feladatot nyilván a honvédelmi miniszter fogja ellátni a módosítás alapján. A KDNP-frakció ezt támogatja.

Szerintem jó gondolat a megyei védelmi bizottságoknál létrehozott általános elnökhelyettesi feladatkör is, és jó gondolat a civil polgármesterek mellé odahelyezni egy védelmi szakembert, egy referenst, egy honvédelmi referenst. Szerintem ez megoldható feladat, nem hinném, hogy ez ördögtől való, nem hinném, hogy ez létszámgondokat jelentene. Szerintem ez erősödés, és a szakmai, hozzáértésbeli képességek erősítését jelenti, s a civil szférával a kapcsolatot is erősítjük ezen keresztül, és egy hatékonyabb védelmi rendszert tudunk kialakítani ennek köszönhetően.

Azért fontos ez, mert a honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy Magyarország biztonságát három pillérre helyezzük. Ez a három pillér nem áll másból, mint egyrészt a Magyar Honvédség képességeiből, a NATO szövetségi rendszeréből, a szövetségeseinkből, valamint állampolgáraink, a magyar állampolgárok áldozatkészségéből, hazafias elkötelezettségéből.

Ennek érdekében szerintem bőven van mit tenni, a Magyar Honvédség képességeiben is. Nyilván a NATO döntően rendben van. Az állampolgáraink felkészültségét segítenünk kell, tudatosabbá kell tennünk, a biztonság iránt elkötelezettebbé és szélesebb látókörűvé kell tenni az állampolgárainkat, hogy ha baj van, mindenki tudja, hogy mi a teendő, és mit lehet tennie, hová kell fordulnia, mit csinálhat.

Szerintem egy nagyon komoly hibát követett el a magyar Országgyűlés 2004-ben, amikor olyan módon szüntette meg az általános hadkötelezettséget, ahogyan megszüntette, mert ezzel gyakorlatilag nemcsak a sorkatonai szolgálatot szüntette meg, hanem az adatközlési, a tájékoztatási, a nyilvántartási kötelezettséget is, és az egészségügyi alkalmassági vizsgálat eltörlését is ezzel a kétharmados törvénnyel elfogadta akkor a magyar parlament. Pestiesen vagy népiesen fogalmazva, ezzel kiöntöttük a gyermeket is a fürdővízzel.

Azért próbálja a kormány ezt a hibát helyrehozni, hogy legalább naprakész nyilvántartása legyen arra nézve, hogy kik azok, akikhez fordulhatunk, kik azok, akik a harmadik pillérnél megszólíthatók. A mai rohanó világban nagyon fontos az időtényező, márpedig időt is meg tudunk spórolni azzal, ha a nyilvántartási rendszerünket naprakésszé tesszük. S ez nem az állampolgárok zaklatásával jár, hanem meglévő, adatokkal foglalkozó, adatok nyilvántartásáért felelős állami szervek bevonásával történik, az adatok átadása történik meg a katonai nyilvántartás rendszerébe, ami szerintem teljesen észszerű és normális dolog. Ez egy józan elképzelés, amely azt a hibát próbálja helyrehozni, amit akkor elkövetett a magyar parlament. Akkor nyilván mindenki azt a jövőképet látta, hogy már kitört a világbéke, és már mindent megszüntethetünk, leépíthetjük a Magyar Honvédséget, és nincs szükség már sorkatonai szolgálatra sem, sőt a nyilvántartási rendszerre sem, amely normális önvédelmi lehetőséget, egy képességet szüntetett meg ezen keresztül.

Most nem beszélek arról, hogy 2001-ben én kezdeményeztem a tartalékos rendszer létrehozását, több formában. Sokan megértették ezt, de nem sok lépés történt. Most ez a folyamat elindult. Államtitkár úr beszélt arról, hogy 17 tartalékosunk volt 2010-ben, ezek száma most már több mint 9 ezer fő. Ez óriási eredmény. Bízom benne, hogy sikerült a Zrínyi haderőfejlesztési programban végigvinni azt a 20 ezer fős tartalékos állományt, amely egy ekkora lélekszámú ország esetében szerintem indokolt, fenntartható és működtethető.

Amit még felírtam magamnak: 2016-ban volt egy fontos NATO-csúcs Varsóban. Varsóban nagyon komolyan kezdtek el foglalkozni  már azt megelőzően is, de Varsóban kiemelt napirend foglalkozott  a hibrid hadviselés sajátosságaival, ezzel az új típusú negyedik generációs hadviseléssel. Ebben a NATO hét alapkövetelményt fogalmazott meg, s ehhez nekünk érdemes alkalmazkodnunk és igazodnunk, mert rólunk is szól mindez, a mi védelmi képességeinket is ilyen módon kell megerősíteni. Ezen a hét alapkövetelményen belül arról beszél a NATO-csúcs, hogy a kormányzat stabilitása, tehát egy politikai berendezkedés stabilitása mennyire fontos; mennyire fontos az ellenőrizetlen tömegmozgások hatékony kezelése; fontos a tömeges sérülések kezelésének képessége, hogy ezt alakítsák ki a NATO-tagországok; fontos az energiaellátás biztonsága, az élelmezés és vízellátás biztonsága kiemelt jelentőségű, a polgári hírközlési rendszerek és a közlekedési rendszer ellenálló képessége is kiemelt jelentőséggel bír. S itt kerül említésre a polgári felkészítés, a polgári felkészültség, tehát az állampolgárok felkészültsége is, a biztonságtudatos gondolkodás. Nagyon-nagyon fontos dolog ez, mert a változások soha olyan gyorsan nem következtek még be, mint napjainkban meg az elkövetkezendő időszakban. Erről már jó néhányszor beszéltünk.

Hadd mondjam el még a következőt, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, a hibrid hadviselés és az új különleges jogrendi tényállás felvetése kapcsán. Régen minősített időszaknak neveztük mindezt, ma különleges jogrendnek. Az Alaptörvényben is szerepel mindez: a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet, a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a váratlan fegyveres támadás, és pár évvel ezelőtt még jómagam javasoltam, hogy a kormány vegye napirendre, és aztán a parlament el is fogadta, a terrorveszélyhelyzet, a terrortámadás esete. Ez a hat különleges jogrendi tényállás vagy minősített időszak van a mai magyar jogrendszerben.

Ez egy nagyon-nagyon széles körű, szinte minden biztonsági kockázatra kiterjedő felelős gondolkodást tükröz. Nem sok olyan ország van, ahol ennyi bajra gondolnak az ott élő politikusok, törvényhozók és a végrehajtó hatalom. S valóban, a hibrid hadviselés kapcsán, miközben persze százszázalékos biztonság nincs, de törekszünk rá, hogy minél nagyobb biztonságban élhessenek az embertársaink, polgártársaink, ezért az új típusú kihívásokra is oda kell figyelnünk.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a kibertámadásról is, ami szintén említésre kerül az anyagban. Ez az egyik eleme az úgynevezett negyedik generációs hadviselésnek, a hibrid hadviselésnek. A hadviselés fejlődési történeteiben William Lind négy generációt nevez meg, négygenerációs hadviselést. Az első generáció, csak röviden: új harceljárások, kötelékek szerepe, tisztiiskola létrehozása. 1808, Ludovika Akadémia, csak hogy mondjak egy példát, de nyilván a porosz és az orosz iskolákban is, aztán a Habsburgoknál a Mária Terézia Akadémia létrejött 1752-ben.

A második hadviselés az ipari forradalom időszaka, kiteljesedése, a tűzérségi eszközök fejlődése, fejlesztése, a harckocsik megjelenése. Az első világháborúban a britek már bevetettek a nyugati fronton Mark I-es és Mark II-es páncélosokat. Még nem tömegben használták őket, hanem egyenként, de már ez is egy olyan mondást erősített, amit az első világháborúban mondtak, hogy a tűzérség legyőz, a gyalogság elfoglal. Ez volt a második generációs hadviselés.

(15.30)

Mindjárt eljutunk a negyedikhez. A harmadik generáció gyakorlatilag a II. világháború időszaka, a mobilitás, manőverezési képesség, harckocsihadosztályok tömegben való alkalmazása, totális háborúk és a hátország támadása. Itt már előjön, hogy a hátország addigi biztonsága a modern technikával, technológiával már nem garantálható vagy kevésbé garantálható. Itt is előjön már a polgári védelem fontossága, a légvédelmi, légoltalmi pincék létrehozása a civil lakosság védelme szempontjából.

A negyedik generációs hadviselés, amiben ma élünk, ahol már nincs hadüzenet, nagyon nehéz megkülönböztetni a béke, a klasszikus béke állapotát a minősített időszakoktól, a különleges jogrendtől, tehát a háborús időszaktól. Ki mondja meg azt ma nekem, hogy ha például a kibertérben valamilyen támadás történik bármelyik magyar állami intézménnyel szemben  és naponta történnek ilyenek , az most háború vagy nem, nyomásgyakorlás vagy nem? A klasszikus, a clausewitzi értelemben vett háború definíciója: az akaratom rákényszerítése egy másik országra, egy célországra, hogy megtegye azt, amit egyébként nem tenne meg, a politika folytatása más, erőszakos eszközökkel  mondja Clausewitz. Ezt ki teheti meg?

Nyilván a mai világban, a mai technológia, technika színvonalán ilyen típusú manőverek, ilyen típusú befolyásolások nap mint nap megtörténnek, és nyilván ennek egy célja van, a káosz elérése az adott országban, destabilizálni a belső politikai erőt, a fennálló rendet, és kívülről irányítva természetesen mindezt. Sok esetben hadüzenet nincs, a mögöttes erők sem láthatóak. Tehát egy sajátos világban élünk, és nagyon fontos, hogy ezt felismerjük és lássuk, és egyre több képességre tegyünk szert annak érdekében, hogy a magyar embereket megvédjük az ilyen típusú hadviselés számos eszközétől. Hála a Jóistennek, a hibrid hadviselés valamennyi elemét egyszerre még senki sem használta, mert az már a katonai erőt is jelenti, ne adja isten, nukleáris eszközök bevetését is jelenti, de diplomáciai nyomásgyakorlást, pénzügyi nyomásgyakorlást és sok-sok minden mást viszont igen.

Végezetül pedig azzal zárnám, hogy a KDNP természetesen támogatja a törvénymódosítást. Bízom benne, hogy tovább tud haladni lendületesen a haderőfejlesztési célkitűzés. Ez a tízéves terv fontos mindannyiunk számára, és ez garantálja, hogy egy ütőképes Magyar Honvédségünk legyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészség nagy érték, az egészséget meghatározó tényezők közül számos kutatás alátámasztja mindazt, hogy elsősorban a genetika mintegy 20 százalékban, a környezeti hatások körülbelül szintén 20 százalékban, az életmód 45-50 százalékban, valamint az egészségügyi intézmények ellátási színvonala 10-15 százalékban határozza meg az emberek egészségét. A kormány mind az egészséges életmód, mind az egészségügyi intézmények vonatkozásában számos programot indított el a prevenció, a megelőzés, a sportolás, a mindennapos testnevelés bevezetése mellett az egészségügyi intézmények, kórházak fejlesztésére vonatkozóan is. 2026-ig az „Egészséges Budapestért” program vonatkozásában Budapest mintegy négy centrumkórházat kíván megvalósítani, 11 gyógyintézetet, 13 társkórházat és 32 szakrendelő-beruházást szeretne támogatni, és kíván támogatni, mintegy 700 milliárd forintos értékben. Kiváló program mindez, az emberekről szól, az emberek egészségéről szól, az egészség megőrzéséről szól. Ennek ellenére számos kritikát kaptunk az elmúlt években, hogy még többet kellene költenünk az egészségügyre. Bár, én megmondom őszintén, emlékszem még 2006-ra, amikor önök, az önök által alkotott kormány 5 ezer egészségügyi dolgozót bocsátott el a magyar egészségügyből  ennyit a hitelességről és a kritikákról. Nyilván az októberi önkormányzati választásokon önök ennek ellenére lehetőséget kaptak számos helyen, számos kerületben, számos városban, így Budapesten is önök adják most a főpolgármester személyét.

Megmondom őszintén, hogy ami az elmúlt hetekben, hónapokban történt, nagyon nehezen követhető. Az eddigi új fővárosi vezetés részéről mindenképpen az elhangzott nyilatkozatok, akár a klímavédelem, klímavészhelyzet kapcsán azt látom, hogy még a hóhelyzetet sem tudják megoldani. Atlétikai világbajnokság rendezése kapcsán a centrumkórházak, az egészségügyi intézmények kapcsán számos különböző nyilatkozat hangzott el. Katona József Bánk bán című művéből, ezen nyilatkozatokat hallgatva, a II. András egykori feleségével, Gertrudisszal szembeni merénylet előkészülete során elhangzott mondat jut eszembe: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” Valahogy kicsit ilyen Karácsony Gergő-s mondat ez, azt hiszem, hogy érdemes ezen elgondolkodniuk. Érdemes nyíltan színt vallaniuk ebben a kérdéskörben is.

Azért mondom ezt, mert a múlt héten, szerdán a Fővárosi Közgyűlés hozott egy döntést. Ez a döntés nyilván megszavazásra került az önök döntésének köszönhetően, az önök által odadelegált, közgyűlésben lévő ellenzéki polgármesterek vonatkozásában. Ez a döntés arról szólt, hogy nem támogatják a dél-budai centrumkórház megépítését és beruházását, és nem kívánnak hozzájárulni az egészségügyi fejlesztésekhez, ezek finanszírozásához sem. (Varju László: Hazudsz!) Sőt, leszavazták a Fidesz két módosító javaslatát is, amely a szuperkórház felépítéséről szólt, és 10 milliárdos évenkénti fővárosi hozzájárulást nyújtott volna az egészségügyi intézmények korszerűsítésére. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Miért nem 20-at?) Majd igen sajátos dolog történt, mondom ezt újbudaiként: egy nappal később Újbudán önkormányzati képviselő-testületi ülés volt, majd ott az önök DK-s polgármestere hozatott egy határozatot, amely pedig a támogatásáról szólt.

(14.10)

Tehát nem is meg igen is  egészen sajátos és érdekes dilemma mindez. Azt hiszem, KDNP-s politikusként nyugodtan mondhatom, hogy fontos az elvi politizálás, önöknél is fontos kellene hogy legyen. Van elvi politikus, és van pragmatikus politikus, de ez mindent felülír, ahogy most az önök képviselői döntöttek ebben a kérdéskörben. Van egy népies mondás, és ez a mondás úgy szól, hogy: szilárd és hajlíthatatlan elveim vannak, ezek közül az első az, hogy mindig rugalmasnak kell lennem. Na, de ennyire, tisztelt képviselőtársaim? Azért ez a rugalmasság már több, ezt nem várják el az emberek önöktől. Igenis, azt várják el az újbudai emberek is és mindenki, hogy őszintén mondják meg, mit szeretnének a fővárosi fejlesztések vonatkozásában; az újbudai emberek jogosan várják el erre a kérdésre az egyértelmű választ.

Bízom benne, hogy előbb-utóbb színt vallanak, bízom benne, hogy a kormány programját, amely a magyar emberek egészségének a megőrzéséről szól, az új szuperkórházak megépítéséről szól, támogatni fogják, hiszen támogatni kell mindenkinek, mert a magyar emberek egészsége, egészségmegőrzése nem lehet vita tárgya.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A mindenkori kormány célja kell legyen az emberek életminőségének folyamatos javítása. A Fidesz-KDNP-kormány egészségpolitikájának is ez a célja, ez az alapja, a megelőzéstől az alapfokú ellátáson át a kórházi betegellátásig, a sürgősségi ellátáson keresztül a szűrővizsgálatok fejlesztéséig ennek a célnak kíván megfelelni. Az elmúlt időszak tevékenységének köszönhetően már kezdenek látszani az eredmények. Az emberek általános egészségügyi állapota kezd javuló tendenciát mutatni.Tisztelt Országgyűlés! A kormány a központi és vidéki régiók kórházi és rendelőintézeti ellátását fejlesztette az elmúlt években. Egy-két példát hadd említsek! 2010 óta több mint ezer mentőautót cserélt le a kormány. Ez egy óriási eredmény, azt hiszem, önmagában is, de emellett számos intézkedést hozott, többek között a sokat emlegetett CT és MR kérdéskörében is, hiszen 2010 óta csaknem 200 milliárd forintot fordított a kormány ilyen eszközökre és ilyen típusú vizsgálatokra.

A 2010 előtti kormány 600 milliárd forintot vett el az egészségügytől, 16 ezer aktív kórházi ágyat számolt fel, és közel hatezer egészségügyi dolgozó munkahelyét szüntette meg. Az októberi önkormányzati választások után úgy tűnik, hogy az egyes ellenzéki budapesti városvezetők és az új főpolgármester is azt akarja folytatni, amit 2010 előtti elődeik tettek. A főpolgármester úr kórházstopot hirdetett, a dél-budai centrumkórház megépítése ellen szavazott, hozott határozatot.

Kérdezem tisztelt államtitkár asszonyt, milyen eredményeket hoztak a népegészségügyi programok, a szűrővizsgálatok, és mely területeken látszanak a megelőzés eredményei. Kérdezem tisztelettel, hogy hol tartanak országosan és budapesti szinten az egészségügyi intézmények fejlesztései, különös tekintettel mi várható a dél-budai centrumkórház megépítésének ügyében.

Köszönöm előre is megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem akarom komolytalanná tenni a válaszomat, de mivel ez egy szuper válasz volt és a szuperkórházat támogató válasz volt, természetesen elfogadom. Ez a legfontosabb az újbudai emberek számára, hogy a centrumkórház megépüljön. Nagyon sokan megkerestek az elmúlt időszakban is. Én örülök annak, hogy a kormány továbbra is halad ezen az úton. Örülök azoknak a népegészségügyi programoknak, amelyek elindultak. Ha csak egy életet is meg tudunk menteni, és meg tudjuk hosszabbítani az emberek életét, akkor már nem éltünk hiába, de látjuk, hogy ezek az eredmények pozitívak. Szeretném, ha ez a munka folytatódna, és bízom benne, hogy az újbudai emberek is előbb-utóbb megtapasztalják majd ennek az örömeit, és a sikereket láthatják. Úgyhogy sok sikert kívánok továbbra is az egészségügyi kormányzatnak.

Köszönöm szépen a megnyugtató válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2020. január 27-én volt 75 éve, hogy a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábort, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort a szovjet csapatok felszabadították. Az EMIH meghívására a magyar parlament delegációjának tagjaként részt vehettem a megemlékezésen. Hátborzongató volt a barakkok, szögesdrótok, az egykori gázkamrák, krematóriumok látványa. Megrendítő volt holokauszttúlélőkkel találkozni és megható volt az ő élettörténetüket végighallgatni. Fontosnak tartottam, hogy itt, a magyar Országgyűlésben is emlékezzünk az ártatlan áldozatokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván a történelmet ismerjük tanulmányainkból, szüleink, nagyszüleink által történő elmesélés útján is. Tudjuk, hogy az első világháború utáni évtizedekben sajnos hamar erőre kaptak a különböző fajvédő és nyíltan antiszemita egyletek, politikai erők. Már 1920-ban bevezették a numerus clausust, amely diszkriminálta a magyarországi zsidóságot, majd később további törvényekkel sújtották őket és hozták sokukat méltatlan helyzetbe. 1944. március 19-étől, a náci megszállást követően megkezdődött a zsidók gettóba gyűjtése, majd az akkori magyar közigazgatás sajnálatosan készséges támogatásával megkezdődtek a deportálások. Gyakorlatilag két hónap sem kellett hozzá, május 15-étől július 9-éig 445 ezer embert hurcoltak Magyarországról különféle koncentrációs táborokba.

Sokan kísérletek áldozatává váltak. Hozzáteszem: az auschwitzi táborban az első lépésekben a lengyel, a szovjet, orosz hadifoglyok, a szlávok megsemmisítésére is irányultak kísérletek, később pedig sajnálatos módon zsidó asszonyokon, lányokon próbálták ki azokat a szereket kísérlet folytán, hogy hogyan lehetne fogamzásképtelenné tenni őket. Hihetetlen és megdöbbentő történetek ezek.

A nácik hat zónára osztották Magyarországot: a zsidók elszállítását Kárpátalján kezdték meg, majd Észak-Erdélyből, Észak-Magyarországról, az Alföld régióiból, végül a Dunántúlról szállították ki a szerencsétlen sorsú embereket.

Tisztelt Országgyűlés! Gondoljanak bele, hetente 55 ezer zsidó származású magyar állampolgárt vittek megsemmisítő táborokba! Gyakorlatilag egy egernyi várost semmisítettek meg egy hét leforgása alatt. Elhurcolt honfitársaink közül 430 ezren kerültek az auschwitz-birkenaui táborba. Félelmetes volt ott, a tábor helyszínén látni a barakkokat, a vagonokat, ahol a megérkező honfitársainkat, szisztematikus szelektálás után a gyermekeket és az anyákat azonnal gázkamrákba vitték az idősekkel együtt, a munkaképes férfiakat és nőket pedig kényszermunkára vitték és halálra dolgoztatták.

Mérhetetlen szenvedés után 75 éve néhányuknak sikerült túlélni a borzalmakat. Ott hallottam, egy túlélő mesélte egy kolozsvári rabbi életútját. Yehudah Halberstamnak kilenc gyermeke volt, és a feleségével együtt kerültek Auschwitz-Birkenauba, csak a rabbi élte túl a láger okozta borzalmakat, mind a kilenc gyermeke ott halt meg a feleségével együtt. 1947-ben újra megnősült, majd hét gyermekük született az új feleségével. 1975-ben kórházat alapított Izraelben, amely ma is működik. Az egyetlen egészségügyi intézmény Izraelben, ahol soha nem volt sztrájk, nem bénítja a gyógyítást sztrájk, és ahol évente több mint hatezer csecsemő születik.

Azt hiszem, tanulnunk kell a múlt hibáiból, tanulnunk kell ezekből a sorsokból, a túlélés ösztönéből, az emberi mélységeket látnunk kell és az emberi magasságokat, az újrakezdés lehetőségét és fontosságát is, tisztelnünk kell ezeket az embereket, akik képesek voltak felállni, túlélni ezeket a borzalmakat. Ezen keresztül tudunk felépíteni egy emberibb világot.

Azt hiszem, hogy Magyarországon ma minden magyar állampolgár biztonságban van. Fontos, hogy soha ne következzen be ilyen tragédia és ilyen megkülönböztetés, ilyen hátrányos diszkrimináció, mint amit a XX. században láthattunk. A magyar kormány ma is garantálja valamennyi kisebbségnek, valamennyi állampolgárunknak a biztonságát. Remélem, hogy ez így lesz nagyon-nagyon sokáig még. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Felgyorsult globalizáció okozta változások, bevándorlás, terrorizmus, koronavírus, fegyveres konfliktusok és számos, kihívás, kockázat és veszélyforrás jellemzi napjaink világát. Ahogyan Kissinger a Világrend című művében fogalmaz: káosz fenyegeti a világot, miközben a soha nem látott együttműködés igénye szükségszerűvé válna, hiszen olyan mértékű és olyan típusú globális kihívásokkal számolhat az emberiség, amelyek miatt mindenképpen szükség van az együttműködésre.Természetesen itthon is, bár hallgatva a napirend előtt eddig elhangzottakat kevés esély van rá, talán a pártpolitikai acsarkodások helyett néha jó lenne kísérletet tennünk arra, hogy milyen nemzeti közös nevezőt tudnánk megtalálni. Azért mondom ezt a közös nevezőt, mert azt hiszem, mindannyian jártunk iskolába, és nagyon sok matematikatanár dolgozott azon, hogy képesek legyünk ezt a bizonyos közös nevezőt a legkisebb közös többszörös által létrehozni és meghatározni. Lehet, hogy idealistának tartanak, de biztos vagyok benne, hogy lehetnek közös témáink, hiszen itt élünk ebben a hazában mindannyian.

