Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallhattuk az előbb, hogy a részletes vitában általában a módosító javaslatot előterjesztő a saját javaslatait indokolja meg. Abban a szerencsés helyzetben vagyok Kovács Zoltán képviselőtársammal együtt, hogy a kormány támogatta az általunk beterjesztett módosító javaslatokat. Ez még nem lenne elég ok arra, hogy ne indokoljam meg azok helyességét, de az ellenzék is valamennyi módosító javaslatot támogatott, ezért úgy gondolom, ez szükségtelen. Ugyanakkor álláspontom szerint szükséges reagálni az eddig elhangzott érvelésekre az ajánlás meghatározott pontjaival kapcsolatosan.

Mindenekelőtt a Kósáné dr. Kovács Magda által elmondottakkal kapcsolatosan szeretnék arra rámutatni, hogy a Szocialista Párt képviselői által benyújtott módosító javaslatok, úgy tűnik számomra, nem kérdőjelezik meg az idegenrendészeti törvénynek azt a rendelkezését, amely a magyarországi tartózkodás állandó jogcímeként a bevándorlási engedély helyett letelepedési engedélyt nevez meg. Ugyanis több módosító javaslat a letelepedési engedély kiadásának feltételeit javasolja módosítani, tehát egészében nem az új rendszert kérdőjelezik meg ezek a javaslatok.

A módosító javaslatok egy része - és itt hivatkozhatnék az ajánlás 4. pontjára, 9. pontjára - nem jelent mást, mint a hatályos jogszabály rendelkezéseinek hatályban tartását, tehát a módosító javaslat a törvényjavaslat ettől eltérő rendelkezéseit kívánja ekként módosítani. Érthető, mondjuk, a menedékjog esetében, hogy a korábbi kormányzati ciklus alatt, 1997-ben meghozott törvény betűjéhez ragaszkodik az akkori legnagyobb kormányzó párt néhány képviselője, de a hatálybalépés óta szerzett tapasztalatok indokolják a változást, ezért ebből a formális okból megkérdőjelezni még nem szükséges.

Az ajánlás 4. pontjára Hack Péter is hivatkozott. Nevezetesen ebben az esetben Világosi Gábor módosító javaslata arra irányul, hogy a vízum kiadásának feltételei a hatályos joggal egyezően újabb feltétellel ne bővüljenek. Én azt hiszem azonban, aki az európai vízumgyakorlatot ismeri - vagy akár hivatkozhatnék az Egyesült Államokra is -, annak nem kell nagyon elcsodálkoznia azon, ha a Magyar Köztársaság is a vízum kiadásának feltételeként szabja meg azt, hogy a beutazás az ország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát ne veszélyeztesse. Tehát ennél sokkal szigorúbb vízumkiadási gyakorlatot ismerhetünk meg az említett ország, illetve más európai ország gyakorlatában is, nem beszélve a kiadott vízum mellett is a beutazás engedélyezésével kapcsolatos gyakorlatról.

A letelepedés...

ELNÖK: Képviselő úr, kérem szépen egy pillanatra a türelmét; megvárjuk, amíg az államtitkár úr visszajön. (Dr. Kontrát Károly, székét elfoglalva: Itt vagyok.) Folytathatja, képviselő úr.

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Az egyik kifogásolt rendelkezése a törvényjavaslatnak az ajánlás 9. pontjában ugyancsak érv amellett, hogy a módosító javaslatokat beterjesztő ellenzéki képviselők több esetben a hatályos jogszabály megtartását célozzák módosító javaslataikkal, tehát hogy az ajánlás 9. pontjában a letelepedés feltételei között a hatályos jogban meghatározott három évvel szemben ötéves magyarországi tartózkodást ír elő a javaslat; ugyanakkor kibővíti az életvitelszerű magyarországi tartózkodással a letelepedési engedély kiadásának feltételeit. Ez mindenképpen helyeselhető, hiszen nemlegesen megfogalmazhatom: nem magyar nemzetiségűekről, nem volt magyar állampolgárokról, nem olyan személyekről van szó, akiknek a szülei magyar állampolgárok voltak, és nem is családegyesítésről van szó, mert ezekben az esetekben természetesen, miként a három év korábban, úgy az öt év sem lesz irányadó a jövőben sem, hiszen az ő letelepedésük e határidő nélkül, e feltétel fennállása nélkül is engedélyezhető.