Mi lehet ilyen közös nevező, tisztelt képviselőtársaim? Szerintem az mindenképpen lehet egy közös nevező, hogy a szülőföldünket szeretjüke, tiszteljüke azt, amit őseink ránk hagytak, ebben a szellemiségben akarjuke gyermekeinket felnevelni, és ilyen jövőt látunke számukra, amely magyar jövő lenne, szeretjüke a hazánkat, szeretjüke a szülőföldet. Orbán Balázs államtitkár úr is beszélt a haza és a nemzet fontosságáról. Én is úgy látom, hogy a haza semmivel sem pótoltható érték mindannyiunk számára, hiszen csak egy szülőföldünk van, sok-sok minden köt ide hozzá.

Gyermekeink nevelése kulcsfontosságú, hogy egészséges identitástudattal rendelkezzenek, hogy kötődjenek Magyarországhoz, kötődjenek a magyar értékekhez, és természetesen a nemzeti értékeket ismerjék. Ezért, tisztelt Országgyűlés, szeretném felhívni kedves képviselőtársaim figyelmét, hogy írtunk egy programot, amelyet Szemere Miklósról neveztünk el. Szemere Miklós egykori országgyűlési képviselő elődünk nagyon sokat tett az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején a magyar ifjúság neveléséért. A saját birtokán, Pestszentlőrincen építette meg az első lőteret, lövőházat, ahol olimpiai bajnokok is felkészültek, Prokopp Sándor például sikeres olimpiai bajnoki aranyérmet ért el ennek köszönhetően, de a legfontosabb az, hogy a magyar fiatalok nevelését, szellemiségét, jellemét formálta, ő hozta be a dzsúdót Magyarországra, és a vívást is felkarolta és támogatta. Ezen keresztül tudta elérni, hogy nagyon sok fiatal egyetemista és mások felkészülhettek az élet különböző kihívásaira.

Nagyon fontos, hogy ez a program, amelyet írtunk, egy vetélkedősorozattal indul el Szemere Miklós nevével. Remélem, hogy minél többen fognak erre pályázni. A magyar nemzeti értékek megismertetése a cél, a hungarikumaink megismertetése a cél, a magyar irodalom, a magyar kultúra, a történelmi személyiségek, pozitív példaképek felmutatása a cél. Ötödikes, hatodikos, hetedikes, nyolcadikos iskolások számára hirdettük meg ezt a programot. Remélem, hogy minél többen részt vesznek ebben a programban. Ezen keresztül is egy apró lépést tudunk tenni annak érdekében, hogy a gyermekeink kötődjenek a hazához, egészséges identitástudatuk legyen.

Az a célunk, hogy a magyar fiatalok szeressék Magyarországot, szeressék a hazájukat. A Szemere Miklós-program erről szól. Azt szeretném kérni tisztelettel minden képviselőtársamtól, legyen bármilyen pártállású, hogy a saját környezetében hirdesse meg, segítse és támogassa a programot. Szerintem fontos, hogy a gyermekeink ebben a szellemiségben felkészüljenek, fontos, hogy olyan képességekkel rendelkezzenek, amelyekkel a globális világ különböző veszélyeivel szemben helyt tudnak állni. Mi az a legtöbb, amit a gyermekeinknek adhatunk? Ahogyan Goethe fogalmaz: gyökereket és szárnyakat. Kötődjenek a hazához, a szülőföldhöz, álljanak stabilan a viharos világ közepette is, a gyorsan változó világ közepette is, legyenek szárnyaik a nagy célok eléréséhez, és maradjanak meg magyarnak.

Én ezt kívánom mindannyiunk számára. Köszönöm szépen, hogy lehetőséget kaptam a felszólalásra és meghallgattak. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ókori görögök már úgy tartották, hogy a mozgás, a sport mind a testnek, mind a léleknek javára válik, az ellenkezője pedig a kárára. Wolfgang Behringer kiváló német sporttörténész úgy fogalmazta meg a sportról alkotott téziseit, hogy a sport nem más, mint kulcs a társadalom működési módjához. Ha ezt is megvizsgáljuk és megnézzük, akkor jól látható, hogy a magyar kormány sportbarát kormány, és ez nagyon helyes, szép dolog, hogy a sportot ilyen mértékben segíti és támogatja.

2020., azaz ez év július 24-én, ha minden jól megy  reméljük, hogy minden jól megy , akkor olimpiára kerül sor Tokióban, Japánban. Én bízom benne, hogy nem fogja megzavarni a koronavírusnak a terjedése. Egy biztos, hogy amire most tekintettel lehetünk, az az, hogy Magyarországnak nagyon komoly sikerei és eredményei vannak, a magyar sportolóknak kiváló eredményei vannak. Ha az elmúlt időszakot végigtekintjük, gyakorlatilag az újkori olimpiák történetében, 1896 óta 28 olimpiát rendeztek, 26-on vett részt Magyarország, ’20-ban Antwerpenben és ’84-ben Los Angelesben kimaradt mindez sajnos politikai okok miatt, 177 aranyérmet szereztek eddig az újkori olimpiák történetében a télit is beleszámítva a magyar sportolók, összesen 502 érmet, nyolcadikok vagyunk a világrangsorban a sportteljesítménynek köszönhetően, óriási teljesítmény mindez.

Tisztelt Államtitkár Asszony! A következő kérdésem lenne, hiszen hallhattuk a Magyar Olimpiai Bizottság részéről a várakozásokat, ez nagyon szép és örvendetes, 13 érmet vár a Magyar Olimpiai Bizottság, 24 pontszerző helyet, én bízom benne, hogy ezt sikerül, akár még fölötte is teljesíteni. Viszont milyen várakozással tekint a tokiói olimpiára a magyar kormány, és milyen módon biztosítja a magyar sportolók felkészülését, hogy minél sikeresebbek lehessünk ezen az olimpián is? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Nagyon szépen köszönöm az államtitkár asszonynak a megnyugtató válaszokat. Mi is csak bizakodni tudunk, hogy megrendezésre kerül a tokiói olimpia rendes időben, rendes helyszínen, az eredetileg eltervezett helyszínen, és természetesen abban is reménykedünk és mindannyian szurkolunk, hogy a magyar sportolók minél több sikert hozzanak, hiszen az olimpia mindig a sport ünnepe, az olimpia egyben a béke szimbóluma is. Már Coubertin báró is ezért indította útjára 1503 éves szünetet követően, és bízunk benne, hogy valóban bizonyos értelemben elcsitulnak a fegyverek a világban, és egy eredményes, sikeres, mindenki számára üdvözítő olimpiának lehetünk majd a részesei. Én bízom benne, hogy azok a várakozások, amelyeket a Magyar Olimpiai Bizottság is meg a kormány is megfogalmazott, teljesülnek, sőt minél több aranyéremmel, minél több éremmel térhetnek haza a magyar sportolók. A sport, tudjuk, az olimpia különösen arról híres, hogy a részvétel a fontos, de azért mi, magyarok mindig bízunk benne  hiszen szeretnénk, ha sportoló nemzetté válnánk, valóban minél többen sportolnának, és egy olimpia mindig lökést ad a sportolói kedvnek, hajlandóságnak a megadásához, sok-sok magyar gyermek kezd el sportolni az olimpiai sikerek láttán , hogy ebben az értelemben is sikeres olimpia előtt állunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap volt március 15-e, sajnos a járvány miatt nem sikerült központi ünnepséget tartani. Számos helyen lemondásra kerültek az ünnepségek az emberek biztonsága és védelme érdekében. Nálam is, Újbudán, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában lett volna egy ünnepség, ahol felkértek ünnepi szónoknak még a múlt hét pénteken, de már akkor is óvintézkedések kerültek elfogadásra, ezért aztán úgy hidaltuk át a problémát, hogy egy nemzeti zászlót, egy ’48-as zászlónak a másolatát adtam át azon gyermekeknek, akik készültek január óta a március 15-i ünnepségre, és azon tanároknak is szimbolikusan átnyújtottam ezt a zászlót, akik nevelték és felkészítették a gyermekeket. Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, és fontos, hogy az az összefogás, ami a XIX. században bekövetkezett a nemzeti szabadságharcunk és függetlenségi háborúnk vonatkozásában, az az összefogás most egy más típusú összefogást igényel, de erről ma egész nap szó volt a mai ülésen és a parlamentben, a járvány megfékezéséről a magyar emberek biztonsága érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti jelképeinkről és az előbb említett zászlóról néhány gondolatot megosztanék önökkel. Tudjuk azt, hogy az első zászlók már Krisztus előtt 220-ban, az ókori Kínában megjelentek a Han-dinasztia időszakában, de Rómában is, az ókori Rómában is úgynevezett vexillumokkal, sassal jelölt zászlótartó rudakkal és zászlókkal vonultak csatába a római katonák.

Mindig és mindenkor az együvé tartozás jelképét jelentette a zászló. Akik beállnak a zászló alá, azok közé tartozunk, azok összetartoznak. Egy szimbolikus jelképrendszer mindez. Végigkíséri az emberiség történetét. A címer, a zászló állami jelképekké váltak. Magyarországon három szín, a nemzetiszín a trikolór, a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelenti mindannyiunk számára.

1848-49-ben egy nagy remény született, amely a nemzet születésével egyben történt meg: a nemzet, a magyar nemzet születésnapja, és egyben 1848. március 15e és a Magyar Honvédség születésnapja is ilyen szempontból, hiszen a nemzeti függetlenségnek is egyfajta jelképe mindez. A honvédek ’48-ban ezekre a történelmi zászlókra, nemzeti zászlókra esküdtek föl. A ’48-as eskü szövegéből engedjék meg, hogy néhány mondatot idézzek: „Esküszöm az élő Istenre, hogy hazám alkotmányát és a magyar nemzet függetlenségét életemmel s véremmel megvédeni kész vagyok. Nemzeti zászlómat soha el nem hagyom.” Nagyon szép és nemes gondolatok ezek. ’48-ban úgy tartották, a zászló a katona szentsége, és annak a bizalomnak a záloga, mellyel az állam harcosait megajándékozta döntő és válságos pillanatokban, a gyülekezés jele, mely alatt győznünk vagy halnunk kell. A zászló védelme ezért minden harcos, minden katona legszentebb kötelessége volt. Azzal a csapat dicsősége elválaszthatatlan egységet képez. A huszárok annak idején úgy tartották, hogy a zászló, a magyar nemzeti lobogó visszafelé nem mehet. Azzal csak győzni vagy meghalni lehetett.

1849. augusztus 13-án a világosi fegyverletétel után az osztrák Habsburg-államhatalom minden eszközzel pusztította, kutatta és pusztította a szabadságharc emlékeit. Amint kézbe kaparintották, rögtön el is égették és elégettették ezeket a zászlókat. Nagyon szép és nemes jelmondatok voltak ezekre a zászlókra felírva. Többek között: „A hazáért, a szabadságért”, „Védd, hogy megtarthasd!” A magyar zászló és a magyar címer összefonódott, és összefügg Magyarország függetlenségével, ez a magyar állam függetlenségét és szuverenitását szimbolizálja.

Egy példát hadd mondjak más nemzetektől, a szerbek címerében négy cirill „sz” betű szerepel, ami azt fejezi ki, hogy a szerbek csak akkor tudnak megmaradni, ha egységet képeznek. Csak az egység jelentheti a megmaradásukat, a jövő zálogát. Azt hiszem, hogy valamennyi nemzet, így mi is így vagyunk ezzel; ha képesek vagyunk összefogni és egységet teremteni, akkor bizony-bizony hosszú távon számolhatunk a jövőnkkel és a gyermekeink jövőjével. Ez a mostani időszak egy próbatétel mindannyiunk számára: képesek vagyunke ismét összefogni egy más típusú veszéllyel szemben, és nem feltétlenül a függetlenségünk megóvása, bár ez is napirenden van a migráció kapcsán, de az biztos, hogy az ezzel a vírussal szembeni fellépés is egységet követel. Én azt hiszem, hogy a ma elhangzottak minden bizonyságát bemutatták annak, hogy igenis van erre törekvés, és a kormányzat is törekszik, ezerrel azon dolgozik, hogy megakadályozza a vírus további terjedését.

Én azt kívánom mindannyiunknak, hogy, ahogyan a jelmondatot idéztem a ’48-as zászlóból: védd, hogy megtarthasd  védjük egymást, és védjük a magyar zászlót is, védjük Magyarországot is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy tisztelettel köszöntöm még az igazán kitartó képviselőtársaimat. Röviden szeretnék szólni a járványhelyzetről én is, hiszen ez a legaktuálisabb probléma ma Magyarországon és a világban. Az emberiség történetét egymás elleni harcok, háborúk, természeti csapások, járványok kísérték végig. Kezdetekben az egészség megőrzésére, a betegség távoltartására úgynevezett sámánokat, táltosokat neveztek ki, és ők gondoskodtak a közösség védelméről. A betegekről, az öregekről a vérségi, családi, nemzetségi kötelékekben gondoskodtak. Amikor az államok létrejöttek, különböző városok is létrejöttek, és jellemző volt a túlzsúfoltság.

Ilyen esetben igen gyakori volt a számos járvány különböző típusú megjelenése. Adott esetben nyilván a vízvezeték és a szennyvízelvezetés hiánya okozta ezeket a járványokat, de háborúk és más események is hozzájárultak mindehhez. Kolostorokban betegszobákat, infirmáriumokat, városokban ispotályokat hoztak létre, megalakultak az első karitatív rendek, amelyek segítették a bajba jutott, beteg embereket, ápolták őket és igyekeztek visszaszerezni az egészségüket.

Magyarországon először 1510-ben Salzmann János nagyszebeni orvos alkalmazta a vesztegzárat, amellyel sikerült megvédenie a környéken pusztító pestisjárványtól a kedvenc városát.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány évtizede úgy tűnt, hogy a fertőző betegségek okozta sorscsapás elvonulóban van az emberiség feje fölül, főképp a fejlett országokban. Ezt objektív tények támasztották alá, hiszen fejlett ivóvízhálózat kiépítésre került, jó minőségű ivóvíz áll rendelkezésre a fejlett országokban az emberek számára, védőoltások kerültek bevezetésre, amelyek nagyon hatékonynak bizonyultak, antibiotikumokat fedeztek fel az orvosok, a gyógyszerészek, és ezt a mai napig alkalmazzák nagyon-nagyon sok betegséggel szemben.

Ennek ellenére az utóbbi egy-két évtizedben ismét gondot okoznak a fertőző betegségek, a járványok. A világ felgyorsult, és vele együtt a járványok terjedése is felgyorsult.

Csak egy példát hadd mondjak, tisztelt Országgyűlés: 1347-ben, a nagy pestisjárvány időszakában mintegy öt év alatt járta végig a pestisjárvány az európai kontinenst, Európa nagyobb városait. Öt év kellett hozzá, hogy végigmenjen a pestisjárvány.

Ma mit látunk? Azt látjuk, hogy néhány hónap, néhány hét leforgása alatt egy új típusú influenzajárvány, a Covid-19 végigjárja a világot, nemcsak Európát, hanem az egész világot, 181 országban van jelen ez a pusztító vírus. A globalizációnak ez is egy velejárója, erre is figyelnünk kell a jövőben, hogy az ilyen típusú járványok gyorsan kialakulnak. Ezzel szemben mindent meg kell tenni, és akár globális összefogásra is szükség lesz majd az elkövetkezendőkben.

Az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha tudjuk, hogy a történelmi korokban különböző veszélyek lelkesedtek az emberiségre, a népekre, a nemzetekre, akkor mi ma a felelősségünk, a mai tudásunkkal mit tudunk megtenni annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok, a magyar társadalom minél nagyobb biztonságban lehessen, és valóban az egészségüket minél jobban és magasabb szinten tudjuk garantálni.

Mit tehet a kormány? Azt látom, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a járványt megállítsa, megfékezze, és hogy minél kevesebb ember fertőződjön meg és minél többen gyógyuljanak meg. Nagyon komoly erőfeszítéseket láthattunk az elmúlt napokban, hetekben, időben születtek döntések, és ez nagyon helyes és támogatandó.

Egyéni képviselőként, akiknek van egyéni körzete, mi mit tehetünk, tisztelt képviselőtársaim?  hiszen a mi felelősségünk is megvan. Azt szoktam mondani az amerikai példát idézve, hogy az Egyesült Államokban büszkék arra, hogy felépítettek egy nagyon nagy és szép Szabadság-szobrot a keleti parton, ma már beszélnek arról Amerikában, hogy szükség lenne a nyugati parton egy felelősségszobrot is felhúzni, hiszen a felelősségünk is megvan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt tettem Újbudán, amit nagyon sokan szerintem mások is megtettek a maguk körzetében, hogy igen, felvettem a testvérvárosi kapcsolatot egy kínai testvértelepüléssel, rendeltünk 15 ezer maszkot, ezek megérkeztek, elkezdtük kiosztani piacokon, gyógyszertárak, közértek előtt és mindenhol, ahol sok ember fordul meg. Sőt, házhoz is visszük a segítséget, és erről szól, ezért lett ez a címe ennek a felszólalásomnak. A bevásárlásban segítünk, a postai csekkek feladásában segítünk. Ezt a munkát mindennap folytatjuk. Toboroztunk segítőket is, aktivistákat is, akik szintén segítik a munkánkat.

Jó látni az összefogást, köszönet jár érte mindenkinek, aki ilyen időszakban is önzetlenül segíti az embereket, az időseket, és minden módon segítjük a jövőben is.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak és a mai utolsó hozzászóló lehettem. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! 2020 valószínűleg örökre emlékezetes év marad mindannyiunk számára, hiszen száz éve ilyen mértékű világjárvánnyal nem találkozhattunk. A XXI. századi globalizáció, a technikai, technológiai változás, a fokozódó gazdasági verseny, az emberek életmódváltozása, a világ globális faluvá válása megmutatta, hogy egy vírus a távoli Vuhanból néhány hét, néhány hónap leforgása alatt világjárványt tud okozni. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy a magyar kormány időben hozta meg a járvány megfékezésére vonatkozó szigorú intézkedéseit, fontos és helyes döntéseket hozott. A 2001. évi CXXVIII. katasztrófavédelmi törvény 49. §-a alapján megtehető intézkedéseket, amelyeket veszélyhelyzetben megtehet a kormány, a végrehajtó hatalom, megtette a szükséges és kellő mértékben. Ezek az intézkedések szerintem fontosak voltak mindannyiunk számára. Kijárási korlátozások, rendezvények betiltása, az oktatás átalakítása, a közúti, a légi úti, a vasúti és vízi forgalom korlátozása, illetve megtiltása mind-mind fontos döntés volt, hogy a járványt megfékezze a magyar kormány.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt miniszter úr, hogy megköszönjem a Külügyminisztérium erőfeszítéseit, és elismeréssel adózzam mind a magyar állampolgárok hazahozatala, mind a védőfelszerelések beszerzése vonatkozásában. Még nincs vége ennek a járványnak, de nagyon sokan kérdeznek meg engem is a választókerületemből, mégpedig, tisztelt miniszter úr, hogy a jelenlegi európai tendenciákra való tekintettel mi várható a magyar állampolgárok munkavállalási céllal történő külföldi utazásaival kapcsolatosan, valamint hogy a magyarországi cégek áruszállítása külföldre milyen korlátozásokkal történhet majd a következő hetekben, hónapokban. A válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt miniszter úr, köszönöm szépen a válaszát. Valóban nagyon sok, a határ környékén élő embert érint az ingázás elősegítése, a kishatármenti forgalom újraélesztése. Ez is az élet továbbvitelét jelenti. Nagyon fontosak ezek a döntések, és örülök annak, hogy ilyen körültekintően jár el a külügyminiszter úr is ebben a kérdésben. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a járvány természetesen még nem múlt el. Láthatunk különböző enyhítő intézkedéseket különböző országokban. Szeretnék rámutatni Szingapúr példájára, ahol talán egy kicsit korábban léptek, és a vendégmunkások ismét visszahozták a vírust a városállamba.

(13.30)

Mindenképpen a körültekintő óvatosság és a fokozatosság elvét javaslom. Mindazonáltal még egy gondolatot hadd tegyek hozzá, a kungfuból jól ismert elvet, amelyet én 26 éve gyakorolok: ez nem más, mint az egyidejű védekezés és támadás elve. Örülök annak, hogy a kormány ezt is alkalmazza, hiszen nemcsak hogy beszerezte a védőfelszereléseket, hanem egyben támadást indított a járvánnyal szemben, hiszen vakcina előállítására is komoly kísérleteket tesz. Bízom benne, hogy ezek is sikeresek lesznek.

További erőt, egészséget kívánok önnek a küzdelmes munkájához. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1994. április 27-én ünnepelték meg először a vakvezető kutyák világnapját. Kicsit visszamegyek a történelemben, hiszen már 1916-ban, az első világháború közepén  amikor a sok-sok sebesült és sérült embert, akik megvakultak a fronton, a frontról hazavittek  létrehozták az első vakvezetőkutya-iskolát a németországi Oldenburgban. Nagyon-nagyon fontos gesztus volt ez a sebesült emberek részére. Aztán volt persze nyilván egy kis szünet, és mindjárt rátérek arra, hogy Magyarországon hogyan alakult ki a vakvezető kutyák világa és ennek az iskolai oktatási szintű képzése. Engedjék meg, hogy előtte azonban a kutyákról néhány szót szóljak általánosságban, az ember leghűségesebb társáról. A tudomány állása szerint körülbelül 25-30 ezer évvel ezelőtt a szürke farkas egy, már kihalt alfaja az ember mellé szegődött. Nem véletlen talán az elmúlt évezredek során, hogy az emberi tudomány a Canis lupus familiaris jelzőt adta a kutyának; ez az egyetlenegy élőlény az állatvilágban, amely megkapta a familiaris jelzőt, a családi, a családhoz tartozó jelzőt, ezzel is kifejezi az emberiség az elismerését a kutya hűsége és rendkívüli képessége iránt.

Valóban, amikor rendkívüli képességekről beszélünk, gondoljunk csak bele abba, hogy akár a szaglásuk, akár a hallásuk, akár a térlátásuk vagy a gyorsaságuk messze meghaladja az ember képességeit, hozzáteszem, hogy talán néha még a hűség képességében is erősebbek, mint az embertársaink a más emberhez képest. Gondoljunk csak bele abba, hogy a kutya szaglóképessége mennyire rendkívüli, hiszen például ötezer liter vízben egy kanálnyi feloldott sót megérez. A kénsavat tízmilliomod hígításban is megérzi. Nem véletlen, hiszen 224 millió szaglósejtjének köszönhetően teszi mindezt, míg az embernek mindössze jobb esetben 150 ezer szaglósejtje van.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kutyák segítették és segítik az embert a vadászata során, az erdőben, a mezőn, a vízen, védelmezik az ember házát, háztájiját, családját, értékeit. Ott voltak a kutyák az emberek háborúiban harci kutyaként, jelzőőrként, teherszállítóként, szanitéc- és mentőkutyaként is. Sőt  bizonyára mindenki számára ismert  a világűr megismerésében is az első űrhajós Lajka kutya volt, aki életét adta azért, hogy az emberi tudomány ebben a dimenzióban is tovább tudjon lépni és fejlődni tudjon. Napjaink természeti katasztrófáinál sok-sok ember életét mentik meg, segítik látássérült és vak embertársaink életét, és sokszor jelentenek nemcsak nekik, hanem sok-sok ember számára hűséges társat is, sok esetben egyetlen hűséges társat.

Nézzük a magyarországi helyzetet! A Vakvezetőkutya-kiképző Központot Magyarországon 1976-ban indították útjára Csepelen. Rithnovszky Jánosnak köszönhetően az iskola első vezetője pedig Fehér Gyula volt, aki kiváló kutyakiképző hírében állt. Az elmúlt több mint 40 év alatt közel ezer kutya került ki ebből a kutyakiképző iskolából, évente mintegy 15-20 kutyát tudnak kiképezni, hogy segítsék a vak és gyengén látó emberek életét. Jelenleg is 71-en várakoznak kutyára. Egy kutya kiképzése nem olcsó, 3,2 millió forint, azonban egyéves kortól 6-7 hónapon át folyamatosan képzik a kutyákat, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. A vakvezető kutyák a hűségük mellett szemüket adják a gazdáiknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A látássérült embert úgy vezetni  gondoljanak bele , hogy kikerülje az útjába kerülő akadályokat, jelezze a lépcsőt, az ajtót, a zebrán átkelés idejét, egyáltalán olyan közlekedésbiztonsági szabályoknak megfelelni, szinte hihetetlen, hogy egy kutya képes erre, de meg tudják tanítani kiváló kiképzőink. Komoly türelem és tudás kell hozzá a kiképzők részéről, szeretet és hűség a kutyák részéről. Hatalmas segítség ez a vak embertársaink és a gyengén látó embertársaink számára.

Ezért szeretném elmondani ezen az ünnepnapon is, hogy tisztelettel tartozunk és tiszteletet szeretnék tolmácsolni ezúton is a kutyakiképző iskola munkatársainak, akik nap mint nap dolgoznak azon, hogy a vak és gyengén látó embertársaink olyan kutyákban részesüljenek, akik segítik a hétköznapjaikat, az életüket. Sok esetben terápiás célokat is jelent. Hozzáteszem, ma, a mai modern ember számára, amikor a digitális kompetenciák nagyon-nagyon fejlettek, meg az IQ nagyon-nagyon erős és magas színvonalú sok-sok embertársunknál, az érzelmi intelligenciát is fejleszti a kutya.

Végezetül pedig azzal szeretném zárni, tisztelt képviselőtársaim, ne feledjük, a kutyával való törődés egy kicsit emberibbé teszi az embert is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon megható és szép ünnepi pillanatoknak lehettünk tanúi, de 1646-ban valami hasonló, még ha nem is a rendszerváltás időszakát idéző, de egy nagyon fontos egyházi döntés született, hiszen ez idő tájt az ungvári vár kápolnájában gyűltek össze pravoszláv papok, hogy eldöntsék azt, hogy elismerike a római pápa fennhatóságát, primátusát, vagy pedig maradnak pravoszláv papként továbbra is az egyházmegyéjükben, abban a térségben, azon a felső-magyarországi részen, ahol szolgálatukat ellátták. Ez a döntés megszületett, ezért is kértem szót és lehetőséget, hogy megemlékezzek erről a történelmi időszakról, hiszen nagyon fontos; nemcsak azért, mert én magam görögkatolikus hitű és hívő vagyok, hanem azért is, mert azt hiszem, az egyháztörténeten keresztül is a görögkatolikusság és a benne élő magyarság és ruszinság is, ez a közel 300 ezer hívet számláló keleti egyház nagyon komolyan szolgálja, gazdagítja és gyarapítja a magyar kultúrát, a nyugati egyházat is.

Engedjenek meg egy rövid történeti visszatekintést, hiszen a történelem az élet tanítómestere, sok mindent megtanulhatunk belőle, és hozzátartozik az emberiség történetéhez az egyháztörténet is, hiszen minden civilizáció valamifajta vallási talapzaton jött létre.

A magyarság vándorlásai során elsőként a bizánci szertartású kereszténységgel ismerkedett meg, egyes előkelőségei már a X. században Bizáncban lettek keresztények. Ezt mindannyian tudjuk, nagyon fontos azonban, hogy ne felejtsük el ezen történelmi tényeket.

A honfoglalást követően, nyilván a Kárpát-medencébe történő bejövetel és letelepedés után, 953-ban a konstantinápolyi pátriárka térítő püspököt küldött ide, a Kárpát-medencébe Szent Hierotheosz személyében, aki megkezdte a térítőmunkáját, és bizony Szent István király időszakában több metropólia működött az akkori magyar királyság, Magyarország területén. Tudjuk persze, hogy az 1054-es nagy szkizmát, nagy egyházszakadást követően ez megcsappant Magyarországon, és a nyugati típusú, a római rítus került elfogadásra, de ettől még a bizánci rítus is helyet kapott a magyar egyháztörténetben.

Tisztelt Országgyűlés! Okmányszerűen bizonyítható, hogy 1365-ben Nagy Lajos király engedélyével Korjatovics Tódor podóliai herceg szláv anyanyelvű ruszinokat hozott be Kárpátaljára, ahol már éltek korábban is szlávok és keleti keresztények. A herceg Munkácson alapította meg az ortodox Szent Miklós-kolostort a Csernek-hegyen.

Az Ungvári Unió létrejöttét Homonnai Drugeth János gróf, Zemplén vármegye főispánja, későbbi országbíró támogatta, egyengette, majd fia, Homonnai György, aki Felső-Magyarország főhadvezére volt, hívta be édesanyjával közösen, Jakusics Annával közösen Parthén Péter szerzetest, a munkácsi kolostor házfőnökét, és Kosoviczki vagy Kosovics Gábor bazilita szerzetest Lengyelországból. Ők győzték meg a Felső-Magyarországon lelkészkedő pravoszláv papokat, hogy támogassák az uniót a Szentszékkel, és ez eredményes lett 1646. április végén.

Teológiai szempontból természetesen megkönnyítette az uniós célok elérését a firenzei zsinat, amely 1439-ben egy komoly határozatot hozott arra nézve, hogy igenis a görög rítust el kell fogadni és támogatni kell, amennyiben a szentatyát az egész egyház fejének tekintik. Nyilván 1646-ban nagyon fontos döntések születtek, hiszen megtarthatták azokat a jogokat, amelyeket a római katolikus papok is megtarthattak, azokat a kiváltságokat megkapták a görögkatolikus lelkészek és papok is.

Kárpátalja ruszin és magyar ajkú, bizánci rítusú hívei az Ungvári Unióval léptek egységre Rómával, ezért történelmi pillanatokat éltek meg akkoriban, és nyilván ezért emlékezünk erre a mai nap folyamán is. Mária Terézia alapította meg számukra a Munkácsi görögkatolikus egyházmegyét 1771-ben, és 1912. május 6-án pedig, hiszen lassan itt is tartunk majd, a Hajdúdorogi egyházmegyét is X. Piusz pápa alapította meg, ami mindenképpen történelmi időszaka volt a ruszinságnak is és a görögkatolikusságnak is.

Kárpátalján nem volt ruszin nemesség, egyedül az egyházuk, a papjaik jelentették a megmenekülést és a lehetőséget az élethez, ők képviselték ezt a szegény népet, így egyetlen menedéke és reménye a felekezete, a liturgiája volt az ott élő ruszinságnak és magyarságnak, és ahhoz kötődő szokások és magatartásformák voltak. Van egy ilyen mondás, hogy minden ruszin görögkatolikus, de nem minden görögkatolikus ruszin; ez persze nem teljesen állja meg az igazságot, de azért sok mindent kifejez.

Arra szeretném csak felhívni a figyelmet (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy a megmaradás és az erősödés a célja a görögkatolikusságnak is. Én bízom benne, hogy az az építő jellegű alkotómunka, ami megkezdődött, és nyilván a két nagyegyháznak, a két keresztény egyháznak a megbékélési folyamata is tovább fog erősödni az elkövetkezendő időszakban, szükségünk van erre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos és szép gesztus volt, hogy a mai ülésen a házelnök úr megköszönte a tűzoltók és a katasztrófavédők áldozatos munkáját. Valóban, Szent Flórián napja van, úgy illendő, hogy odafigyeljünk rájuk, és ezt a köszönetet itt a parlamentben is elmondjuk. Én magam is a mai napot az újbudai tűzoltóknál kezdtem, ahol megköszöntem az áldozatos munkájukat.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos, hogy ebben a Házban a törvények vitájánál hozzászóljanak, törvénymódosításoknál különböző viták hangzanak el, országgyűlési határozatokat hozunk, politikai viták terepe is a parlament, sok esetben személyeskedéseké és bekiabálásoké, de fontos, hogy képesek legyünk a köszönet és a tisztelet hangját is megütnünk.

Az én napirend előttim is erről szól, hiszen szeretném megköszönni mindenkinek, aki az elmúlt hónapokban, hetekben aktívan közreműködött a járványhelyzetben, és helytállt, segítette az embereket, az állampolgárokat. Köszönet azon embereknek, akik nemzeti közösségünket szolgálják, úgymond normál békeidőszakban is teszik a dolgukat a nap huszonnégy órájában: a tűzoltók, a rendőrök, a katonák, az orvosok, az ápolók és sokan mások, akik ebben a rendkívüli helyzetben is helytállnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tűzoltók védőszentje Szent Flórián, aki nem más, mint a bátor önfeláldozás példaképe, hiszen a római hadseregben századosként szolgált, majd amikor Diocletianus üldözte a keresztényeket, akkor ő maga állt ki, megvallotta hitét, és vértanú lett. Fontos, hogy az ápolókat, a gyógyítókat, az orvosokat tiszteljük, hiszen ők rendelkeznek azzal a tudással, azzal a képességgel, hogy ha bajba jutunk, és betegek leszünk, vagy szeretteink betegek lesznek, akkor ők tudják gyógyítani őket. Hippokratész egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem elég a tudás, a mesterségbéli felkészültség, sok fordul meg az orvos egyéniségén; csak jó ember lehet jó orvos, mondta Hippokratész.

Igen, tisztelt képviselőtársaim, bajban, veszélyben mutatkozik meg valójában, hogy ki milyen ember. Különösen igaz mindez napjainkban. A 2020-as év hihetetlen válságot hozott Európában és a világban, száz éve nem látott világjárványnak lehetünk tanúi, emberpróbáló időszak mindannyiunk számára és mindenki számára, minden állam számára, az állampolgárok számára, a nemzetek számára és a nemzetközi szervezetek számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kolping úgy fogalmazott, hogy egyet kér a Jóistentől, felismerni saját korának bajait és orvosolni azokat. Nincs még vége a járványnak, de köszönet jár mindenkinek, akik képesek voltak segíteni. Az Egyesült Államokban úgy mondják, hogy fölhúztak egy kiváló, szép és gyönyörű szobrot a keleti parton, ez a Szabadság-szobor, ma már egyre gyakrabban mondják, hogy jó lenne, és ideje lenne fölhúzni egy legalább ekkora szobrot a nyugati parton, de ezt már nem Szabadság-szobornak kell nevezni, hanem a felelősség szobrának. Hiszen valóban felelősséggel tartozunk, talán jobban, mint valaha mindannyian az emberiség jövőjéért, nemzetünk jövőjéért; egymás iránti felelősség. Köszönet a helytállásért az önkénteseknek, az ápolóknak, az orvosoknak, a pedagógusoknak, a bolti eladóknak, az áruházi dolgozóknak, a tömegközlekedésben helytállóknak. Köszönet állampolgártársainknak, az embereknek a türelemért és azért, hogy a kormány szabályozó, korlátozó intézkedéseit betartották és betartják, vállalják ezt a küzdelmet ők is a maguk erejéből és a maguk háza táján.

Engedjék meg, hogy megköszönjem a kormánynak is a munkáját, a tevékenységét, hiszen az elmúlt tíz évben folyamatos válságokon lett úrrá a kormány. Megörököltünk egy gazdasági válságot, 2010-ben ezzel indultunk; az embereket védelmezte a kormány és segítette az árvízi védekezésben, segítette a vörösiszap-katasztrófa során, és most itt van egy világjárvány, amelyben ismét helyt kell állni. Engedjék meg, hogy külön hadd köszönjem meg a külügyminiszter úrnak és a Külügyminisztériumnak, hogy valóban, nemcsak hogy hazahozta a magyar állampolgárokat, akik külföldön rekedtek ebben a járványhelyzetben a világválság közepette, hanem gondoskodott arról, hogy közel százmillió védőmaszk és felszerelés érkezzen be az országba, hogy el legyenek látva az orvosok, a kórházak és sokan mások, akik erre rászorulnak, hogy a védekezés hatékony legyen a járvány megfékezésében.

Pál apostol úgy fogalmaz: viseljetek gondot magatokra, erősítsétek meg magatokat, és viseljetek gondot a nyájra! Viseljünk gondot mindannyiunkra, minden magyar ember számít. Nyilván nincs még vége (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a tapasztalatok összegzése fontos, és bízom benne, hogy a tapasztalatok és a tanulságok összegzése be fog következni, és ezen keresztül Magyarország még erősebb lesz.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Elfogadja. Simicskó képviselő urat illeti a szó.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma reggel 9 órakor megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Egy sajátos helyzetben vagyunk, hiszen a megszokott, az emberek által megszokott életvitel a koronavírus-járványnak köszönhetően átalakult, sok-sok korlátozó intézkedés, óvó-védő intézkedés látott napvilágot. A mai nap az érettségi napja. Mindannyian tudjuk, hogy egy ilyen veszélyhelyzet közepette nemcsak a diákok vizsgáznak, hanem az oktatási rendszerünk is vizsgázik, a tanárok is vizsgáznak, hiszen egy új helyzetben kell a megszokott érettségiket levinni és végigvinni, és reményeink szerint minél többen sikeresen érettségiznek majd le. Azt kérdezném a tisztelt államtitkár úrtól, hogy bár tudjuk, hogy 1918 óta, a spanyolnátha óta, tehát több mint száz éve nem volt hasonló világméretű betegség által okozott járvány, és valóban, ez a mostani helyzet sok tekintetben rendkívüli, mégis látom azt a törekvést, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy minél gyorsabban visszakerüljön minden a normális kerékvágásba az élet menete tekintetében. Én nagyon hálás vagyok azért, napirend előtt is felszólaltam, hogy a magyar emberek is betartják az óvó-védő intézkedéseket, a korlátozó intézkedéseket.

Az a 84 284 diák, aki ma reggel megkezdte az érettségi vizsgát, mire számíthatott, mire számíthat a jövőben és a következő napokban, hetekben, milyen további intézkedések várhatóak, mennyiben lesz másabb ez a vizsga, ez az érettségi, mint az elmúlt időszakokban volt? Válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Valóban, mindenki számára, különösen a fiatalok számára, akik érettségiznek, ez egy óriási próbatétel, nagyon sokan készültek erre. Én örömmel látom, hogy azok a védőintézkedések, amelyeket a kormány időben meghozott, azok biztos hogy hasznosak lesznek, az a 422 ezer maszk, amely a diákoknak rendelkezésére áll, valamint a 147 ezer maszk és ugyanennyi kesztyű a tanároknak mind-mind segíti az érettségi biztonságos letételét. Valóban úgy van, ahogy ön is említette, államtitkár úr, én magam is, ha visszagondolok a fiatalságomra, 1980-ban érettségiztem Csepelen, a Jedlik Ányos Gimnáziumban, tehát negyven évvel ezelőtt, és valóban, az önmagában egy nagy kihívás, és remélem, hogy az a vizsgadrukk, ami a fiatalokban benne van, az a felkészülés, ami az elmúlt időszakban megtörtént, az nagyon-nagyon sok fiatal ember számára, remélem, mindenki számára, aki ma érettségizik, sikeres és eredményes lesz, és sikeresen vizsgázik az oktatási rendszerünk is. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.50)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy órán keresztül részese lehettem, figyelemmel követtem itt két fontos törvénynek az agrár- és mezőgazdasági témájú vitáját. Meg kell hogy mondjam, az egyik tapasztalatom az, hogy ez a mostani vita rendkívül kulturált keretek között folyt, úgyhogy elismerésem mindenki számára. Ez nyilván részben függ az előkészítéstől, nyilván függ a tárca és a miniszter úr személyes elhivatottságától, és nyilván függ önöktől is, hogy milyen módon vetették fel a kérdéseket, és milyen módosító javaslatokat mondtak el.

(17.30)

Biztonságpolitikával foglalkozó politikusként hadd mondjam el, hogy itt végül is krízisbiztosításról van szó. Szerintem a legfontosabb ilyenkor azt látni  és az előző törvény módosítása is erről szólt , hogy igenis, az agrártárca és a kormányzat képes felismerni azokat a problémákat, bajokat, amelyek a mezőgazdaságban megmutatkoznak, és igyekszik előre menni, igyekszik reagálni, igyekszik orvosolni ezeket. Szerintem a jogalkotói szándékot mindenképpen érdemes díjazniuk, ha fogalmazhatok így, értékelniük. Ez egy értékrendet is mutat, hiszen valóban nem mindenki volt képes felismerni ezeket a bajokat, ezért példaértékű és előremutató ez a törvényjavaslat is, enyhíteni a károkat, segíteni a mezőgazdaságban dolgozó, a mezőgazdaságból élő emberek családját, és a megélhetést biztosítani számukra.

Százszázalékos biztonság nincsen, nincsen katonai értelemben sem, gazdasági értelemben sem, mezőgazdasági értelemben sem, de az, hogy van törekvés és van szándék arra, hogy enyhítsük a károkat, megelőzzük a bajokat, amennyire lehet, ez szerintem egy egyértelmű törekvés ebben a törvénymódosító javaslatban, ebben a törvénycsomagban.

Végezetül pedig azzal zárnám, Schmuck Erzsébetre reagálva, és nem újabb vitát provokálva, isten ments, hiszen már tényleg négy órája folyik itt a vita, és a honvédelmi tárgyú törvényekhez jöttem be én magam is, hogy felszólaljak (Derültség.)  én is sokat tanultam ebből a mai vitából, egyrészt tényleg valóban teljesen kulturált volt , én nagyra értékelem, képviselő asszony, hogy valóban küzd minden felszólalásában a klímaváltozás problémájának a megoldásáért. Egyetértek, de nyilván az agrártárca nagyon sokat tesz, de nem fogja tudni megoldani a globális kihívásokat, hogy a klíma megváltozása pozitív irányba alakuljon át. Nyilván a maga erejéből tud tenni, amit Magyarországon meg tud tenni, azt meg is fogja tenni.

Úgyhogy ennyit szerettem volna csak mondani. Köszönöm szépen, hogy részese lehettem ennek a vitának. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, egy komoly törvénycsomag fekszik előttünk, 9 törvényt érint, 61 szakaszt változtat meg és módosít. Összességében azt kell hogy mondjam, hogy nyilván ez részben szolgálja a jogharmonizációt, az összhang megteremtését a különböző törvények között. Nagyon széles kitekintést kell alkalmazni, hogy megértsük pontosan az irányát és a lényegét, de azt tudom mondani, hogy vannak alapvető értékek, szempontok és célok a kormányzat honvédelmi politikájában.

Nyilván ezeket a kérdéseket kell föltennünk, mielőtt azt mondhatjuk, hogy megszavazzuke az előttünk fekvő törvénymódosító csomag valamennyi pontját, amelyek nyilván illeszkednek a nagy haderőfejlesztési programunkba  ez a 10 éves fejlesztési terv, a Zrínyi haderőfejlesztési program , nyilván a feladat ellátását, alapfeladatát el tudja látni a Magyar Honvédség, érződike a megbecsülés, a gondoskodás, a megtartóképesség, a fejlesztési célok megteremtése. És azt kell hogy mondjam, végigolvasva a törvénymódosítás szövegét, hogy ez szolgálja a Magyar Honvédség ügyét és Magyarország biztonságának az erősödését.

Nyilván tartalmaz hatályon kívül helyezéseket is, tartalmaz szövegpontosításokat, egyes értelmezési rendelkezések pontosítását. Vannak technikai módosítások benne és tartalmi módosítások. Itt az előbb előttem felszólalók és nyilván államtitkár úr is elmondta az expozéjában, hogy milyen szempontok alapján fogalmazták meg a törvénymódosítási csomagot.

Hogy csak példát mondjak, hogy mennyire szerteágazó és mennyire széles körű egyébként az előttünk fekvő törvénymódosító csomag. A személyi jövedelemadóról szóló törvénytől egészen a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében megfogalmazott törvények módosítását is tartalmazza, a honvédségi adatkezelési törvénytől egészen a honvédek jogállásáról szóló törvényig, vagy éppen a központi államigazgatási szervektől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt is érinti az előttünk fekvő joganyag.

Mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy a nagy összefüggések mellett érződik a tárca törekvése arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja a változó világ által jelentkező kihívásokra a válaszokat megadni és megtalálni a jogszabályi háttér megteremtésével és módosításával. Ezért életszerű igények mutatkoznak alapvetően a törvénymódosító csomagban. Ezek támogathatóak és támogatandóak is a KDNP frakciója részéről.

Valóban, hadd kezdjem én is azzal a részletes indokolást, hogy az szja-törvény módosításának a célja szép és nemes. Egyetértünk azzal, hogy az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan a honvédelmi alkalmazottak árváinak járó kiegészítő támogatás adómentességének megteremtésére is sor kerüljön.

Nyilván elhangzott Varga-Damm Andrea képviselő asszony részéről, hogy ezt már előbb is meg lehetett volna tenni. Ezért nyilván távol álljon tőlem, hogy egykori honvédelmi miniszterként én most itt magyarázkodjak, nem is ez a célja a mostani vitának, de azért ön is tudja, hiszen valóban Hende Csaba minisztersége alatt dolgoztunk a minisztériumban még együtt is, hogy egyéb más feladatok is jelentkeztek, mondjuk, például a migrációs válsághelyzet, a kerítésépítés és sok-sok minden más, miközben elkezdtünk egy tízéves haderőfejlesztési programot írni, egy stratégiát megfogalmazni. Persze mindenre nem terjedhet ki a figyelme az embernek és nyilván a minisztérium apparátusának sem, de elérkeztünk oda, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell, és teljesen nemes és jó szándékú a jogalkotói kezdeményezés ezen téma körében is.

(18.20)

Azt tudom mondani, hogy egyetértünk Magyarország és az Egyesült Államok közötti védelmi együttműködésről szóló megállapodás kiegészítésével. Valóban, a jelenleg hiányzó mentességi igazolások kiadmányozásának jogkörét szükségesnek látjuk megteremteni.