(23.20)

Tiszteletben tartva a már felszólalt képviselők által felhasznált időkeretet, én sem kívánok a törvényjavaslatok valamennyi módosító javaslata tekintetében véleményt mondani. Azt hiszem, nincs olyan lényeges eltérés a Szocialista Párt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának álláspontja között, illetve a kormány álláspontja között, hogy a kétharmados törvényhez szükséges többség ne lehetne biztosítható.

Egyetlen kérdésre szeretnék még rámutatni: Kósáné dr. Kovács Magda felszólalásában és a Szocialista Párt által benyújtott módosító javaslatokban is nagy számban szerepelnek olyan javaslatok, amelyek azt kifogásolják, hogy a javaslat szerint a menedékjogról szóló jogszabályból a befogadotti státus szabályozása átkerül az idegenrendészeti törvénybe.

Azt hiszem, ha nem megint a megszokotthoz való ragaszkodás a Szocialista Párt egyetlen érve ebben az esetben, akkor ezt az újszerű szabályozást el fogják fogadni. Nemcsak azért fogják elfogadni, mert ez jobban összhangban áll a nemzetközi egyezményekkel, hanem azért is, mert ha megvizsgáljuk, hogy kik vonhatók a befogadotti státus alá, akkor nyilvánvalóbbá válik, hogy velük szemben, az ő státusuk megállapításával kapcsolatosan nemcsak egyszerűbb, hanem közelebb áll az idegenrendészeti eljárás alkalmazása, mint a menekültügyi eljárás.

Akár a mai újság egyik híradását olvasva találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a befogadottkénti státus megállapítható. Itt olyan személyekről van szó, és a most hatályos menedékjogról szóló törvény is megfogalmazza a befogadott helyzetét, aki átmenetileg hazájába azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve.

A menedékjogról szóló törvény azt is megmondja, hogy ki a menekült és ki a menedékes. Ha egybevetjük a három státust, akkor az megállapítható, hogy ezen utóbbi esetben olyanokról van szó, akiknél a menekültkénti, menedékeskénti elismerésre nincs meg a lehetőség, ugyanakkor különösebb bizonyítás hiányában el kell fogadnia magyar idegrendészeti hatóságnak, hogy ő a halálbüntetésnek vagy más, egyébként Magyarországon nem ismert büntetésnek van kitéve; például egy olyan országból érkezik, ahol a lopásért végtagcsonkítás jár, vagy a mai újság, amire az előbb hivatkoztam, egyik híradása szerint gazdasági bűncselekményért halálbüntetés kiszabható. Tehát igazából őt egy saját hazája joga szerint ott elkövetett bűncselekmény miatti büntetés indítja a hazájának elhagyására, és őt be kell fogadnunk, hiszen nem adható ki olyan országnak, amelyben olyan büntetés kiszabására kerülhet sor, amelyet a magyar jog nem ismer.

Ez az a helyzet, amikor nem is menekült, nem is menedékes, nincsenek olyan körülmények az országában, amelyek menekülésre késztetik az emberek nagyobb csoportját vagy őt személy szerint vallása, valamely csoporthoz tartozása miatt, egyszerűen a saját hazai joga szerint egy jogszerű eljárás fenyegeti őt, amely azonban emberi jogi megközelítésből számunkra azt jelenti, hogy őt védelemben kell részesíteni.

A befogadott, függetlenül attól, hogy most a menedékjog szabályai között szabályozzuk a befogadott státusát vagy az idegenrendészeti szabályok között, a lényeg, hogy az ő jogi helyzete e megváltozott jogági szabályozás ellenére nem fog megváltozni, tehát ugyanazt a védelmet meg fogja kapni Magyarországon, mint ha a menekültügyi eljárás keretében nyerne elbírálást a befogadotti státus iránt előterjesztett kérelme.

Köszönöm szépen a figyelmüket.