Vonatkozik itt sok minden arra, hogy a Magyar Honvédség is átalakul. Utaltam a haderőfejlesztési programra, de itt azért van egy szervezeti változás is, ami szintén nem kis volumenű átalakítást igényel és jelent a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség együttműködésében, hiszen korábban egy integrált minisztériumként működött a Honvédelmi Minisztérium, és ebben tagoltan közreműködött szakmailag a vezérkari főnökség, a vezérkari főnök, és a Magyar Honvédség állománya is ilyen módon került irányításra. Nyilván az a feladat, amit most végig kell vinni az utódomnak, abból áll, hogy született egy olyan döntés, hogy a Magyar Honvédség parancsnokságát ismét létrehozza a magyar kormány. Ennek értelmében az integrált minisztérium átalakul, nem integrált minisztérium lesz. Ettől még az irányítási jogköre megmarad a honvédelmi miniszternek és a kormányzatnak, a végrehajtó hatalom ilyen módon való irányítási jogköre. De ez mindenképpen komoly szervezeti átalakításokat eredményez, és ennek nyilván vannak jogszabályi következményei is, amelyek észszerűen és a pontosítás végett bekerültek ebbe a törvénymódosító csomagba.

Szerintem fontos, hogy a polgári életből a Magyar Honvédség meríthessen. Fontos, hogy felkészült, tanult és a honvédség iránt elkötelezett embereket is meg tudjon nyerni, hiszen erről szól a professzionális Magyar Honvédség felépítése is. Nyugati példákat hosszasan lehetne sorolni erre vonatkozóan. Szerintem nagyon fontos dolog emellett, hogy törekedjünk arra, hogy a katonák által mindig is elvárt kiszámíthatóságot  ami az életpályát jelenti, az életpályamodell érvényesülését jelenti  szolgáljuk mindannyian. Ez a mostani módosítás is ezt a célt is szolgálja, tehát nagyon helyes irányokat szab meg.

Szeretném elmondani, nem vitát generálva, és nem lényeges kérdés, Varga-Damm Andrea valóban dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban, és már másodszor utalok erre. Többször elhangzott  csak azért, mert mégis jogászként szólunk hozzá, tényleg elég szűk szakmai közegben vagyunk , a rang kifejezés sokszor elhangzott. A rang a gróf meg a báró, itt rendfokozat van. Többször elhangzott a rendfokozat is, de csak a pontosság kedvéért utaljunk arra, hogy a rendfokozat kérdéskörét is taglalja a törvénymódosító javaslat. Szerintem helyes, hogy rugalmasságot ad a mindenkori vezetőknek. Fontos a rendelkezési állomány tekintetében, de nem tudtuk, hogy a BM-ben ilyen van, majd nyilván Kontrát Károly államtitkár úr erre fog válaszolni, ha tényleg létezik ilyen, de a lényeg, hogy szerintem helyes, ha a rendelkezési állomány kérdéskörét tekintve a közvetlen felettes, a munkáltató, aki látja a tevékenységét az adott tisztnek vagy altisztnek, ő rendelkezhet erről. Szerintem nem kell mindent központosítani, és minden esetben a miniszternek dönteni arról, hogy éppen ki kerül rendelkezési állományba.

Szeretném megjegyezni, hogy én hallottam előzetesen az ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy ez a 400 óra  valóban a 300 óra 400 órára való felemelése a rendelkezésre állásnak vagy a túlmunkának  részükről kritikus. Én azt kell hogy mondjam, hogy egy katona nem csak 8 órában katona. Aki ezt a hivatást választja, az pontosan tudja. Ők azok, akikről egyébként pont a tegnapi napirend előttiben felszólaltam, a tűzoltók, a katasztrófavédelmi dolgozók, a rendőrök, a katonák, akik esküt tesznek a haza védelmére, esküt tesznek az élet védelmére, és a magyar katona az, aki egyébként az esküjében még az életét is feláldozza. A rendőrök egyébként az életük kockáztatásával látják el a feladatukat. Tehát ők nem csak 8 órában katonák. Ők ezt pontosan tudják. A haza szolgálata egy megtisztelő szolgálat. Ezért örvend ilyen nagy megbecsülésnek nemcsak a kormányzat részéről, hanem a magyar társadalom részéről is a Magyar Honvédség állománya. Szerintem ez a helyes dolog. Nem hinném, hogy ez a katonák számára problémát és gondot jelentene.

A matematikáról meg annyit, csak egy pillanatra azért, hogy megint pontosak legyünk. Ha jól emlékszem, és most nem akarok személyeskedni, elnézést kérek, de azt tetszett mondani, hogy 25 nap szabadságuk van átlagosan, és hogy ez 7 hetet jelent. Szerintem 5 hetet jelent, de most teljesen mindegy, ebből a szempontból megint nem lényeges. Ugye, ötször öt az 25, de teljesen mindegy. Az a lényeg, hogy én ismerek nagyon-nagyon sok katonát, megismerhettem az elmúlt 22 évben, hiszen ’98 óta lehetek parlamenti képviselő, a Honvédelmi bizottságban kezdtem alelnökként, aztán nyilván miniszterként is dolgozhattam. Nagyon sok katonát megismertem, nemcsak tábornokokat, hanem tiszthelyetteseket, altiszteket, legénységi állományba tartozó embereket is. Én azt hiszem, hogy ha valaki ezt élethivatás-szerűen gyakorolja, akkor ő megtiszteltetésnek érzi, hogy a hazáját szolgálhatja, főleg ilyen esetben, amibe most kerültünk, amiről államtitkár úr beszélt, és tényleg példaértékű a szolgálatuk, elismerés jár érte.

Fontos a hűség elismerése. Most nem akarok itt ilyen bakancslistát előhozni, de talán az alatt a 2 év 8 hónap alatt, amíg miniszterként szolgálhattam a hazámat, nem mindenre jutott idő, erre sem. A törekvés és a szándék megvolt. Ajánlom államtitkár úr figyelmébe, hogy díjazzuk őket. Tehát ne a végkielégítést célozzuk meg, mondjuk, egy szerződéses katona esetében, ha erre még sor kerülhet. Lehet, hogy nem túl elegáns most javaslatokat megfogalmazni, de talán tekintsék ezt egyfajta beismerésnek, hogy igen, nem tudtunk mindenre odafigyelni, és amit lehet még tenni, azt tegyük meg, mert a katonák ezt értékelik, az életpályát, a kiszámíthatóságot, a hűséget és az érdemek elismerését, hiszen sokat várunk el tőlük. Azon a rendszeren érdemes elgondolkodni, hogy mondjuk, egy 5 éves szerződéses állományi jogviszony után kap végkielégítést, és nem adunk neki hűségpénzt, hogy maradjon még tovább, hanem inkább menjen el, és kap, ráadásul nem kerül tartalékos állományba sem, de nyilván ezeket mind-mind meg lehet oldani, és szerintem ez egy helyes irány.

Összességében azt tudnám elmondani, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenképpen az élethez igazodó módosításokat tartalmaz ez a kilenc törvény, amelyet tartalmaz maga a csomag. A KDNP részéről azt tudom mondani  nyilván mint országgyűlési képviselő is , hogy támogatjuk, az előttünk fekvő törvényjavaslat-csomagot minden egyes pontjában.

Végezetül még egy dolgot hadd mondjak el: a jövőben szerintem hangsúlyosan oda kell figyelni a jövő fiataljaira, a tisztképzésre. Ma nagyjából azt látom az ösztöndíjak vonatkozásában, hogy aki a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karra jár, ha jól tanul, akkor körülbelül 40 ezer forintos ösztöndíjat kap. Nyilván ott már eldöntötte a fiatalember idejekorán, hogy katona szeretne lenni, tiszt szeretne lenni. Fontos lenne versenyképessé tenni ezt az ösztöndíjat, hiszen a követelmények igen nagyok. Amikor például behoztuk a tartalékos rendszert területvédelmi elven, és elindítottuk, ennek a munkának köszönhető, és nagyon örülök annak, hogy ez továbbra is megy lendületesen, 9300 tartalékosunk van, és nem 17, ami nagyságrendi különbség 2010-hez képest, de ha jól emlékszem, 62 ezer forint ösztöndíjat kap, ha valaki három modulban elvégzi az önkéntes tartalékos képzést a felsőfokú tanulmányai alatt.

Tehát 40 ezer forintot kap az, aki a Hadtudományi Karra jár, és 62 ezret kap, aki egyébként a civil egyetemre jár. Fontos erre odafigyelni a jövőben, mert vonzóvá szeretnénk tenni a katonai hivatást. A megbecsülést ilyen módon is ki kell fejezni. Én tudom azt, hogy most a válsághelyzet kapcsán sok-sok forrás újragondolásra kerül, de nagyon örülnék neki, ha tovább folytatódna a Magyar Honvédség fejlesztése, erősítése.

Ez a törvénymódosító javaslat, ez a csomag előremutató, támogatásra méltó és érdemes, úgyhogy a KDNP részéről azt tudom mondani, hogy támogatni fogjuk a zárószavazását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három fontos hivatásról szeretnék röviden szólni. Az egyik azon emberek köre, akik a biztonságunkat garantálják. Ilyenek a rendőrök, a katonák, akik szolgálják a közbiztonságot, azt, hogy itt ma nyugodtan felszólalhatunk, és mindenki élheti, nyilván a veszélyhelyzet adta keretek között is a hétköznapi életét. A másik ilyen fontos hivatást gyakorlók köre a pedagógusok: az óvónők, a tanítók, a tanárok, bármilyen szinten is, de a gyermekeink felnevelésében vállalják az áldozatos munkát, és jelentős szerepet töltenek be abban a nagy célkitűzésben, hogy milyen lesz a jövő nemzedéke, milyen lesz a jövő Magyarországa. A harmadik ilyen fontos hivatás az ápolók, a gyógyítók, az orvosok hivatása.

S valóban, május 12e, ahogy a mai felszólalásom címének is ezt adtam, az ápolók nemzetközi napja. Ezért, bár elhangzott már jó néhány hozzászólás ezzel kapcsolatban az azonnali kérdések és válaszok órájában is, de szerintem fontos, hogy napirend után is megemlékezzünk, és tiszteletünket fejezzük ki az ő hivatásgyakorlásuk iránt, hogy vállalják azok az emberek, hogy ha bajba kerülünk, ha betegek vagyunk, ha szeretteink betegekké válnak, ha az egészségünk megromlik, akkor képesek azzal a tudással bírni és rendelkezni, amivel a gyógyítás lehetőségét és esélyét hordozzák.

Engedjék meg, hogy röviden szóljak azért a történetiségéről is, hogy hogyan alakult ki az ápolók nemzetközi napja! 1853-ban és ’56-ban, illetve e három év alatt nagyon komoly háború dúlt, a krími háború, és Európa szinte valamennyi országát érintette, és a nagyon-nagyon sok sebesültet látva egy brit ápolónő, bizonyos Florence Nightingale önkéntes ápolókat toborzott, és létrehozott egy ápolónőképző iskolát is. Ez egy nagyon fontos dolog volt, hiszen valóban látva a sebesülteket, a sérülteket, a bajba jutott embereket, katonákat és civileket, megpróbáltak segíteni, enyhíteni a fájdalmukon.

Egy picit még korábbra visszamennék, 1550. május 25-én született Szent Kamill, akit apja egyébként katonának adott, és az oszmán-török hódításokkal szemben harcolt, sebesülést szenvedett, majd Rómában a Szent Jakab kórházba került. Egy apró kis sebbel került be, de aztán végül nem tudta elhagyni a kórházat, hiszen olyan mértékűvé változott a betegsége, viszont ő maga rájött arra, hogy mennyire fontos a sebesültek ellátása, mennyire fontos az a tudás, amivel az ápolók, az orvosok már akkor is rendelkeztek, és ez a szándék, amivel a bajba jutott embereken próbálnak segíteni. Ezért ő maga alapította meg a Betegeket Szolgálók Társaságát, ami egyébként a Vöröskereszt elődjeként is nyilvántartható. 1746-ban avatták ezért a cselekedetéért szentté. Egy nagyon szép és bölcs gondolatot is hátrahagyott a tevékenysége során, ez pedig így szól: jót gondolni, jót szólni, jót cselekedni; az ember Isten irgalmából e három dolog által a mennyországba juthat és kerülhet. Így lett ő a kórházak, a betegek és a haldoklók védőszentje.

Egy következő történelmi lépcsőfok, egy következő ugrás a solferinói csata, amely 1859-ben zajlott, és Henry Dunant járt arra, aki látta a hihetetlen szenvedést, és gyakorlatilag néhány év múlva elindította a Vöröskereszt alapjainak a lerakását. 1863 óta számítjuk a Vöröskereszt létezését, és tiszteletre méltó, hogy Magyarországon is elindult ez a folyamat, hiszen létrejött nem sokkal később a Magyar Vöröskereszt is, és azóta pedig a rendszerváltás óta, meg nyilván egyházi vonalon is nagyon sok segélyszervezetet, szeretetszolgálatot hoztak létre Magyarországon. Az Ökumenikus Segélyszervezet  1991-ben , a Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hogy csak néhányat említsek, mind-mind kiváló munkát végeznek a rászoruló emberek irányába.

Az ápolónői hivatás, úgy fogalmazták meg annak idején: „Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt.” Segíteni tehát a bajban, a veszélyhelyzetben, mint ahogy ez mindig a történelem folyamán, az emberiség ismert történetében mindig megmutatja azt, hogy ki milyen ember valójában. Aki képes arra, hogy hivatásszerűen is gyakorolja azt, hogy a bajbajutottakon, a sebesülteken, a betegeken segít, az tiszteletre méltó hivatást űz és gyakorol. Ezért tisztelettel adózunk a nemzetközi ápolók napja alkalmából előttük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sok kérdés hangzik el, jogosan, a koronavírus-járványra való tekintettel, hiszen valóban, ez rendkívüli helyzet abban a vonatkozásban, hogy száz éve ilyen világjárvány nem volt, és valamennyi országot, valamennyi ágazatot, valamennyi embert érint ez a járvány, és nyilván hatással van mindannyiunk döntésére, életmódjára, életvitelére. Tisztelt Államtitkár Úr! Én azt hiszem, hogy abban mindenképpen egyetértünk itt ebben a Házban, hogy fontos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stabil működésének a fenntartása, hiszen az ellátás biztonságának a garanciáját jelenti mindez. Az élelmiszer-ellátás folyamatosságát mindenképpen biztosítani kell. Örömmel láttam és láttuk mindannyian, hogy a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként mintegy 25 milliárd forintos többletforrást biztosított az agrártárca a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozóknak. A gazdák ingyen juthatnak hitelhez az agrártárca segítségének köszönhetően, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteléhez. A felvehető hitel maximumát 100 millió forintról 200 millió forintra növelték, és nyilván kamat- és költségmentessé tették. Ez egy óriási segítség szerintem a mezőgazdaságból élő embereknek és vállalkozásoknak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Két kérdésem lenne: hogyan értékeli a magyar mezőgazdaság helyzetét a jelenlegi koronavírus-járvány és az aszály okozta helyzetben, hiszen ezzel is számolni kell, mint az már korábban részben elhangzott. Illetve a második kérdésem arra vonatkozna, hogy milyen további támogató lépésekre számíthatnak a magyar mezőgazdasági vállalkozások.

Válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Azt hiszem, nagyon fontos mérce az, hogy amikor az emberek bajba kerülnek, akkor az emberek másik csoportja hogyan tud segíteni nekik. Tehát igazi bajban, igazi veszélyhelyzetben mutatkozik meg a valóságban az, hogy ki milyen ember. Ugyanígy áll ez a tézis szerintem az emberek csoportjára is, főleg az állami vezetésre, és nyilván azokra is, akik a kormányban felelős döntéseket hoznak. Tehát hogy melyik kormány milyen, az a valóságban a bajban mutatkozik meg leginkább. Én azt látom a KDNP részéről, hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen a magyar embereken, segítsen az agrárszektorban dolgozókon, segítsen annak a 174 ezer mezőgazdasági vállalkozásnak, amely ma Magyarországon sokat tesz azért, hogy a magyar emberek ellátása biztonságos és kiszámítható legyen. Az időjárásért meg szurkolunk, és bízunk benne, hogy egy kicsit több csapadékot hoz, és ennek köszönhetően jobb termés várható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy másik aspektusból közelítsem meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot: egyrészt az elnevezése. Korábban a „klímavészhelyzet” merült fel, és emlékszem azokra a napokra, amikor talán a főpolgármester úr kihirdette a klímavészhelyzetet a fővárosban. Engedjék meg, hogy jogászként elmondjam, hogy azért nagyon fontos, hogy milyen terminus technicusokat, jogi kifejezéseket alkalmazunk, hiszen ez bizonyos szempontból felelősségünk is. A Vészhelyzet, mindannyian emlékszünk, az RTL televízióban egy sorozat volt, egy nagyon jó sorozat volt egyébként (Derültség.), de mégis talán nem ez kell hogy támpontot adjon nekünk, hogy milyen jogi terminus technicust alkalmazunk. A „klímavédelem” sokkal jobban megfelel egyébként a törvényjavaslat címének is, és sokkal jobban kifejezi azt, hogy mit kell tennie minden felelősen gondolkodó embernek és mindenkinek a maga háza táján. Tudjuk, ismerjük mindannyian, hogy a korábbi „minősített időszakok” elnevezés még a régi alkotmányban volt, most a különleges jogrendi szabályozás az új Alaptörvényben hat ilyen tényállást közöl és alkalmaz, és nyilván ezeknek a részletes szabályait sarkalatos törvények szabályozzák, hogy kinek mi a feladatköre, hatásköre. Ez a hat különleges jogrendi tényállás nem más, mint  végigsorolom  a rendkívüli állapot, ami maga a hadiállapot; a szükségállapot, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló belső cselekmények sorozata; a veszélyhelyzet, amelynek most is részesei vagyunk, hiszen ilyen kihirdetésre került, az Országgyűlés által elfogadásra és meghosszabbításra is került a világjárvány kapcsán, és láthatjuk azt, hogy mennyire fontos volt ez a mozgástérbővítés a kormány számára, a végrehajtó hatalom számára; a megelőző védelmi helyzet, amely 2004-ben került bele az alkotmányba, azért, mert akkor szüntette meg az Országgyűlés az általános hadkötelezettséget, és eszerint egy 60 napos időtartam állna a parlament rendelkezésére, hogy kétharmaddal visszaállíthassa, visszaállítsa, akkor és amennyiben szükséges mindez, hogyha a nemzetközi helyzet tovább fokozódna, ez a háború előszobája, úgy is fogalmazhatnánk; a váratlan támadás esete, ami a jugoszláviai válság időszakában, háborúk időszakában került be az alkotmányba, hogy a kormány szintén megtehesse a szükséges védelmi intézkedéseket a határ mellett élők számára és biztonságának garantálására; és a terrorveszélyhelyzet, amit még jómagam kezdeményeztem a kormánynál, ez pontosan a migrációs válsághelyzet első éve után volt, hiszen jelentős mértékben megnövekedett a terrorcselekmények száma Európa különböző nagyobb városaiban, és ezt el is fogadtuk, tehát terrorveszélyhelyzet és terrortámadás esetén lehet ilyen különleges jogrendi tényállást kihirdetni, természetesen megfelelő garanciákkal. Nagyon érdekes kérdés egyébként a szabadságjogoknak a párhuzamba állítása ezekkel a különleges jogrendi tényállásokkal, tehát hogy meddig és milyen módon lehet korlátozni az alapvető jogokat, szabadságjogokat  ez egy külön jogászi kérdés.

Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon széles körű, egyedülállóan széles körű a magyar különleges jogrendi szabályozás, hat különleges jogrendi tényállás van. A nemzetközi példákat végigtekintve én azt láttam, hogy három, legfeljebb négy különleges jogrendi tényállás vagy minősített időszak szerepel a különböző országok, NATO-tagországok, európai uniós tagországok alaptörvényében, alkotmányában, tehát nem biztos, hogy ennek a további bővítését indokoltnak látnám.

Az biztos, hogy érdemes elgondolkodni azon, és ha a Jóisten is megsegít minket, és a kormány végig tudja vinni az intézkedéseket  én úgy látom, hogy azért, hála a Jóistennek, jövünk ki ebből a válsághelyzetből, ebből a veszélyhelyzetből, és a koronavírus-járványt sikerül megfékezni, Magyarországon mindenképpen komoly eredmények vannak erre vonatkozóan, példaértékű az az intézkedéscsomag, amit a kormány annak idején elfogadott; az embereknek, valóban nem győzzük elmondani, köszönet, hogy végrehajtják, és elfogadják, és mindenkinek, aki ilyen módon szolgálja a közösségünket, tisztelet jár érte , ha ez elmúlik, szerintem biztos, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen válsághelyzetek alakulhatnak ki, milyen veszélyek jelentkeznek. Hiszen a XX. századi felfogásunk alapján még ott tartunk, hogy azt mondhatjuk: igen, a XX. században jól látható volt, és élesen elkülönült egymástól a válsághelyzet vagy a békétől eltérő helyzet és a béke, a klasszikus értelemben vett nyugodt hétköznapok és a béke állapota. Úgy tűnik, a XXI. század ezen változtatott, a világ olyan szinten gyorsult fel, és olyan gyorsan jelentkeznek különböző problémák: éghajlatváltozás, szélsőséges időjárás és sok-sok minden más. Lám-lám, ki gondolt volna egy koronavírus-járványra, 1918-ban volt a spanyolnátha, az okozott talán hasonló problémát, de az egy más emberiség volt még akkor, más technikai eszközökkel, más típusú felvértezettséggel és védelmi rendszerekkel.

Az biztos, hogy érdemes akár ezt is belevenni majd, és végiggondolni, hogy hogyan lehet minél komplexebbé tenni Magyarország védelmi rendszerét, hogyan lehet, hogyan tudunk mindenre, ha nem is mindenre, de sok-sok mindenre, az emberi tudásunkhoz képest felmérhető veszélyekre hatékonyabban válaszolni. És természetesen a klímaváltozás és a klímavédelem kérdése egy globális kérdés is, de az biztos, hogy mindenkinek a maga háza táján érdemes megtennie a szükséges lépéseket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat erre kellő garanciát és válaszokat ad, és én azt hiszem, hogy arra meg majd térjünk vissza szerintem az őszi ülésszak folyamán, hogy azon tapasztalatok alapján, amelyek most is rendelkezésünkre állnak már, és az elkövetkezendő hónapokban még a nemzetközi példák is összegyűlnek, milyen esetleges változásokat lesz érdemes majd a jogalkotásunkban is alkalmazni, és hogyan lehet adott esetben például a különleges jogrendi tényállásokat is minél széleskörűbben, vagy akár szűkebb körben, de mindenképpen a tapasztalatokat felhasználva módosítanunk és átalakítanunk. Nem tudom, hogy el foge érkezni ez a pillanat, de talán most itt, a klímavédelemről folytatott vita kapcsán érdemes ezt is szóba hoznunk. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy ez egy jó ügy, ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, támogatható, úgyhogy én arra kérnék mindenkit, hogy gondolja át, és gondolja végig, hogy tude jót tenni a mai nap folyamán, ha már ilyen késő esti órákban itt vagyunk, így 11 óra felé, és lassan elérkezik a holnapi nap is, ami a méhek világnapja (Derültség az ellenzék soraiban.), tehát szorgalmas és dolgos méhekhez hasonló hozzáállást látok itt a mai parlamenti ülésen. Nagyon aktív mindenki, és ez örömteli, és nyilván egy ilyen fontos törvényjavaslatnál is nagyon sokan hozzászóltak, és gondolom, még fognak is. Engedjék meg, hogy én egy személyes példát hadd tegyek hozzá, hiszen én magam több alkalommal jártam Erzsébet-táborokban, Zánkán is, több gyerekkel beszéltem, akik ott voltak, és ott töltötték az idejüket, és én azt hiszem, hogy nyugodtan elmondhatjuk ebben a Házban, hogy az én tapasztalatom az volt, hogy kiváló programok vannak, a gyermekek szeretik, élvezik, szívesen mennek ezekbe a táborokba, tehát semmiféle értelmetlen, túlpolitizált dolgot nem kell szerintem ebbe beleérteni. Higgyék el tehát, hogy ez egy jó és nemes ügy! A gyermekeinknek lehetőséget ad a vakációk, az idő értelmes, színvonalas, hasznos eltöltésére. Annak a több tízezer gyermeknek és összesen mintegy másfél millió embernek, aki részt vett eddig az Erzsébet-programokban és az Erzsébet-táborokban, mindenkinek a számára egy óriási lehetőség ez.

Elhangzott itt kritikaként, hogy mit adhat ez a tábor a gyermekeknek, hogy keresztény és nemzeti. Azt hiszem, Nacsa Lőrinc képviselőtársam beszélt erről, hogy ez valóban ad egy értékrendet, vagy megpróbál bizonyos alapokat elhelyezni a fiataljaink értékrendjében, gondolkodásmódjában. De hát miről szól a nevelés? Erről szól a nevelés. Hadd idézzem Goethét! Mit adhatunk gyermekeinknek, mi az a legtöbb, amit adhatunk gyermekeinknek? Gyökereket és szárnyakat. És ez nem ördögtől való dolog. A gyökerek pontosan az identitástudatnak a megerősítését jelenti, hogy tudja, hová tartozik, honnan származik, milyen értékeket hoz magával a világba, és nyilván ebben a globalizált világban is meg kell tudnia maradni magyarnak, és nyilván ettől még ő utazhat, meg láthat sok-sok kultúrát meg értéket, sokat tanulhat is, de ettől még a kötődést nem szabad elvenni tőlük, ezért fontos, igen, hogy a gyökereket ezen táborok alkalmával is megadjuk a gyermekeink számára. Szárnyakat adni  ezt pedig azért írta és hagyta ránk Goethe, hogy bizony nagy célokat kell megfogalmazni minden tehetséges és fiatal gyermeknek, hogy igen, nagy célokat tudjon megvalósítani, de az identitástudat szerintem alap, és fontos dolog, és ezek a táborok pont megerősítik az ilyen identitástudatot. Voltak ott Kárpát-medencei magyar gyermekek, voltak ott Kárpátaljáról is szegény magyar gyermekek, tehát ez közösségépítésre is kiválóan alkalmas és jó.

Hadd szóljak még egy szót arról, hogy ezekben a táborokban minden szerdán hősök napja van, nevezzük így, olyan hivatást gyakorló, kiváló emberekkel találkozhatnak, akik mind a rendőrségnél, mind a katonaságnál, a honvédségnél, mind a tűzoltóknál, a katasztrófavédelemnél szolgálatot teljesítenek, sok-sok ember életét mentették már meg, és személyesen találkozhatnak a fiatalok, a gyermekek ezen hivatások képviselőivel, és ki tudja, nem azt mondom, hogy egy életre szóló élményt szerezhetnek, de egy esélyt adhatunk arra a gyermekeink számára, hogy a közösségünket szolgáló emberekkel találkozhatnak, és megismerhetik őket személyesen is, meg a hivatásukat is; adott esetben a pályaválasztásban is segítséget tudnak nekik nyújtani ilyen módon.

Én azt hiszem, hogy ezek mind-mind hasznos programok a gyermekek számára, ezért azt kell hogy mondjam, hogy ilyen értelemben persze mondhatjuk azt, hogy a hazafias nevelés része is. Mert mi a hazafias nevelés? A hazánk szeretetére épülő nevelés, hogyha tiszteljük a múltunkat, a kultúránkat, az őseinket, amiket ránk hagytak, és azt visszük tovább, és egyszer majd átadjuk a zászlót a gyermekeinknek  szerintem ezek nem ördögtől való gondolatok, sőt ezek pozitív gondolatok.

(22.40)

Hogyha tiszteljük a múltunkat, a kultúránkat, az őseinket, amiket ránk hagytak itt, és azt visszük tovább, és átadjuk a zászlót majd egyszer a gyermekeinknek, szerintem ezek nem ördögtől való gondolatok, sőt ezek pozitív gondolatok. Ezzel szemben nem is értem egyébként az ilyen típusú felvetéseket, és mindenféle értelmetlen megjegyzéseket, hiszen önmagában ez egy nemes feladat, nemes ügy. És tényleg hadd köszönjem meg, itt van az alapítvány főtitkára Hornyák Tibor úr személyében, akivel több ízben találkoztam a táborban, bizony-bizony, hogy szívügye a tábor, és tisztességesen és előremutatóan végzi a munkáját. Úgyhogy arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és én bízom benne, hogy stabilan megoldja, hosszú távon rendezi az Erzsébet-táborok jövőjét. Úgyhogy ezért a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánkban a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakasza lezárult. Nyilván azt, hogy hogyan és miként zárult le, mindannyian látjuk és tudjuk: a gyors kormányzati intézkedéseknek köszönhetően és az emberek jogkövető magatartásának köszönhetően eredményesen és sikeresen zárult le ez az első szakasz. Nyilván a meghozott korlátozások, amelyek szükségszerűek voltak és indokoltak voltak, és az emberek védelméről, biztonságáról, egészségvédelméről szóltak, érintették a közösségi közlekedést is, Budapesten is, országosan is és mindenhol: menetrendek, járatszámok, védőmaszkok viselésére vonatkozó korlátozások. A veszélyhelyzet időszakában sokan, sok munkahelyen átálltak az otthon végzett munkára, az otthoni munkavégzésre, az oktatási rendszerünk átállt a tanórák digitális formában történő megtartására, dolgozatírásokra is. Én magam is gyakorta igyekeztem segíteni a gyermekeimnek, nem kis kihívás volt, de sikeresen vizsgázott a magyar oktatási rendszerünk is.

Egyes helyközi járatokon, azt kell hogy mondjam, jelentősen csökkent az utasforgalom ennek köszönhetően természetesen, hiszen az iskolába járás, a munkahelyre járás korlátozása mind-mind ezt hozta, ezért teljesen indokoltak és jogosak voltak ezek a korlátozó intézkedések. A védekezés új szakasza azonban lehetővé teszi, hogy mind a vonat-, mind pedig a buszközlekedés vonatkozásában, természetesen meghatározott védelmi intézkedések betartása mellett, újjá lehessen szervezni a közlekedést, és fokozatosan újra lehet indítani mindezt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kettő kérdésem lenne. Az egyik kérdésem az, hogy milyen ütemben történik a közösségi közlekedés újraindítása, és milyen biztonsági előírások mellett használhatóak az egyes közösségi közlekedési eszközök. A másik: milyen módon kaphatnak majd tájékoztatást az utasok? Válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian látjuk, hogy az eredményes és hatékony védekezésnek köszönhetően lezárult az első szakasz, az első ütem, és valóban ennek köszönhetően a legtöbb munkahelyen visszatérnek a járvány előtti munkarendhez, munkavégzéshez az otthoni munkavégzés helyett. Júniusban az iskolák esetében még marad a digitális munkarend, azonban az egyéni és a kiscsoportos foglalkozások már megkezdődhetnek és megkezdődnek, sőt bizonyos mértékben, kellő óvatossággal, úgy értesültünk, a nyári táborozások is részben visszaállnak a gyermekek nagy örömére. Azt hiszem, fontos, hogy a kormányzat megadja a szükséges tájékoztatást az emberek számára, tudják azt, hogy mi várható a helyközi közlekedésben, a vonatokon és máshol, és nyilván fontos, hogy az operatív törzs mellett itt a parlamentben is szót ejtsünk arról, hogy milyen intézkedések maradnak meg, milyen intézkedések változnak az elkövetkező időszakban; az biztos, hogy az emberek egészségének megőrzéséről szólnak ezek az intézkedések. Bízom benne, hogy egy fokozatos, óvatos visszatérés a normális kerékvágásba mihamarabb megtörténhet. Köszönöm szépen még egyszer a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kelenföldi vasútállomás 1861-ben nyílt meg. Vasúti értelemben azt is mondhatjuk, hogy Budapest és vonzáskörzetének nyugati kapujaként indult útjára. Akkor még a térségben mintegy 1400 ember élt mindössze, azóta a főváros XI. kerülete, Újbuda több mint 150 ezer lakossal bír, Magyarország negyedik legnépesebb városa lenne, ha külön és önálló város lenne. Budapest legnépesebb kerülete nagyon komoly vonzáskörzet. 1937-ben, amikor a Petőfi híd megépítése is megvalósult, akkor tovább emelkedett a jelentősége a kelenföldi állomásnak, és ilyen módon pályaudvarrá bővült. Néhány hónapja Gulyás Gergely miniszter úr bejelentette, hogy a kormány megmenti a régi kelenföldi pályaudvar régi épületét, és a történelmi terület átfogó műszaki felülvizsgálatának rekonstrukciójával és átalakításával egy új funkciót, feladatot kap ez az épület. A megtervezési folyamat elindult. Nagyon örvendetes tény ez, hogy a kormány ezt az értéket megmenti, az annál kevésbé örvendetes, hogy az új önkormányzati vezetés, polgármesteri hivatal nem támogatja, és azt a korábbi vállalást, amit tett anyagi értelemben is, visszavonta, tehát a kormánynak kell ezt a munkát elvégeznie.

Első lépésben nyilván a tervezésnek kell megvalósulnia. Pályaudvarról van szó, régebben indóháznak nevezték mindezt. Több mint 130 éves múltja van. Azt hiszem, hogy ez a múlt önmagában arra predesztinálja az ott élőket és minket, mindannyiunkat is, hogy valamilyen funkciót kapjon, megújuljon ez az épület, és Kelenföld régi megszokott városképi elemeként is megújult feladatkörrel, külső homlokzattal és belső tartalommal gazdagítsa a környék városképi elemeit.

A Közlekedési Múzeum segít ebben a törekvésben, és természetesen múzeumi jelleget adva ismételten egyfajta közösségi és találkozási pontként is fog majd működni, de számos olyan kiállításnak ad majd megfelelő és méltó körülményeket és helyet, amelyen különböző vasúti terepasztalok, vasúti modellek, vonatmodellek lesznek bemutatva, ami mindenképpen családbarát kiállítóhelynek fog minősülni.

Azt hiszem, hogy a magyar és a nemzetközi példák is kiválóan bizonyítják azt a tényt, hogy a használaton kívüli egykori állomásépületek felújításával ismételten közkedvelt kulturális központi helyek alakíthatóak ki. Ilyen Brüsszelben a Saerbeck állomás, ahol ma a belga vasúti múzeum található, a Train World, de idehaza is van már számos ilyen pozitív példa, kulturális és közösségi térré való kialakítása régi épületeknek. Többek között a zugligeti lóvasúti épület, valamint a gödöllői Királyi Váró is ilyen módon újult meg, a környéken élő emberek nagy örömére.

Bízom benne, hogy a tervezési munkálatok lefolytatása és a felújítási munkálatok elkezdése jelentős mértékben fogja gazdagítani nemcsak Újbudát, nemcsak Kelenföldet, hanem Budapestet is, és nagyon sok külföldi is meg fogja majd látogatni ezt a múzeumot. Bízom benne, hogy a kelenföldi és újbudai családok, a dél-budai családok számára is egy vonzó találkozási pont lesz, és ezzel is gyarapodik Budapest egésze, és Újbuda épületegyütteseinek kulturális értéke is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömteli, hogy a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény  különösen az abban lévő nyelvi cikkely  miatt megromlott magyar-ukrán viszony rendezésére vonatkozóan a magyar kormány, a Külügyminisztérium nagyon komoly lépéseket tett az elmúlt időszakban. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter úr első hivatalos útja Budapestre irányult, és több fontos kérdésben egyeztetésre került sor Szijjártó Péter külügyminiszter úrral. Ezt mindenképpen áttörésnek látjuk, lesz majd két kérdésem arra vonatkozóan, hogy hogyan látja ön, tisztelt miniszter úr, mindezt; az biztos, hogy történelmi jellegű találkozóra került sor az elmúlt három év szembenállását látva.

Biztos vagyok benne, hogy rendezni kell közös dolgainkat. A koronavírus-járvány is bebizonyította, hogy Közép-Európában a szoros egymásrautaltság fontos tényező, és ebben élünk, ebben kell megtalálnunk a közös nevezőt. A XXI. század az együttműködés fontosságát kell hogy elhozza minden nemzet esetében, különösen ebben a térségben, a Kárpát-medencei régióban a szembenállás helyett. Magyarország ezt felismerte, törekszik arra, hogy a szomszédsággal, a szomszédos országokkal is nagyon jó viszonyba kerüljön, és nyilván, azt hiszem, az ukrán partner is látta azt, hogy koronavírus-járvány időszakában Magyarország, a Külügyminisztérium a szolidaritás jegyében, a barátság jegyében segítette a Nyugat-Európában rekedt ukrán állampolgárok hazajutását  hozzáteszem, a román állampolgárokét is , valamint emellett még 8,5 millió tonna védőeszközt adott a kárpátaljai egészségügyi intézményeknek.

A KDNP támogatja a kormány törekvéseit, hogy segítse elő a magyar kormány a határon túli magyarok életkörülményeinek javítását, anyanyelvük, kultúrájuk megőrzését, különösen fontos ez a kárpátaljai magyarok esetében, az ott élő 150 ezer kisebbségben lévő magyar esetében.

Tisztelt Miniszter Úr! Két kérdésem lenne röviden: hogyan értékeli a magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó eredményességét, valamint mikorra várható a magyar-ukrán határszakasz újranyitása? A válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, tisztelt miniszter úr, a válaszát. Nagyon fontos, hogy rendezzük végre a közös dolgainkat Ukrajnával is. Nagyon pozitívnak értékelem azt a nyitottságot, amit a magyar kormány megtett, és nyilván most az ukrán kormány is gesztusokat tesz. Én bízom benne, hogy az ő érdekük is fennáll a helyzet rendezésére. Nyilván tudjuk és látjuk azt a szomorú eseménysorozatot, hiszen most már évek óta zajlik az a belső konfliktus és nyilván maga az orosz-ukrán konfliktus. Számomra ez mindig nagyon nagy tanulságot hoz, hiszen a testvérháborúkat mindig mélyen el kell ítélni. Nagyon szomorúan tekintünk arra, hogy a szláv népek egymást is támadják ilyen módon, és megosztottá válnak.

Én bízom benne, hogy ez a viszony is rendeződik majd hamarosan, de nekünk a legfontosabb, hogy a kárpátaljai magyarok sorsa megnyugtató módon alakuljon, hozzá tudjanak jutni az anyanyelv megfelelő szintű elsajátításához. És nyilván azok az életlehetőségek, a magyar kormány gazdaságpolitikája, gazdaságélénkítő programja oda is hatással lesz, és minél több kárpátaljai magyar család meg fogja találni a boldogulását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a magyar kormány segítségének köszönhetően.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-kormány a szociális gondoskodás területén is egy nagyon-nagyon szép, immár sokéves hagyománnyal rendelkező rendszert alakított ki, amikor is útjára indította az Erzsébet-táborokat. Úgy tűnik, a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezésnek köszönhetően, idén is megrendezésre kerülnek az Erzsébet-táborok. Nyilván ennek a formáját, a biztonsági szabályokat mind-mind érdemes majd áttekintenünk. Szerintem példaértékű az, hogy a magyar kormány egy ilyen sikeres programot hajt végre. Tavaly mintegy 130 ezer gyermek vett részt az Erzsébet-táborokban, 2012 óta, az indulás óta pedig mintegy félmillió gyermek vett részt ezekben a táborokban a gyermekek nagy megelégedésére.

Azt hiszem, háromgyermekes édesapaként is nyugodtan mondhatom, Márai Sándort is idézve, hogy a gyermek a legnagyobb csoda, az életünk egyetlen értelme. Tehát az ilyen táborok, főleg amely még szociális alapon is történik, a kárpátaljai magyarságot is, a magyar gyermekeket, fiatalokat is összefogja, vannak, akik először látják a Balatont ennek köszönhetően, és nyilván az anyaországi gyermekek is itt tölthetik értelmesen és hasznosan a vakációjukat.

A kérdésem arra vonatkozna  tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány okozta korlátozások feloldása fokozatos , hogy úgy értesültünk, hogy várhatóan az idén nem lesznek ottalvós táborok, hanem más módon szervezik meg a táborokat. Tekintettel arra, hogy mégiscsak gyermekeinkről van szó, fontos tudnunk, hogy milyen változások várhatóak, hogy az idei rendkívüli tavasz után nyugodtabb nyárnak nézhessünk elébe  bízunk benne.

Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogyan alukul a nyári táboroztatás az Erzsébet-táborokban. Válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Én magam is több ízben járhattam az elmúlt években Erzsébet-táborokban, látva a gyermekek értelmes és hasznos kikapcsolódását, nagy élmény volt számomra is. Azt hiszem, a közösségépítésnek is egy fontos lehetőségét kínálják az ilyen táborok. Gyakorlatilag napközis táborokként fognak működni az idei nyáron, ha jól értem, a koronavírus-járványra való tekintettel a kellő óvatosság betartásával. Azt hiszem, nagyon sok olyan értelmes és értékes programban van részük a gyermekeknek, amelyek mindenképpen a fejlődésüket szolgálják, a nevelésnek is az egyik lehetősége és terepe a táboroztatás; nem csak az iskolapadokban lehet ezt a nevelést lefolytatni, adott esetben nem csak a virtuális világban, a digitális kompetenciák fejlesztésével. Ahogyan Pestalozzi, a nevelés atyja fogalmazott, a nevelés nem más, mint szeretet és példaadás. A táborok kiválóak és alkalmasak arra, hogy példaértékű pedagógusokkal és különböző olyan hivatások gyakorlóival is találkozhatnak a gyermekeink, akiktől sokat fognak tanulni. Nagyon szépen köszönöm a válaszát még egyszer. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hiller István sorolt itt neveket, és elmondta, hogy az ő családtörténete hogyan és milyen módon alakult, és hogyan vált a családja magyarrá, s hogyan lett ő a magyar parlament alelnöke. Én ezzel szemben nem nyugatról érkeztem, hanem keletről, ha az őseimet és a felmenőimet nézem, bár nyilván van néminemű nyugati behatás is. De most nem azért jöttünk itt össze, hogy mindenki elmondja a maga családtörténetét. Egy biztos, hogy valóban mindannyian magyarrá váltunk, és ez a magyar kultúrának, a magyar identitástudatnak, önazonosság-tudatnak egy nagyon komoly vívmánya, hiszen óriási dolog az, hogy ezeréves államként a magyarság ebben a hazában, a Kárpát-medencében a méretektől eltekintve, de különböző méretekben megélte a magyarságát, és meg tudott maradni ebben az európai kultúrkörben. Sok-sok történelmi csatát, küzdelmet kellett végigvívni mindehhez.

(18.10)

Az önmagában egy óriási dolog, hogy a magyarság fennmaradt, és nyilván amikor ez a határozati javaslat megfogalmazódott az előterjesztők fejében, és nagyon nagy tisztelettel hallgattam Kövér László házelnök úr beszédét, akit nagyon nehéz utolérni ebben a témakörben, hiszen mindenről beszélt a felszólalásában ezen a megemlékező ülésen, de mégiscsak engedjék meg, hogy a KDNP részéről én magam is megpróbáljak hozzáadni néhány gondolatot ehhez a mai általános vitához!

Mindannyian tudjuk, hogy száz évvel ezelőtt  ahogyan Francesco Nitti korabeli olasz miniszterelnök fogalmazott  Magyarországot felnégyelték, gyakorlatilag halálra ítélték. Ahogyan a területi csonkítást és a lélekszám csökkenését látjuk, ez valóban nem járt messze az igazságtól, a valóságtól, és ezért is mondom azt, hogy óriási csoda, hogy a magyarság képes volt az elmúlt száz évben nyilván sokszor hibázni is, de képes volt önvizsgálatot tartani, és képesek vagyunk meghaladni ezt a tragédiát, amely mindannyiunkat érintette. Nem nagyon volt olyan magyar család, amelyet ne érintett volna a területek jelentős részének, több mint kétharmadának az elcsatolása, ez mindenképpen drámai időszaka volt Magyarországnak és a magyarságnak.

Az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat egyértelműen nemcsak hogy gesztusokat tesz, nemcsak hogy deklarál bizonyos tényeket, nemcsak hogy emlékeztet, de a valóságban azt látom, hogy a kihívásokra, jelen korunk és a jövő kihívásaira is nagyon körültekintően felhívja a figyelmet, ugyanakkor pedig ilyen módon előre is tekint. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt messzemenőkig támogatja ennek a javaslatnak az elfogadását.

12 pontban foglalták össze az előterjesztők az előttünk fekvő politikai nyilatkozatot, amely valóban a száz évre való visszatekintést  a múltbéli visszatekintésből indulunk , a Trianonról való megemlékezést, a nemzet lélekszámának és területének a csökkenését tartalmazza. Beszél a szomszédokról, nagyon fontos, hogy a szomszédos népekkel és országokkal való együttműködés fontosságát hangsúlyozza. Szól a nemzeti sokszínűségről, hogy nagyon fontos, hogy az nem veszélyforrást, hanem erőforrást képezhet egész Európa számára. Növelné a szülőföld megtartóerejét. Én is mindig elmondom, hogy a szülőföld semmivel sem pótolható értéket jelent, tehát nem egy XIX. századi fogalomról van szó, hanem ez egy örök érvényű fogalom; tudom, hogy változik a világ, de tartsuk meg a lényeget, a szülőföld tiszteletét, és szerintem fontos, hogy ez ebben is megemlítésre került. Szól az anyanyelvről, szól a kultúráról, szól az emberi jogi elismertetésről, a nemzeti önazonossághoz való jognak mint alapvető emberi jognak az elismertetését kéri. Őshonos nemzeti közösségekről beszél.

Szerintem nagyon fontos, komoly íve van ennek az országgyűlési határozati javaslatnak, ezért is ajánlom mindenki számára, és öröm számomra, hogy Hiller István itt nyilatkozott, hogy az MSZP frakciója is támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én megtanultam az eddigi életem folyamán, hogy minden emberi közösségnek  legyen az a legkisebb vagy legyen az a legnagyobb, tehát legyen az egy család vagy akár egy nemzet, vagy akár egy hadsereg is  az igazi erejét a szellemisége, a hite adja, és amikor arról beszélünk itt, hogy vane európai identitás, vagy nincs, engedjék meg, hogy három -ációról említsek néhány mondatot az idő rövidségére való tekintettel, és ez most nem a vakáció lesz, hanem a globalizáció, az integráció és természetesen a civilizáció.

Hadd kezdjem a civilizációval! Nagyon sokféle definíció, meghatározás fellelhető a civilizációra, de egy biztos, lerövidítve talán úgy fogalmazhatnánk meg  Pánczél Károly képviselőtársam beszélt erről , hogy számunkra az a civilizáció az igazi civilizáció, vagy az áll a legközelebb hozzánk, amelyben a legotthonosabban érezzük magunkat. Mondjuk, egy észak-olasz városban élő emberek közössége és egy dél-olasz városban élő emberek közössége között jelentős különbség van szokásokban, az életmódban, még talán bizonyos dialektusban is, de hogy egy egységes olasz civilizációnak a részesei, hogy egy egységes olasz kultúrának a letéteményesei, az igaz. Elmondhatjuk ezt a Kelet-Magyarországon élő emberek meg a Nyugat-Magyarországon élő emberek kapcsán is: picit más életmód, picit más kultúra, más szokások, más ételek, de mégiscsak a magyar kultúrának a részesei és letéteményesei.

És akkor itt vagyunk Európánál. Minden nagyobb civilizáció alapvetően vallási talapzaton jött létre. Hogyha ez a vallási talapzat töredezik, szétporlad, akkor a civilizáció felépítménye is összedőlhet. Azért ne felejtsük el, hogy az európai civilizáció alapvetően a keresztény kultúrkörre épült fel, tehát ennek a megerősítése is fontos dolog, és ez bizony-bizony összeköthet egy olyan föderalista Európát, Európai Uniót (Balczó Zoltán: Konföderalista!), amelynek igenis a nemzetek szuverenitásának a megőrzése mellett az együttműködés útját kell járnia. Ezért látom fontosnak egyébként az integráció kérdését is (Balczó Zoltán: Nem föderáció, hanem konföderáció!), ha már arról beszélt… Illetve konföderáció (Balczó Zoltán: Na!), mert a konföderáció szuverén államok együttműködését jelenti, elnézést az elszólásért; föderációt mi nem akarunk, hanem mások akarnak  köszönöm szépen Balczó képviselő úrnak a kiigazítást. Az tehát a helyzet, hogy az európai integrációt mi így tudjuk elképzelni, hogy az önálló nemzetek, a szuverén államok együttműködésére épül.

A legfontosabb, hogy ebben a térségben legyen szoros együttműködés, és ezért nagyon fontos az önvizsgálat elvégzése  és ez a határozati javaslat törekszik erre is , hiszen fontos, hogy a szlovákokkal, a románokkal, a szerbekkel, a horvátokkal, az ukránokkal és mindenkivel rendezzük a közös dolgainkat. Szerintem nagyon fontos, hogy a magyar külpolitika erre törekedjen az elkövetkező időszakban, mert szövetségesek nélkül itt, ebben a térségben  de sehol máshol a világon sem  valószínűleg nem fogunk tudni megfelelő és hatékony válaszokat adni az új típusú kihívásokra.

Mi ez a kihívás? Ez a globalizáció, ami egyébként nem jelent mást, mint egyfajta homogenizációt, egyfajta olyan egységesedési törekvést, amelyben a nemzeti kultúrák, a nemzeti nyelvek, értékek, hagyományok eltűnhetnek. Gróf Széchenyi István arról beszélt, hogy csak hagyományaiban él a nemzet, addig él a nemzet, amíg a hagyományai léteznek és működnek. Nagyon fontos, hogy ezeket az értékeket megbecsüljük, és átadjuk a gyermekeinknek. Szerintem ezért is nagyon fontos, hogy az előttünk fekvő politikai nyilatkozat elfogadásra kerüljön, mert nemcsak gesztusokat tesz, hanem a jövőbe is tekint.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy a XIX. század a nemzetté válásnak egy reformkori időszaka volt, a magyar nemzet születésnapjának is ezt tekinthetjük, a ’48-49-es szabadságharccal is utalunk erre. A XX. század nemzetek közötti háborúit megéltük, láthattuk, majdnem rámentünk arra, az első és a második világháborúra mindannyian. A XXI. század csak az együttműködés évszázada lehet. Hogyha megmarad a további, nemzeti alapon történő szembenállás, az azt jelentheti, hogy bizony-bizony a globalizáció nyertesei fogják alakítani a világ menetét.

Ezért aztán a magam részéről azt szeretném zárásképpen elmondani, hogy az egyik legnagyobb kihívás az lesz  beszélünk itt a környezetvédelemről, az éghajlatváltozásról és sok-sok minden másról , hogy a globalizáció, a multinacionális nagytőke mozgása, a homogenizációs törekvések milyen hatással lesznek a helyi közösségek életére, életmódjára, kultúrájára, nyelvére, hagyományaira. Ebben valóban szövetségesként kell tekintenünk egymásra, hiszen az itt élő népeknek a kultúrája, a nyelvi zsenialitásai, a különböző értékei, hagyományai mind-mind gazdagítják a Kárpát-medencét, és én örülök annak, hogy 13 nemzetiség szószólóval képviselteti magát a parlament ülésein; fontos, hogy továbbra is odafigyeljünk rájuk, megbecsüljük őket, és ezen keresztül ők maguk is gyarapítják a magyar kultúrát és Magyarország értékeit.

Pánczél Károly képviselőtársam utalt arra, hogy ha egy közösség, egy nemzet képes meghaladni a tragédiákat, az érettebbé, bölcsebbé teszi őt, és én azt látom, hogy azzal, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítottuk június 4-ét, és azzal, hogy megadtuk az állampolgárságot a határon túli magyarok számára, azzal is nagyon komoly lépéseket tettünk a magyar kultúra megmaradása, a magyar nemzet jövője szempontjából.

Én tehát azt kérném mindenkitől itt, e Ház falai között, hogy támogassa az előttünk fekvő politikai nyilatkozat elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem fontos, hogy elhangozzon e vitában is Klebelsberg Kunónak az a bölcsessége, amelyet gyakorta idézünk. Azt mondta, hogy háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. Örülök annak, hogy maga az országgyűlési határozati javaslat és az itteni vita is az alkotó szellemiséget erősíti. Bízom benne, hogy a jövő biztosságát, kiszámíthatóságát is ez fogja szolgálni, az alkotó közösség ereje mindennél többet ér. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Tudjuk, hogy a költségvetés mindig egyfajta hitvallás, egyfajta értékvállalás. Nagyon egyszerűen a számok nyelvén ki lehet fejezni, hogy mi fontos egy kormányzat számára, hiszen a számok visszaigazolják mindezt, ezért is mondom ezt minden évben, amikor költségvetési téma van.Hadd kezdjem azonban ezt követően a beszédemet azzal, hogy megköszönjem a Pénzügyminisztérium munkáját, különösen Banai államtitkár úr munkáját, hiszen mint volt miniszter pontosan tudom azt, hogy mit jelent egy költségvetésnek az összeállítása: valamennyi ágazat igényeit felmérni, és a realitások talaján egy vírusjárványhelyzet, egy világjárványhelyzet közepette kell összerakni és tervezni a jövőt, tervezhetővé tenni a jövőt.

Úgy látom, végigfutva az előttünk fekvő költségvetés-tervezetet, hogy mindenképpen megalapozott és biztonságos, kiszámítható jövőt kínál valamennyi ágazat számára, nincs olyan ágazat, amely veszteséget könyvelhetne el anyagi értelemben. Azt látom, hogy döntően szinte mindenhol növekedés van, ez egy óriási teljesítmény, hozzáteszem.

Utaltam arra, hogy mindig nehéz egy költségvetést mindenkinek megfelelő módon összeállítani, de különösen nehéz egy ilyen helyzetben, hiszen több mint száz éve, 1918-ban volt utoljára olyan világjárvány, amit a spanyolnátha okozott, így nevezte el az emberiség. Egy hirtelen és gyorsan végigfutó, nagyon komoly pusztításokat végző járvánnyal álltunk szemben. Tehát így pénzügyileg megalapozni és tervezni, miközben fenn kell tartani a járványügyi biztonsági intézkedéseket, mindenképpen szerintem kiemelkedő munka, ahogy a Pénzügyminisztérium szakemberei az államtitkár úr irányításával meg nyilván a miniszter úr irányításával ezt elvégezték. Úgyhogy ezért köszönet jár, és kérem, adja át a Pénzügyminisztériumban azoknak a dolgozóknak is, akik ebben valóban komoly munkát végeztek ön mellett. Amit szeretnék elmondani, az az, hogy nem lehetett nyilván megkerülni a járvány hatását, és az abból származó folyamatokat elemezni kellett, hogy felelősen tudjanak pénzügyi költségvetést tervezni.

Hangsúly helyeződik a gazdaság védelmére, ezért ez a költségvetés a védelem költségvetése is, hiszen a gazdaság védelme mellett a munkahelyek védelmét is szolgálja, a családok védelmét és gyarapodását is szolgálja, és majd később fogok szólni a biztonság garantálásáról. A fegyveres és rendvédelmi szervek költségvetésének is a jelentős növekedését látjuk, hiszen a biztonság mindennek az előfeltétele és alapfeltétele, tehát erre is nagyon komoly forrásokat szán a kormányzat a tervezetben.

A gazdaság védelme, újraindítása nagyon jelentős feladat, hiszen ha nincsen gazdasági növekedés, akkor a források is szűkösebben állnak rendelkezésre, tehát a gazdaság a motorja egy ország fejlődésének és életszínvonalunk megtartásának, növekedésének. A cél: visszaállítani az európai szinten is kimagasló gazdasági növekedést, hiszen azért az elmúlt években, az elmúlt tíz évben azt láthattuk, hogy egy gazdasági válság lezárultával, a 2007-2008-as éveket követően, 2010-től nagyon nehéz gazdasági helyzetben volt Magyarország, és innen hihetetlen gyorsan és tudatosan, a magyar gazdaságpolitikának köszönhetően gazdasági növekedés indult be, és ez mindenkinek, aki dolgozni akart, a gyarapodását jelenthette. Tehát alapvető cél, hogy a gazdasági növekedés visszaálljon. A Gazdaságvédelmi Alap nyilván ezt a célt szolgálja elsősorban, ez egy jelentős összeg, hiszen 2550 milliárd forint áll majd erre rendelkezésre.

Emellett hadd jegyezzek meg egy személyes példát, bár Bányai Gábor képviselőtársam részben már a napokban itt utalt rá. A Külügyminisztériumban, az ő égisze alatt fut egy nagyon komoly versenyképesség-növelő támogatási program. Három ízben járhattam a Külügyminisztériumban a Külügyminisztérium meghívására, és ez azt jelenti, hogy három újbudai cég is eredményesen pályázott. Ez nemcsak munkahelyek megtartását jelenti számukra, hanem még ambiciózus terveket is megfogalmaztak, fejlesztési terveket, a válságból való felállás, a vállalkozói képességek növekedése és a munkahelyteremtés is a céljuk. Tehát több száz munkahelyet sikerült így megmenteni, sőt növelni is a meglévő munkahelyek számát ennek a támogatásnak, kormányzati forrásnak köszönhetően.

(11.50)

Tehát én azt hiszem, hogy példaértékű az minden szereplő részéről, hogy amikor válságban vagyunk, veszélyek közepette élünk, akkor is a magyar embereknek előjön a vállalkozási kedve, kilépni, meghaladni ezeket, fejleszteni, bővülni, nem föladni a küzdelmet. Nagyon fontos dolog, hogy ebben nyilván a kormány lehetőséget teremt a hazai vállalkozóknak vagy vállalatoknak és mindenkinek, aki magyar munkahelyeket teremt. Azt hiszem, ez önmagában egy óriási, komoly feladat, amit most végez a kormány.

A családok védelméről csak néhány mondatot hadd mondjak el, hiszen a Kereszténydemokrata Néppárt számára, a frakció valamennyi tagja számára kiemelkedő jelentősége van a családok védelmének, hiszen a KDNP kifejezetten a családokért küzd, a magyar családokért is dolgozik. A költségvetésben 2295 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy többek között folytatódhassanak azok a programok, amelyeket már megkezdett a kormányzat, a babaváró program, az otthonteremtési támogatások, és hosszasan sorolhatnánk, hogy milyen, családokat támogató intézkedések voltak az elmúlt években. Ez kellő garanciát ad arra nézve, hogy a családok számára is kiszámítható jövő várható, legalábbis ebben az értelemben mindenképpen.

A munkahelyek védelmét részben érintettem. Nagyon-nagyon fontos dolog, hogy a kormányzat erre is hangsúlyt fektet, és a költségvetésben is erre komoly források állnak rendelkezésre.

Engedjék meg, hogy rátérjek a védelemnek egy másik vetületére, a szó szoros értelmében vett biztonság garantálására létrehozott állami szervek költségvetésére, ez pedig elsősorban nyilván a honvédség, a honvédelem ügye. A honvédelem nemzeti ügy, mindannyian tudjuk. Fontos, hogy egy ütőképes Magyar Honvédséggel rendelkezzünk. Az elmúlt években komoly lépéseket tettünk annak érdekében  még miniszterként volt szerencsém megtervezni a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési programot, amely tízéves időtartamot vázol föl, 2026-ig céloztuk meg elérni , hogy egy 30 ezer fős katonai létszámunk legyen, egy tényleges katonaállomány és egy 20 ezer fős tartalékos állomány. Nagyon szépen halad a tárca ebben a fejlesztési programban, hogy ezt elérje. A tartalékosok létszáma is jelentősen növekedett, hiszen 2010-ben mindösszesen 17 tartalékos katonánk volt  most név szerint is elsorolhatnánk őket, de az idő rövidségére való tekintettel ezt most nem teszem meg, de majd egyszer, ha könyvet írok, ezt bele fogom tenni , most pedig 9300 fő a tartalékos állomány létszáma.

S talán ennyit megengednek nekem: Banai államtitkár úr is tagja a magyar tartalékos állománynak, és nagy büszkeség számunkra, hogy egy ilyen fontos pénzügyi szakember, közigazgatási szakember is vállal a haza védelmének nemes ügyében ilyen szolgálatot. Ajánlom mindenkinek egyébként képviselőtársaim körében is, hogy aki még fizikailag meg lelkileg megteheti, tegye meg, vállalkozzon ilyenre, és a környezetében hirdesse az „igét”.

Amit a számokkal el tudunk mondani: a honvédelmi költségvetés 788 milliárd forintot fog kitenni a jövő évben. Azt kell mondjam, történelmi léptékű, hiszen már az ez évi is jelentős költségvetés volt, 616 milliárd forint, ez jelentősen növekszik, gyakorlatilag megháromszorozódik a költségvetésnek a volumene a honvédelmi fejezetben 2010-hez képest. Ez egy jelentős növekedés, háromszor annyit költünk a honvédségre és a honvédelemre, mint azt tették elődeink.

Ennek számos eleme van. Azt kell mondjam, hogy egyrészt van egy NATO-vállalásunk, amely arról szól, hogy 2024-re a GDP, tehát a bruttó hazai össztermék 2 százalékát fogjuk fordítani a védelemre, ez a NATO-ban is egy fontos döntés, valamennyi tagország ezt vállalta, mi is vállaltuk. Ütemezetten haladunk előre, évről évre emelkedik ez a GDP-arányos szint is. Most ez durván 1,7 százalékot jelent, ha pontosan akarunk fogalmazni, 1,66 százalékot, tehát a GDP 1,66 százaléka most védelemre fordítódik a jövő évi költségvetésünkben. Ez egy óriási dolog, és bízom benne, hogy a vállalásunkat ilyen módon is tudjuk teljesíteni, és elérjük a 2 százalékot 2024-re.

Ami talán ettől még fontosabb, a költségvetés belső struktúrája, belső arányai. A NATO-tagországokban gyakorta használtuk a költségvetés taglalása során, hogy a költségvetés 40 százaléka dologi, illetve bérjellegű kiadásokra, illetményekre fordítódik, 30 százaléka fejlesztésre, 30 százaléka pedig működésre. A 30 százalékos fejlesztési arány azt jelenti, hogy valóban a kor kihívásainak megfelelő haditechnikai eszközök döntően beszerezhetőek ilyen nagyságrendnél. Én azt látom, hogy valóban nagyon nagy hangsúlyt kapnak a fejlesztések, a beszerzések, ez fontos dolog, hiszen a rendszerváltás kezdete óta nem nagyon volt újabb eszközök beszerzése, kivéve a Gripen-beszerzést  még az első Orbán-kormány időszakában döntöttünk erről , de szükség van új eszközökre, szükség van a XXI. századi hadviselési formák fölismerésére és az olyan képességek megteremtésére, amelyekkel a magyar állampolgárok biztonságát minél hatékonyabban tudjuk garantálni vagy tudják garantálni a katonáink.

Amit még hozzátennék, hogy a beszerzések és a fejlesztések mellett nagyon fontos, hogy a katona, az ember szerepe is jelentős marad. Talán kereszténydemokrata politikusként én is mondhatom, hogy ez a legeslegfontosabb. Tehát fontosak a fejlesztések, a beszerzések, hiszen azok is az emberekről szólnak, de alapvetően a katonaállomány megbecsülése a legfontosabb, a humán erőforrás a legnagyobb kincs, ez egyébként a multinacionális vállalatoknál is így van, de így kell legyen az állami szervezeteknél is és a honvédségnél is. Van kellő muníció, van kellő forrás az illetményemelések folytatására  én bízom benne  és a katonák anyagi értlemben vett megbecsülésére is.

E mellett a megbecsülés mellett  majd fogok néhány adatot mondani, hogy hogyan nőttek az illetmények az elmúlt években, csak néhány példát mondanék, és nem akarom hosszúra nyújtani  a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fejlesztésére is van forrás, ezt látom, 32 milliárd forint, ez is történelmi jelentőségű összeg, soha korábban nem volt, legalábbis én nem emlékszem a létezésem óta, hogy ekkora összeg állt volna rendelkezésre. Az Állami Egészségügyi Központ, tehát a Honvédkórház működésére, fenntartására 47 milliárd van tervezve, ez is óriási összeg, de ne feledkezzünk meg arról, hogy több mint kétmillió beteget látnak el kiváló orvosok és ápolók évente a kórház falai között.

A Honvédelmi Sportszövetség, amely mondhatnám azt, hogy a szívem csücske, mondhatnám azt, hogy ott voltam a születésénél, én magam kezdeményeztem még miniszterként, nagyon fontos, hogy ez a szervezet, ez a köztestület is tudja végezni azt a munkát, amit a honvédelmi nevelésben, a hazafias nevelésben elkezdett. Ezek kellő garanciát jelentenek arra, hogy tudjuk végezni ezt a munkát is.

A katonai középiskolák fejlesztésére, bővítésére is van rendelkezésre álló forrás. A Kratochvil Középiskola 400 millió forintot kap, sőt emellett még, ha tetszik, gesztusok vonatkozásában is pozitívumokat tudok mondani az előterjesztésről, illetve a tervezetről. A hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány is 17 milliárd forintot kap, ez egy óriási dolog, fontos gesztus mindez.

Engedjék meg, hogy az illetmények alakulásáról röviden, csak pár szót szóljak. Nyilván ez egy folyamat, hiszen ahogyan változik a világ meg a gazdaság, nyilván újabb és újabb lehetőségek adódnak, és nyilván követni kell a munkaerőpiac igényei szerinti változásokat is, hiszen egy gazdasági növekedés időszakában a bérek is alapvetően elvileg emelkednek a magáncégeknél is.

2010-ben egy legénységi állományba tartozó, érettségi nélküli katona bruttó 106 ezer forintot keresett, ennyit kapott. 2020-ban ez 255 ezer forint. Ez 141 százalékos növekedést mutat. Ez egy jelentős növekedés. Ha érettségije van, akkor bruttó 300 ezer forintot kap. Egy pályakezdő tiszthelyettes, altiszt, aki csapatnál kezd el szolgálatot teljesíteni, 2010-ben 155 ezer forintot kapott bruttó összegben, 2020-ban ez 348 ezer forint. Egy tiszt, egy pályakezdő tiszt illetménye 2010-ben 204 ezer forint volt, most, 2020-ban 413 ezer forint. Most nem azt mondom, hogy ez vetekszik a bankári fizetésekkel, de az biztos, hogy a kormányzatnak azt a törekvését jól mutatja, hogy igenis meg akarja becsülni a katonákat, meg akarja tartani a katonai pályán szolgálatot vállalókat.

S most a munkahelyteremtésben is szerepet vállal a Magyar Honvédség, és ez is szerepel a költségvetésben. Egy új kategóriát hoztak be, a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, ahol 161 ezer forint bruttót tudnak adni, mondjuk, a munkáját elvesztő, de a katonai pálya iránt érdeklődő és tartalékos szolgálatot végző fiatal embernek vagy bárkinek, aki a korcsoportba belefér.

Végezetül azzal hadd zárjam, tisztelt képviselőtársaim, hogy összegezve valóban a védelem költségvetése fekszik előttünk, a gazdaság védelméé, a munkahelyek védelméé, a családok védelméé, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a költségvetés elfogadását, és arra szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimat, hogy mindannyian támogassuk a szavazás során.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy mondat erejéig hadd reagáljak Varju képviselőtársamra! Szerintem ez egy átgondolt és felelősségteljes költségvetés, hiszen a gazdaságvédelem költségvetése, a családok védelmének a költségvetése és a munkahelyek megtartásának, a munkahelyek teremtésének a költségvetése. Tehát igenis ez egy bátor költségvetés, egy válsághelyzetben ilyet kidolgozni, szerintem óriási munka, ezért köszönet jár; államtitkár úr, kérem, adja át a Pénzügyminisztérium dolgozóinak.Viszont Mellár Tamásra szeretnék reagálni, sajnálom, hogy most nincs itt. Egyetértve, és köszönöm, hogy elismerte itt a vehemenciámat, ami a honvédelmi költségvetés pozitívumainak taglalását jelentette. Nézzék el ezt nekem, egy kicsit elkötelezett és elfogult vagyok a Magyar Honvédséggel kapcsolatosan. Egyetértek vele abban, hogy törekedni kell arra, hogy ne kizárólag a védelmi kiadások szintje legyen a biztonság egyetlen mércéje, hiszen azért a biztonságtudatos gondolkodásmód, a nevelés, a nemzetközi szervezetek szerepe, a bölcs diplomácia mind-mind a biztonságról szól, és erősítheti egy ország biztonságát. De az, hogy legyen végre egy ütőképes Magyar Honvédségünk, szerintem arra igenis szükség van, és elérkezett végre az a történelmi pillanat, hogy ezt megtehetjük, hogy felépíthetjük.

(14.10)

Ritter Imre szószóló úrra hadd reagáljak egy picit, egyetértve az általa elmondottakkal annyiban is, hogy a nemzeti összetartozás éve van. Az emlékülés nem olyan régen volt, június 4-én, amikor nagyon szép, megható és bölcs beszédet hallhattunk a házelnök úrtól. Szerintem fontos az, hogy minél többen felismerjük, hogy a magyarországi nemzetiségek Magyarország értékeit, kultúráját gazdagító közösségek, fontos, hogy segítsük az anyanyelvük megtartását, hogy megőrizhessék a történelmi hagyományaikat, kultúrájukat, mert ezen keresztül Magyarország is gyarapodik. Mi így együtt vagyunk itt magyar állampolgárok, és ezt a közösséget erősíthetjük. Értéket jelentenek számunkra. Azokat a támogatásokat, amelyek itt két jogcímen szerepelnek, már elsorolta a szószóló úr. Bízom benne, hogy számukra is elfogadható lesz majd a költségvetés. Én különösen azoknak látom nagyon nehéznek a sorsát, akik nem rendelkeznek külső anyaországgal  mert onnan is érkeznek támogatások, mint ahogy Magyarország is segíti a határon túli magyarokat , például a ruszinság esetében. Külön rájuk is figyelni kell. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Folytatás a 139/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. június 11. csütörtök 139/2. szám

Országgyűlési Napló

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Igen, elfogadom. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Öné a szó.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés által nehéz helyzetbe került magyar gazdaság újraindítása áll. Ez egy nagyon helyes és bölcs döntés, és visszatükröződik a költségvetés számaiban. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság minél gyorsabban visszaállhasson a korábbi, az európai uniós szinten is kiemelkedő növekedési pályára. Ennek érdekében Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programját indította el a kormányzat. Ez a mi részünkről és a KDNP részéről is messzemenőkig támogatandó, és nyilván a jövő évi költségvetésben is ez tükröződik. A Gazdaságvédelmi Alapban 2555 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Emellett örömmel látjuk, hogy a magyar családok támogatására is a következő évben 2295 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez egy jelentős összeg.

A koronavírus-járvány okozta veszélyek közepette is hangsúlyosan jelenik meg a családok védelme, amely, azt hiszem, mindennek az alapja, és a legfontosabbak a magyar családok mindannyiunk számára. 2010-ben a Fidesz-KDNP kormánypolitikájának középpontjába a családokat állította nagyon helyesen. Számos intézkedést láthattunk az elmúlt időszakban, ez évben is, a családi adókedvezmény bővülése, növekedése, a gyed extra bevezetése, az ingyenes tankönyvellátás bevezetése, az ingyenes gyermekétkeztetés kibővítése, a CSOK bevezetése és a babaváró hitel elindítása, ami nagyon-nagyon sokat jelentett a gyermeket vállaló családok számára.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem arra vonatkozna, hogy konkrétan mire számíthatnak jövőre a magyar családok. A válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Valóban így van, hiszen a gyermek a legnagyobb érték, a legnagyobb csoda mindannyiunk életében, a gyermekeket vállaló családokat támogatni szükségszerű, fontos kormányzati politika ez. A költségvetésben mindez visszatükröződik, nagyon helyesen. Ha már itt nagyon sok szám elhangzott a mai ülésnapon is, két számot hadd tegyek hozzá én is: 2010-ben a baloldali kormányoknak köszönhetően 960 milliárd forint állt rendelkezésre a családok támogatására, most ez a szám a jövő évi költségvetést látva 2295 milliárd forint. Tehát azt hiszem, ez is jól bemutatja azt, hogy kinek fontosak a magyar családok. Hadd köszönjem meg ezúton is, államtitkár úr, a Pénzügyminisztérium munkáját, hiszen egy válsághelyzet közepette, a koronavírus-járvány időszakában összeállítani egy költségvetést, amelyben hangsúlyosan szerepel a gazdaság védelme, a munkahelyek védelme és a családok védelme, az mindenképpen példaértékű.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt tíz évben számos válság érte hazánkat, a Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta valamennyi válságot hatékonyan és sikeresen kezelte, legyen az árvíz, vörösiszap, migráció vagy akár a koronavírus okozta válság.

(11.10)

A kormány minden esetben az első és legfontosabb szempontnak a magyar emberek biztonságát és védelmét tartotta. Az idén megtapasztalt koronavírus-járvány szerte a világban komoly válságot és gondot jelentett, hiszen 1918 óta ilyen mértékű járvánnyal, ami az egész világon végigsöpört, ami a spanyolnátha volt, nem találkozhattunk; súlyos gondokat okozott mindenhol.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány időben hozta meg a szükséges védelmi intézkedéseket, és ennek köszönhetően eredményesnek tekinthetjük a védekezést. Természetesen köszönettel tartozunk valamennyi állami szervnek, aki részt vett ebben a munkálatban, és természetesen köszönettel tartozunk a magyar embereknek a felelős magatartásért is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A járvány hatásai széles körűek, hiszen vannak egészségügyi hatásai, vannak gazdasági hatásai, és van biztonságpolitikai hatása is. A Fidesz-KDNP-kormány az egészségügyi védekezés mellett, hatékony és eredményes védekezés mellett a gazdaság védelmére, a munkahelyek védelmére és a családok védelmére helyezte a hangsúlyt. Hadd jegyezzem meg itt, hogy mindenki számára látható volt, hogy bajban, veszélyben, válsághelyzetben kire számíthatnak. A magyar kormányra számíthattak a magyar emberek, és számíthatnak a jövőben is.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdaság védelme kulcsfontosságú, a magyar gazdaság fejlesztése prioritás, hiszen ez teremti meg az alapját mindennek. Ezen keresztül juthat valamennyi ágazatnak többletforrás és lehetőség beruházásokra, fejlesztésre, életminőség-javításra.

A Gazdaságvédelmi Alapban, amelyet a kormány megtervezett a jövő évi költségvetésben, jelentős összeg áll rendelkezésre, hiszen 2555 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a védekezés hatékony legyen a gazdaság területén is. Emellett azonban fontos, hogy kitekintsünk a Kárpát-medencébe is, fontos, hogy felelősek vagyunk minden magyarért itt a Kárpát-medencében, és nemcsak nemzetpolitikai kérdés, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hogy az ő életük, életszínvonaluk milyen módon alakul. Ezért a KDNP fontosnak tartja, hogy a Külügyminisztérium által elindított program, amely a határon túli magyarság életminőségének javítására, a gazdaság fejlesztésére, óvodák, bölcsődék építésére irányul, minél hatékonyabban megvalósulhasson.

Nagyon sokan teszik fel a kérdést ellenzéki képviselőtársaink közül, hogy miért van erre szükség, miért nem előbb itthon kell a gazdaságot rendbe rakni. Ez a kettő összefügg, tisztelt képviselőtársaim! Valóban így van, a magyar gazdaságot itthon is helyre kell tenni, és növekedési pályára kell állítani, ezért mindenféle gazdaságélénkítő programot végigvisz a kormányzat, de amikor azt kérdezik, hogy kelle és jóe ez, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy igen, ez a gazdaságfejlesztési program jó a határon túl élő, az ott élő magyarságnak is, jó a többségi nemzethez tartozóknak is, és jó Magyarországnak is, amelynek gazdasága így mennyiségileg és földrajzi értelemben is kibővülhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos törekvése volt a kormányzatnak, hogy a Kárpát-medence és ebben Magyarország versenyképessége növekedjen. Mi úgy látjuk, hogy ennek a gazdaságélénkítő fejlesztési programnak nagyon nagy hatása és jelentősége van, hogy ezt a célt el tudjuk érni. Ahogyan Szijjártó Péter külügyminiszter úr több ízben fogalmazott, a szomszédos népekkel is közös sikertörténetet kell felépítenünk, és ebben Magyarország élharcos vezető szerepet tölt be, hiszen ilyen aktivitást nem látni Európa más országaiban. Tehát példaértékű, amit egyébként a gazdaságfejlesztésért megtesz a magyar kormány és ebben a Külügyminisztérium.

Fontos dolog, hogy vonzó beruházási központtá alakítsuk a térséget, ez is záloga egyébként, hogy ezek a gazdaságélénkítő programok megvalósulhassanak. Mi azt látjuk és örömmel látjuk, hogy a Gazdaságvédelmi Alapból a Külügyminisztérium számára 36,5 milliárd forint áll rendelkezésre; nagyon fontos ez.

Én végignéztem, itt az elmúlt években nagyon sokan jelentkeztek, több tízezer, közel százezer olyan pályázat érkezett, amely mindenképpen azt mutatja, hogy van erre igény a határon túli magyarság és vállalatok, vállalkozók részéről, és a kormány megadja a lehetőséget a fejlesztésre.

Hangsúlyoznám, hogy a felelősségünk mindenképpen egyértelmű Magyarországért, a Kárpát-medencei magyarságért, úgyhogy a KDNP részéről támogatjuk a kormány ezen törekvését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az idei rendkívüli tavaszt követően, hála a kormányzat eredményes védekezésének, amit a koronavírus-járvány időszakában végrehajtott, reményeink szerint már egy nyugodtabb nyár elé nézhetünk. Valóban, ahogy elhangzott Kásler miniszter úr részéről is, valamennyi ágazat valamennyi szereplője kivette a részét a hatékony védekezésből, köszönet jár érte, és köszönet jár a magyar embereknek is a szabályok betartásáért.Nyilván ez egy próbatétel volt, és valamennyi ágazat vizsgázott is, így vizsgázott az oktatási rendszerünk is, hiszen kényszerűségből a digitális tanrendet is be kellett vezetni, de azt kell hogy mondjam, a magyar oktatási rendszer is sikeresen vizsgázott, és lezárult sikeresen és eredményesen a tanév is. Reményeink szerint minden fiatal, minden hallgató, minden diák eredményesen zárta ezt a tanévet is.

A kérdésem arra vonatkozna, tisztelt államtitkár úr, hogy egy nagyon fontos és hasznos gyakorlat indult el Magyarországon, ez pedig a diákmunka lehetőségének a megadása és támogatása. Én magam is, ha visszagondolok gimnazista éveimre  ez nem most volt, hanem jó régen , valamennyi nyarat egy-egy hónap erejéig diákmunkával töltöttem, a Csepeli Papírgyártól kezdve a Vasedényen át egészen a Vasért Vállalatig. Nagyon-nagyon sok fiatal érdeklődik a választókerületemben is afelől, hogyan alakul most az idei nyár a munkavállalás lehetőségét illetően.

Arra szeretnék rákérdezni, államtitkár úr, hogy milyen kormányzati támogatás, milyen segítségnyújtás várható a diákmunka elősegítése érdekében, hiszen tudjuk azt, hogy munkaalapú társadalmat szeretnénk felépíteni, és fontos, hogy a fiatalok már diákkorukban is megismerkedhessenek az élet ezen oldalával is, egyfajta ráhangolódásképpen felkészüljenek az élet nehézségeire is, és ilyen értelemben a kormányzat programja és támogatása nagyon sokban segítené őket. Erre kérem megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen az ön válaszát. Valóban, sok diák számára ez megnyugtató válasz volt, örülök annak, hogy a kormány támogatja a diákmunka lehetőségét ilyen anyagi eszközökkel és ilyen forrásokkal. Mindannyian tudjuk, akik családapák vagyunk, hogy  Márai gondolatát továbbvíve  a gyermek a legnagyobb csoda, az életünk egyetlen értelme, ezért fontos, hogy a fiataljainkat, a jövőnket ilyen módon is erősítsük és építsük, és a gyermekeinket, fiataljainkat a munkaalapú társadalomban eredményes és sikeres életre szánjuk. Tehát ez már egyfajta rávezetés lehetőségét és sikerélmény lehetőségét is megadja a fiataljainknak, nem beszélve arról, hogy jövedelemre is szert tehetnek, és egyfajta felelős gazdálkodást is el tudnak indítani. Ha megdolgozik valaki valamiért, és vesz valamilyen személyes tárgyat, azt mind-mind nagyobb becsben tartja, és nagyobb értéket képvisel a számára.

Úgyhogy örülök a válaszának, és köszönöm szépen a diákok nevében is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban ünnepnap ez a mai, hiszen Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére emlékezünk, és ilyenkor egyértelműen kifejezzük tiszteletünket  amelyet elnök úr is megtett ma az ülés kezdésekor, és már sokan felszólaltak ez ügyben  az egészségügyben dolgozók iránt; azon emberek iránt, akik mintegy 200 ezren dolgoznak az egészségügyben nap mint nap, ahogyan Kossuth Lajos fogalmazott, a haza védelme kapcsán is mindennapi szolgálattal látják el hivatásukat.

(12.00)

Igen tisztelt képviselőtársaim, van három olyan hivatás, amit mindig nagy tisztelettel kell említenünk, hiszen a közösségünket, nemzetünket, hazánkat szolgálják azok az emberek, akik a biztonságunkra ügyelnek, rendőrök, katonák és mások, akik nap mint nap ellátják ezt a védelmi szolgálatot, köszönet jár érte, különösen válsághelyzetekben, migrációs válsághelyzetben és most, legutóbb a tavasszal érkezett koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben. (Taps.) Köszönet és tisztelet jár az oktatásban dolgozóknak, azoknak az embereknek, akik életüket teszik föl hivatásszerűen arra, hogy a jövő nemzedékét, gyermekeinket értékrenddel áldják meg, és felkészítsék őket az élet kihívásaira, tehát tisztelet és köszönet illeti őket is.

A Semmelweis-nap kapcsán természetesen az egészségügyben dolgozókról szeretnék szólni néhány szót, orvosokról, szakorvosokról, ápolókról, sebészekről, műtősökről, mentősökről, egyszerű nővérekről és sok-sok mindenkiről, arról a 200 ezer emberről, akik tényleg nap mint nap végzik a hivatásukat, és mentik az emberéletet, gyógyítják a betegeket. És valóban, hiszen tudjuk, hogy mit jelent a betegség, tudjuk azt, hogy kikre számíthatunk a bajban, akik ezt tanulják, leteszik a hippokratészi esküt gyakorlatilag, és ebben nagyon sok és szép fogalmat hivatásszerűen gyakorolnak és űznek.

Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy szomorú dolog, hogy vannak olyan baloldali politikusok, akik egyébként az orvosok kapcsán Mengelét emlegetik, akár még teret is akarnak elnevezni róla, de ez csak egy zárójeles megjegyzés. Az biztos, hogy mi nem így gondolkodunk, mi pontosan ismerjük a történelem viharait, és tudjuk azt, hogy milyen fekete sötétség lepte el a világot, és milyen borzalmakat okozott adott esetben a nácizmus a barna diktatúra vagy a vörös diktatúra.

Visszatérve azonban az egészségügyben dolgozókra, én magam is gyakorta, minden évben karácsonykor meglátogatom az egészségügyben dolgozókat a Szent Imre Kórházban, és kifejezzük tiszteletünket és köszönetünket, de most is a járvány idején, amilyen munkát végeztek, példaértékű. Egy biztos, hogy egy állam is vizsgázik, egy kormány is vizsgázott a válsághelyzetben. Száz éve nem látott világjárvány söpört végig a világ 188 országában, és az mindenképpen egy olyan próbatétel volt mindannyiunk számára, mindenki számára, de különösen az egészségügyünk számára, hogy helyt tudjon állni, és el tudja látni a betegeket, a fertőzötteket, és minél több embernek adjon jó életesélyt, és hozza vissza egészséges állapotba.

A magyar egészségügyi rendszer jól vizsgázott. A magyar állam, a magyar kormány is jól vizsgázott, Magyarország védelmi rendszere is jól vizsgázott, mindenféle nemzetközi példa ezt mutatja, összehasonlításban is megálljuk a helyünket, a legjobbak között végzett Magyarország. Emberségből is vizsgáztunk, vizsgázott mindenki, önkéntesek is és mások is, egészségügyben dolgozók különösen, akik nem félve a betegségtől, állták a sarat. Nyilván a kormány számára is egy hatalmas nagy próbatétel volt, hiszen azokat a védőfelszereléseket beszerezni, azokat az eszközöket, azt a sok millió maszkot, lélegeztetőgépet, sok ezer lélegeztetőgépet és sok-sok minden mást, ezt a hatalmas munkát mind-mind példaértékű módon elvégezte a kormányzat. Úgyhogy köszönet jár az állami szerveknek is, köszönet jár a helytállásért az operatív törzsnek és mindenkinek, aki ebben a munkában végezte a dolgát.

Az is bizonyossággá vált mindenki számára, a magyar emberek számára, hogy kire számíthatnak a bajban, kire számíthatnak, amikor veszély van, és egyértelműen számíthattak a kormányra, számíthattak az állami szervekre, és számíthattak az egészségügyben dolgozók segítő szakmai hozzáállására is. Úgyhogy köszönet jár érte. Igazság szerint az az öt perc, ami most rendelkezésre áll napirend előttire, az is kifejezte volna a köszönetünket, ha öt percen keresztül folyamatosan csak a köszönet szót mondom el, de mégis engedjék meg, hogy egy kicsit bővebben elmondhattam ezt a napirend előttit.

Bízom benne, hogy az egészségügyben dolgozók továbbra is helyt fognak állni, reméljük, hogy a járvány újabb hulláma nem fog minket elérni, és reméljük, nem is lesz sehol sem ilyen járvány, de egy biztos, ezen a napon szeretetünket, tiszteletünket szeretnénk kifejezni ezúton is innen a parlamentből az egészségügyben dolgozóknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A sporttörvény módosítását kezdeményeztük képviselőtársaimmal, Szabó Tünde államtitkár asszonnyal, Kocsis Máté frakcióvezető úrral, Nacsa Lőrinccel azért, mert egy egyedi eset világított rá arra, hogy joghézag mutatkozik a sporttörvényben. Egy tragikus eset döbbentett rá minket erre, és természetesen Benedek Tibor haláláról van szó, háromszoros olimpiai bajnokunkról, akit mindannyian tiszteltünk, szerettünk, kedveltünk, kiváló sportolónak és remek családapának tartottuk. Természetes, hogy személyekre szabottan általában itt a Házban, a törvényhozás házában nem nagyon szoktunk törvényeket módosítani, ritka eset legalábbis mindez, de az biztos, hogy ez a tragikus eset rávilágított arra a hiányra, arra a jogi problémára, amit mindenképpen orvosolnunk kell emberségből, szurkolói magatartásunkból fakadóan is, jogalkotói felelősségtől vezérelve is, országgyűlési képviselői mivoltunkból adódóan is.

(9.20)

Azt hiszem, hogy a sportbarát magyar társadalom ezt örömmel és szívesen támogatja és fogadja, bízom benne, hogy a parlament valamennyi képviselője meg fogja mindezt szavazni.

Szeretném elmondani azonban egy rövid bevezetőben azt, hogy mit is jelent a magyar embereknek a sport. Gyakorta halljuk, hogy a magyar kormány sportbarát kormány, és ez nem alaptalan kijelentés. Valóban nagyon nagy fejlesztések valósultak meg a kiemelt sportágakban, jelentős mértékben növekedett az utánpótlásbázis, egyre több gyermek sportol, sőt egyre több felnőtt is sportol, és nemcsak a versenysportunk erősödik és van növekvő pályán, hanem a társadalmunk is. Tehát rengeteg futóverseny van, szabadidősport-rendezvények vannak, és ez örömteli, hiszen a nagy cél nem más, mint hogy sportoló nemzetet építsünk föl.

A magyarok hihetetlen tehetségesek a különféle sportágakban, ezt mindannyian tudjuk. Hiszen, ha csak az olimpiai aranyérmek számát nézzük meg, 177 aranyéremmel rendelkezünk jelenleg, bízzunk benne, hogy a jövőre elhalasztott tokiói olimpián tovább tudjuk növelni az aranyérmeink és az érmeink számát. Ebből egy téli olimpián szerzett aranyérem, 176, amely a nyári olimpiákon szerzett aranyérem. Ezzel a nemzetek sorában a nyolcadik helyen szerepelünk, tehát az első tízben ott vagyunk, egyedülálló tehetség, egyedülálló edzői, sportolói akarat, szándék és sikerek, és emögött persze ott van a magyar társadalom, ott van az oktatás, nevelés rendszere, ott vannak a magyar családok és mindenki, aki hozzá tud tenni, hiszen a sportban is szereplő fiataljaink a társadalmunk tagjai, nemzetünk tagjai.

Ez nem véletlen, mert egyébként, ha Wolfgang Behringert ideidézem egy mondat erejéig, ő azt mondja, hogy a sport nem más, mint kulcs a társadalom működési módjához. Tehát a sporton keresztül láthatjuk, hogy hogyan működik egy ország társadalma, milyen emberi viszonyok vannak, milyen magatartási normák vannak, milyen jellemű emberek vannak alapvetően, és a sporton keresztül azt a nagyon-nagyon fontos értéket, amit a sportolók hordoznak, a fair play szellemiségét, a sportszerűséget, ha ezt egyre erőteljesebben tudjuk a társadalmunkban fölmutatni, személyes hitvallással is és példaadással is felmutatni, akkor biztos vagyok benne, hogy a közösségi együttélésünket, az emberi kapcsolatainkat minőségibbé tudjuk alakítani.

Szükség van erre, azt hiszem, hogy amikor keressük a közös nevezőt ebben a pártosodott, rohanó, globalizált világban, akkor egy-egy olyan sportverseny, egy-egy olyan sportsiker, ahol a magyar sportolók olimpiai aranyérmet nyernek, vagy egyáltalán Európa-bajnokságon, világbajnokságon, bárhol sikereket hoznak a nemzetünknek, akkor együtt tudunk örülni, együtt tudunk szurkolni. Ez lehet, és kell is hogy legyen közös nevező ebben a mai világban is és mindig is.

Tehát egy olyan sportolóról van szó Benedek Tibor személyében, aki sok-sok fiatal számára példát mutatott, példát adott. Ezenkívül pedig családapaként három gyermeke van, két kisebbik gyermeke félárván maradt, felesége özvegyen maradt.

Rátérve a módosító javaslat lényegére, amellyel ki tudjuk fejezni odafigyelésünket, együttérzésünket is, és ha bármilyen ilyen eset történik még bármelyik sportolónkkal, ne adja a Jóisten, hogy történjen, de ha ilyen eset történik, akkor rá nézve is természetesen ezek a szabályok állni fognak, és példaértékűen tudjuk rendezni ezt a helyzetet, már amennyire lehet egy ilyen nehéz időszakot anyagi értelemben is rendezni.

Hol tartunk most? A jelenlegi szabályozás alapján azt tudjuk mondani, hogy Benedek Tibor özvegye nem jogosult özvegyi járadékra. Egyébként a jelenlegi szabály alapján tíz év házasság kellene, ez év augusztusában lettek volna tízéves, tíz éve házasok. Két gyermekük: Mór és Barka, tizenéves gyermekek, az ő felnevelésükhöz is mindenképpen szükséges az anyagi biztonság. A jelenlegi szabályok alapján 367 800 forint az olimpiai járadék. Az a helyzet, hogy ha ezt a döntést meghozzuk, akkor éves szinten ez elhanyagolható összeget jelent a költségvetésben, tehát összességében  nekem itt összeírták a számokat  13 millió forint körüli összegről van szó éves költségvetési szinten, tehát nem okoz semmilyen komoly terhet a költségvetésnek, ha erről az oldalról nézem.

A mostani módosító javaslat arra vonatkozik, hogy tíz év helyett öt év házasság után is jár az özvegyi járadék teljes összege, tehát nem csak a fele, ahogyan a jelenlegi szabályozás alapján járna az olimpiai járadéknak. Egészen a gyermekek nagykorúvá válásáig jár ez, és természetesen kérelemre történik, az özvegy kérelmére történik mindez. De ha ezt elfogadjuk, akkor szerintem fontos, hogy reagálni tudunk a tragédiából adódó joghézagra, arra, hogy igenis az élet produkál sajnos ilyen meglepetéseket, ilyen tragédiákat, ilyen változásokat. Hiszen valóban, a jogrendszernek stabilnak kell lenni, de a jogkövető magatartás érdekében is fontos a kiszámíthatóság, de az biztos, hogy életszerűvé kell tennünk a jogszabályokat, és ez egy életszerű probléma, életszerű gond, amit orvosolnunk kell.

Gyakorta idézem kereszténydemokrata politikusként Kolpingot, aki a XIX. században először még cipészinasként, majd aztán papként szolgálta a szegény gyermekeket, és életút lehetőségét, életpályát vázolt nekik föl az iparosmesterségekben, aki azt kérte a Jóistentől, hogy egyet kér csak, hogy felismerje saját korának bajait, és orvosolni is adjon hozzá neki egészséget és erőt. Tehát nekünk is ilyen szellemiségben és ilyen küldetésben kell elvégeznünk a munkánkat, föl kell ismernünk korunk bajait, föl kell ismernünk a joghézagokat, a jogi problémákat, lám, lám, az életszerűséget nekünk alkalmaznunk kell, és ezen keresztül tudunk orvosolni egy nagyon súlyos bajt, és ki tudjuk fejezni együttérzésünket, emberségünket Benedek Tibor családja irányába.

Úgyhogy arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot, és természetesen az expozé idejéből még van lehetőség rá képviselőtársaimnak is, hogy hozzászóljanak, Nacsa Lőrincnek és másoknak is, akik benyújtották velem együtt a módosító javaslatot. Nagyon szépen köszönjük államtitkár asszonynak, hogy ezekben a tragikus, nehéz pillanatokban is államtitkárként odafigyelt erre az aktuális gondra és bajra, és a szándék és a segíteni akarás ilyen módon való kinyilatkoztatása is megtörténik így. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, köszönöm szépen, képviselőtársaim, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először is a KDNP frakciója nevében is kifejezzem őszinte részvétemet Koncz Ferenc barátunk családjának. Isten nyugosztaljon, drága barátom! Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány rendkívüli kihívás elé állította Európa országait. Ez év május 27-én az Európai Bizottság benyújtotta az úgynevezett helyreállítási tervét, amely az uniós költségvetést jelenti az elkövetkezendő hét évre vonatkozóan. Ez mintegy 1100 milliárd euró összegű fedezetet jelent majd az Európai Unió tagországainak a kiadásaira.

Emellett azonban egy olyan lépés előtt állunk, amely ezen a hétvégén pénteken és szombaton fog eldőlni, hiszen egy 750 milliárd eurós hitelt kíván fölvenni az Európai Unió, amely valóban meghatározza valamennyi tagország jövőjét  anyagi értelemben mindenképpen komoly hatással lesz rá , sőt azt kell mondjam, hogy gyermekeink, sőt még unokáink jövőjét is pénzügyi-gazdasági értelemben, hiszen 2028-tól kezdődik majd a törlesztés, és 2058-ig tart majd ez az időszak, tehát ez egy hosszú távú hitelfelvétel, amely nyilván számos kockázatot hordoz magában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy minden válság egyben lehetőség is; lehetőség az orvoslásra, a gyógyításra. A magyar kormány az elmúlt tíz évben számos veszéllyel és válsággal küzdött meg, sikeresen. Csak egy mondatot hadd szóljak a 2010 előtti baloldali kormányok rossz gazdaságpolitikájáról, arról, hogy több mint egymillió magyar család adósodott el, a devizahitelesekre gondolok itt elsősorban. De hadd említsem meg azokat a válságokat, amelyeket a természet okozott  többek között a dunai árvíz vagy a vörösiszap-katasztrófa , vagy a migrációt, amely 2010-ben (sic!) jelentkezett Európa számára, és Magyarország ebben példaértékűen helytállt, s most legutóbb az idén év elején indult koronavírus-járvány, amely valóban valamennyi országot komoly próbatétel elé állította.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjam el azt, hogy nyilván Magyarország, a magyar kormány, amely átesett ezeken a próbatételeken, és az elmúlt időszak jelentős gazdasági bajait tudta orvosolni, a pénzügyi válságból fel tudta emelni a magyar gazdaságot felelős pénzügypolitikával, a magyar kormány a többi európai uniós tagországgal szemben mind az államadósságot csökkentette, mind a költségvetés hiányát csökkentette jelentős mértékben, tehát nyugodt szívvel, talán szerényen mondhatjuk azt, hogy adhatunk tanácsot az Európai Unió döntéshozóinak, és szabhatunk bizonyos feltételeket is.

S bizony három feltételt szabnánk, és a KDNP ezt messzemenőkig támogatja, ez a három feltétel természetesen olyan alapelveket rögzít, amelyek mindannyiunk életében fontosak, főleg ha felelősen gondolkodunk Magyarország jövőjéről. Mindazonáltal, mielőtt elmondanám a három feltételt, nyilván szeretném elmondani azt is, hogy szolidárisak vagyunk azon európai uniós tagországokkal szemben, akik rosszabbul kezelték a koronavírus-járványt, és emiatt jóval nagyobb bajban vannak, sőt egyes déli országok esetében csődközeli állapot alakult ki.

Tehát a KDNP támogatja azt a három feltételt, amit reményeink szerint a miniszterelnök úr hétvégén el fog mondani majd az uniós tárgyalások során, mégpedig hogy igazságos legyen a hitel elosztása, maga a hitelcsomag szerkezete, tehát a szegényebb országok ne kaphassanak kevesebbet, mint a gazdagabb országok, egyfajta arányosság ilyen módon is érvényesüljön. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, és talán nem mellőzhető szempont, hogy mire költik majd az európai uniós tagországok ezen hiteleket. Nagyon fontos, hogy a gazdaság újraindítására költsék el az uniós tagországok, nagyon fontos, hogy ebből induljon el majd a gazdasági növekedés  ez Magyarországnak érdeke , és a munkahelyek teremtésére költsék el a forrásokat, a hiteleket. S egy harmadik szempontot hadd mondjak el, ez pedig a politikamentesség vagy ideológiamentesség, hiszen nem szeretnénk, ha olyan feltételekhez kötné az Unió a támogatást, a hitelek folyósítását, amivel zsarolni szeretnék majd Magyarországot ismételten, például a bevándorláspolitikánk megváltoztatásához. Ez elfogadhatatlan a számunkra, ezért minden erővel támogatjuk a kormányt, hogy eredményes tárgyalásokon legyen túl a hétvégén.

Természetesen egy mondatot hadd szóljak arról is, hogy Magyarország érdeke, hogy az európai gazdaság növekedési pályára álljon, és szeretnénk, ha a magyar kormány ezekért a forrásokért tudna harcolni, hiszen Magyarország érdeke ez, és szeretnénk azt is, ha a baloldal támogatná ezt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet benyújtottunk. Én bízom benne, hogy ez egy színvallás lesz a képviselőtársaink részéről is, és holnap el fog dőlni, hogy ki látja és ki támogatja a magyar emberek érdekét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Európa része több mint ezer éve; ezeréves államiságunk történelme bizonyítja, hogy sok áldozatot hoztak őseink Magyarország függetlenségéért és az európai kereszténységért.2004. május 1-jétől lettünk teljes jogú tagja az Európai Uniónak, a magyar emberek többsége akkor így döntött. Azóta persze tudjuk, hogy egy közösség akkor lehet erős, ha a tagjai is erősek. Tehát az Európai Unió is akkor lehet erős, ha az őt alkotó tagországok, az őt alkotó nemzetek is erősek. Persze érdemes visszatekintenünk egy rövid ideig arra is, hogy valóban, az Európai Unió létrehozásának eredeti szándéka  Konrad Adenauer, Robert Schuman és De Gasperi akkori európai vezetők szándéka kapcsán  alapvetően a béke és a biztonság volt, a Szén- és Acélközösség létrehozása, majd a Közös Piac, természetesen a gazdasági együttműködés, a gazdasági növekedés, a versenyképesség megteremtése, és ne feledkezzünk meg a szociális piacgazdaság fontosságáról sem.

Napjainkban azonban szomorú látni, hogy már-már olyan aggasztó jelek lelhetők fel Brüsszelben, hogy nem mindenki gondolja így. Sokan elfelejtették a régi értékeket, sokan elfelejtették a keresztény gyökereket. A régi alapértékek és a régi célok háttérbe szorultak, és ma már szinte egyetlen mérce van: ki mennyire migrációpárti. Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkra sajnos odajutottunk, hogy aki nem migrációpárti, aki védi a családokat, aki szereti a nemzetét, és aki védi a keresztény értékeket, azt megtámadják.

Tisztelt Országgyűlés! Azért mondom el mindezt, mert valóban történelmi időszak előtt állunk. Száz éve nem látott járvány söpört végig a világban, és ez komoly próbatétel elé állította Európa valamennyi országát és az Uniót is, egészségügyi értelemben is és gazdasági értelemben is. Főleg azon EU-s tagországokat sújtotta és sújtja nagyon mélyen, amelyek már eleve rossz gazdasági helyzetben voltak, elsősorban a déli országokat.

A koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalás egyetlen útja a gazdaság újraindítása. Magyarország példát mutatott ebben is Európa számára, most is. Példát mutatott a járvány elleni védekezésben; példát mutatott a munkahelyek megvédésében, a gazdaság újraindításában, és hadd tegyem hozzá, ami a kereszténydemokratáknak a legfontosabb, a családok védelmében is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország ismét bizonyított. A magyar kormány az elmúlt tíz évben megmutatta, hogy képes a válsághelyzeteket kezelni, orvosolni. Képes volt a rendkívüli dunai árvíz okozta veszélyeket elhárítani; képes volt a vörösiszap-katasztrófa után újjáépíteni Kolontárt és Devecsert; képes volt az egész európai keresztény civilizációt védelmezni az illegális tömeges migrációval szemben; és képes volt a koronavírus-járványt is megfékezni.

Honnan ez a képesség, miért és hogyan volt erre képes a magyar kormány? Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, mert szeretjük a hazánkat. Ezért védjük és óvjuk a magyar embereket és a magyar családokat; ezért dolgozott a magyar kormány az elmúlt tíz évben; ezért dolgozott és dolgozik a jövőben is.

Tisztelt Országgyűlés! Ezért fogalmazódott meg az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat is, kiállás a magyar emberek érdekei mellett. Brüsszel 750 milliárd eurós hitelcsomagot kíván felvenni. Természetesen Magyarország erre nincsen rászorulva, de nyilván szolidárisak vagyunk más uniós tagországokkal, megértjük az ő súlyos gazdasági bajaikat, és nem akarjuk ezt megakadályozni, hiszen nekünk is érdekünk az európai gazdaság újraindítása és növekedési pályára állítása. De mindenképpen tudnunk kell azt és tudniuk kell a magyar embereknek azt, hogy igen, ez egy jelentőségteljes döntés, hiszen 2028-tól indul majd csak meg a hitel törlesztése, és 2058-ig tart, tehát hihetetlen nagy időtávban kell most felelős döntést hoznunk.

(11.30)

Mi, magyarok sajnos megtanultuk és tudjuk, milyen nehézség egy ország számára az eladósodás. A baloldali kormányok éppen ezt tették, 2010-re gyakorlatilag államcsődközeli helyzetbe hozták Magyarországot, a magyar gazdaságot. Ezért engedjék meg, hogy néhány mondatban és röviden elmondjam azokat a feltételeket, amelyeket az országgyűlési határozatban házelnök úrral és Kocsis Máté képviselőtársammal, frakcióvezető úrral megfogalmaztunk.

Ezek a feltételek fontosak és mindenképpen támpontot adnak a magyar kormány brüsszeli tárgyalásaihoz. Elsősorban, hogy igazságos legyen a hitelcsomag, mindenképpen fontos az igazságosság elvének érvényesítése, hiszen az Európai Unió erre kell hogy épüljön mindig is. Tehát a szegényebb országok ne kaphassanak kevesebbet, mint a gazdagabb országok. A gazdasági növekedésre, újraindításra és a munkahelyek megvédésére kell koncentrálni a hitel felhasználása során. Nagyon-nagyon fontos dolog ez, hiszen ez adja a lehetőséget arra, hogy ha a gazdasági növekedés beindul, akkor valóban egyrészt az Európai Unió versenyképesebbé válik a világ gazdaságában, és ezen keresztül valamennyi ágazatban, valamennyi tagországban forrásbővülés állhat elő, így gyarapodhat minden terület.

Szeretném hangsúlyozni, hogy politikamentes legyen. A házelnök úr erről nagyon bölcsen beszélt a felszólalásában. Szeretném én is megerősíteni, hogy az elmúlt időszakban nagyon-nagyon szomorú volt látni, hogy Magyarország, pont amikor kiáll az európai értékek mellett, pont amikor védelmezi az európai keresztény kultúrát az illegális tömeges migrációval szemben, akkor Brüsszelből folyamatosan kapta a hátbaszúrásokat és a képmutató megjegyzéseket.

Nem szeretnénk, ha Magyarországot továbbra is zsarolnák, nem szeretnénk, ha fenyegetnék Magyarországot Brüsszelből ilyen típusú kijelentésekkel, és nem szeretnénk, ha a jogállamiság kérdéskörében is folyamatosan támadnák Magyarországot. Magyarország egy demokratikus jogállam, és ez a működésében tetten érhető és látható. Továbbra is az Európai Unió erősítésén fáradozunk és dolgozunk, ez látható és érzékelhető.

Azt látjuk, hogy ha ezen feltételek teljesülnek, bizakodhatunk abban, hogy az Európai Unió gazdasága újraindulhat és a gazdasági növekedés is beindulhat. Az biztos, hogy ezen keresztül az Európai Unió anyagi, pénzügyi forrásokban, ilyen típusú értékek vonatkozásában erősödhet, de engedjék meg, képviselőtársaim, hogy megjegyezzem, hogy fontos lenne, hogy a klasszikus értékrendben is erősödjön az Európai Unió. Ha ismét a keresztény értékek szellemisége, hite hatná át az Unió bölcseinek, vezetőinek döntéseit, talán ha ez a szellemiség megerősödik, ilyen helyzetbe nem kerülhetünk a jövőben, vagy ha kerülünk, még hatékonyabban tudunk majd ebből ismételten felállni és kikecmeregni.

Magyarország érdeke az európai gazdaság működésének mihamarabbi helyreállítása. A magyar kormány és az európai parlamenti képviselőink Magyarország forrásaiért harcolnak, jobb lehetőségek eléréséért küzdenek az Európai Unióban az előttünk álló hétéves költségvetés kapcsán is, meg az EU-s hitelcsomag elosztása kapcsán is.

Ezért azt szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimtól, a KDNP ebben mindig is partner lesz, hogy adjuk meg a szükséges támogatást a magyar kormánynak, adjuk meg a szükséges felhatalmazást Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktor úrnak, hogy eredményesen tudjon harcolni a magyar emberek érdekeiért a jövőben is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem azzal, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója megköszöni a miniszterelnök úrnak a tájékoztatását és azt a munkát, amit eddig elvégeztek, mind az operatív törzsnek, mind pedig a kormány valamennyi tagjának. Azok a számok, azok a tények, amelyeket hallhattunk a miniszterelnök úrtól, egyértelműek; hogy valóban sikeresen védekezhetett az ország, az annak köszönhető, hogy időben meghozta a kormányzat a szükséges intézkedéseket, és az első és legfontosabb célkitűzés vezérelte, ez pedig a magyar állampolgárok életének, egészségének a megóvása. Ezért köszönettel tartozunk. (Taps a kormánypártok soraiban.)Hallgatva az előttem felszólaló frakcióvezetőket és ezt a vitát, jól érzékelhető, hogy szemléletmódbeli különbség és véleménykülönbség is van közöttünk. Ki így, ki úgy, ki amúgy, a saját habitusának megfelelően, jelleméből adódóan hangosabb, erőteljesebb, de mindenképpen kritikus észrevételeket tett. Azt kell hogy mondjam, hogy ez részben fakadhat természetesen a neveltetésünkből adódó különbözőségből, de nyilván fakadhat abból adódóan is, hogy mi másképpen látjuk az állam szerepét, nekünk, kereszténydemokratáknak az államfelfogásunk más, mint az önöké. Mi mindig is az erős állam hívei voltunk, mi mindig is olyan állam mellett tettük le a voksunkat, amely képes, akar és tud is cselekedni az állampolgárok védelme érdekében, legyen az árvíz, legyen az migrációs válság, legyen az Covid-járvány vagy bármilyen veszély.

(14.20)

Azt az óvó-védelmező tevékenységet minden magyar ember jól felfogottan úgy értékeli, hogy ez a hazaszeretetből fakadó tevékeny törődés  ami jellemez egy kormányt, egy nemzeti-kereszténydemokrata kormányt  a helyes út. Mi ezt várjuk el a kormánytól, és ezt láttuk az elmúlt hónapokban is. Ezzel szemben az önök államfelfogása a gyenge állam, az alvó állam, hogy ne mondjam, a „tanuljunk meg kicsinek lenni” állam létrehozása és fenntartása, vagy egyáltalán az állam elhalása, hiszen ez is az önök által felfogott baloldali vízióban szerepelt, és láthatjuk is ennek a felszólalásaikból tükröződő célkitűzéseit is. S jól érzékelhető ez a különbség a járvány elleni védekezés során is.

Összegzésként mindenképpen megállapíthatjuk, hogy az első hullámmal szembeni védekezés sikeres volt. Hozzá kell tennem, hogy a kormány a szükséges intézkedéseket időben meghozta, de szükség volt az állampolgárok segítségére és felelősségteljes magatartására is. Miniszterelnök úr megköszönte a magyar egészségügyben dolgozók munkáját, én hadd köszönjem meg az állampolgárok felelősségteljes hozzáállását is, akik megértették, hogy azok a döntések, azok a szabályok, amelyeket a kormány meghozott az operatív törzs javaslatára, róluk szólnak, értük szólnak, az ő védelmükben hozattak meg.

Látnunk kell, hogy annak ellenére voltunk sikeresek és volt sikeres a védekezés az első hullám időszakában, hogy a baloldalra sajnos ebben sem számíthattunk. Hiszen emlékszünk rá, hogy amikor itt a parlamentben vitatkoztunk és a négyötödös házszabálytól való eltérést kértük önöktől, akkor nem nyújtottak segítséget, miközben az ember erre számíthatna ilyenkor. Valamennyi állampolgár jogosan veti fel azt a kérdést, hogy rendben van, többpárti demokráciában élünk, rengeteg vita van a parlament falai között, de hát mégiscsak van egy veszélyhelyzet, mégiscsak van egy soha nem látott járvány, amire fel kell készülnünk, és védenünk kell az embereket, az időseket, a családokat és mindenkit, s akkor önöknek köszönhetően nincs megegyezés. Ez egy szomorú tény.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a nemzeti konzultációról. Látható a felszólalásokból, hogy önök életszerűtlen példákat hoznak fel, hogy milyen élethelyzetek vannak. A nemzeti konzultáció pont arról szólt, hogy kikérjük az emberek véleményét, hogy ők hogyan látták a védekezést, mit láttak jónak, helyesnek vagy kevésbé vállalhatónak, hogy hogyan járjunk el az elkövetkező időszakban. Mindenki tudta, hogy lesz második hullám, önök mégis arra buzdították az embereket, sőt jó néhányan aktívan részt vettek abban a munkában, hogy hogyan kell széttépni a nemzeti konzultációs íveket, hogyan kell kilopatni őket, és a többi, és a többi. Komolytalanná igyekeztek tenni a védekezés egyik fontos visszajelző monitoringrendszerét, hogy mit kell tennünk, és hogyan készüljünk fel a második hullámra.

Igen, az egészségügy felkészült az elmúlt hónapokban, igen, beszereztek sok-sok lélegeztetőgépet. Több mint 10 ezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Sok millió maszkot szereztek be. Szijjártó külügyminiszter úr hetente adott tájékoztatást arról, hogy milyen beszerzéseket hajtott végre az állampolgáraink védelme érdekében. Önök hol azt mondják, hogy minek ennyi lélegeztetőgép, sok a lélegeztetőgép, majd a másik héten meg azt mondják, hogy ugyan már…! Ha van sapka, ha nincs sapka… Ez úgy sem jó, ha sok van, s úgy sem, ha kevés van, most nincs… S folyamatosan különböző  nevezzük így  rémhírekkel vagy kamuhírekkel próbálják az embereket lehetetlen helyzetbe hozni, és a kilátástalanság érzetét kelteni, miközben összefogásra lenne szükség, miközben egymásra kéne támaszkodnunk, hogy az emberek lássák, a bajban ott vagyunk mellettük, és nemcsak mellettük vagyunk, hanem óvjuk és védelmezzük őket. Eközben szerintem nem szabad pártpolitikai érdekeket  még ha jól is hangzanak itt a parlament falai között  felhoznunk. Segíteni kell a védekezést, és mindenkinek megvan ebben a maga helye. Mindenkinek, még az ellenzéki képviselőknek is van felelőssége, mert ők is magyar állampolgárok, sőt a közösséget szolgáló képviselők.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszak szerintem minden magyar állampolgárt meggyőzött arról, hogy az emberek számíthatnak a magyar kormányra, és ezt örömmel látjuk. A szabályok betartása mindannyiunk felelőssége. Mi magunk is úgy döntöttünk a Házbizottság ülésén elnök úr vezetésével, hogy magunkra nézve is kötelezőnek fogadjuk el a szabályokat, és maszkot viselünk, kivéve azt, aki beszél. A testhőmérséklet mérése is megtörténik a Házba való belépéskor. Azt hiszem, hogy ezek fontos üzenetek az emberek felé.

Miniszterelnök úr szólt a gazdaság helyzetéről. Nem értek egyet Szabó Timeával abban  ebben sem, de ebben különösen nem , hogy a második hullám idején nem lehet a gazdaságot újraindítani és munkahelyeket megvédeni. Dehogynem! Ha egy picit belegondol, és egy kicsit kitekint a világba, akkor számos példát lát arra, hogy a veszély egyben lehetőség is, és pont akkor kell egy offenzívát, dinamizmust elindítani a magyar gazdaságban és más vonatkozásban, amikor veszélyek vannak, amikor mások föltartják a kezüket és megadják magukat. A magyar kormány ebben is aktív, közreműködő, tenni akar, s valóban tudja és látja azt, hogy a gazdaság jelenti valamennyi terület, valamennyi szféra megélhetését, és  hogy ne mondjam  a magyar emberek, a magyar családok védelmét is ezen keresztül tudjuk a jelen helyzetben a leghatékonyabban megőrizni. Természetesen szükség van egyéb családtámogatási rendszer kiépítésére is, de ezen az úton is elindult a kormányzat, és az elmúlt tíz évben számos eredményt tud felmutatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy látom, hogy próbatétel valamennyiünk számára ez az időszak. Úgy látom, hogy a kormányzat döntései egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy erősebbé tegyék Magyarországot, erősebbé, mint korábban volt, erősebbé tegyék nemzeti közösségünket, és azon dolgozik, hogy erősebb családok alkossák a magyar társadalmat, a magyar nemzetet. Együtt képesek vagyunk helytállni, megvédeni a magyar családokat, a magyar gazdaságot, a munkahelyeket. S ha már önök, tisztelt baloldal, nem vesznek részt ebben a munkában, legalább ne hátráltassák a munkánkat! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)