Készült: 2024.09.19.09:26:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

201. ülésnap (2001.04.18.), 198. felszólalás
Felszólaló Balla György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:19


Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A vízgazdálkodásról szóló törvény jogharmonizációs céllal történő módosítására készített, jelenleg előttük lévő T/3846. számú törvényjavaslat egy lényeges állomás abban a sorban, mely az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során jogharmonizációs feladataink között szerepel a környezetvédelem fejezetben. A javaslat - hasonlóan a tisztelt Ház által tárgyalt és egységesen támogatott, valamint elfogadott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításához - hármas feladatot teljesít: módosítja a hatályos törvény rendelkezéseit, felhatalmazásokat ad a további szükséges kodifikációs feladatokhoz, és az uniós jogszabályokkal koherens fogalommeghatározásokat ad, és egészíti a jelenleg hatályos joganyagot.

A törvényjavaslat célja az, hogy a 91/271. számú EGK-irányelvben előírt, 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációban keletkező települési szennyvizek elvezetése és tisztítása, illetőleg a szennyvizek ártalommentes elhelyezése egy 15 éves program keretében megoldott legyen.

Az előterjesztés benyújtását az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás, továbbá az ezzel összefüggő, a kormány 2168/2000. számú határozatában előírtak teszik szükségessé és indokolttá. Az előbbi irányelv célja a környezet megóvása a települési és egyes ipariszennyvíz-kibocsátások káros hatásaitól. A magyarországi intenzív szennyvíz-elvezetési, -fejlesztési program kezdete 1993, amikor a céltámogatási rendszerben a csatornázás és szennyvíztisztítás törvényi szinten bekerült a támogatott célok közé.

A fejlesztés következő szakasza az országos szennyvíz-elvezetési és -tisztítási keretterv, amelynek alapján megszületett a magyarországi települési szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási program irányelveiről szóló kormányhatározat, mely többek között az ország 68 százalékos arányú szennyvízcsatornával való ellátását, valamint 22 százalékos arányban a korszerű, egyedi szennyvízelhelyezést, szakszerű közműpótlók alkalmazását irányozza elő.

Az állampolgárok és az önkormányzatok teherbíró képességére figyelemmel, valamint a szükséges és elégséges feladatvállalás érdekében a javaslat csak a 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízkibocsátások, illetve az érzékeny területek, valamint az utóbbiakhoz tartozó vízgyűjtő területek befogadói, továbbá a távlati és sérülékeny vízbázisok védelme esetén írja elő az előbbi kötelező feladatot. Tehát érvényesíti a szabályozás a fokozatosságot, a differenciált feladattelepítést.

 

 

(18.10)

 

Természetesen - és a törvény ilyen irányban javítható - foglalkoznunk kell azon települések problémáival is, akik nem tartoznak ehhez a körhöz. A települési szennyvizek elvezetése és tisztítása nemzeti programjának költségigénye mintegy 800 milliárd forint és 15 éves maga a program. Ebből tehát kiszámítható az is, hogy gyakorlatilag nagyjából ugyanannyi pénzt kell egy 15 éves program keretében erre biztosítani, amelyet jelenleg is megtesz a költségvetés.

Figyelemmel a feladatra való felkészülési idő biztosításának szükségességére, a költségvetés tervezésére, a jelenlegi finanszírozási rendszer korszerűsítésére, a javaslat 2003. január 1-jei hatállyal teszi a települési önkormányzat feladatává a technológiai sort, figyelembe véve a szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, az iszapelhelyezés, valamint a nem közművel összegyűjtött települési szennyvizek elhelyezésének szervezését és megoldását. A javaslat több felhatalmazást tartalmaz a kormány részére, így a közműves szennyvízelvezetésbe bevonandó területek, nevezetesen a szennyvíz-elvezetési agglomeráció kijelölésének szabályozására. A javaslat szorosan összefügg a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról, a nemzeti programról szóló kormányrendeletekkel, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területek kijelölésére szóló kormányrendelettel.

Magyarországon 1999 végén az ország lakosságának 98 százaléka rendelkezett vezetékes ivóvízellátással, ezen belül a közüzemi ivóvízhálózatba bekötött lakások, illetve ingatlanok aránya országosan 91,6 százalék volt. A közcsatornába bekötött lakások száma ugyancsak '99 végére elérte, illetve meghaladta a 2 milliót, ez 49,3 százalék. A közműolló 42,3 százalékra csökkent tehát. A biológiailag tisztított települési szennyvizek aránya az összeshez képest 57 százalékra nőtt.

Az uniós csatlakozással összefüggő feladatok közül a legtöbb fejlesztési igény a szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósításával kapcsolatban merült fel. Ez persze, tisztelt képviselőtársaim, nem jelenti azt, hogy jelen törvényjavaslat csak a csatlakozás miatt fontos. A probléma ugyanis az országon belül van, és ennek a problémának a megoldása nemzeti ügy. Mindannyian tudjuk, hogy számtalan olyan települése van az országnak, ahol a kommunális szennyvíz már a mezőgazdasági művelést veszélyezteti. Természetesen a jelenlegi rendszer is képes volt a problémamegoldás egyfajta kezelésére, de nem jelentett végső megoldást. Éppen ezért egy olyan törvénymódosításra van szükség, amely a jelenlegi rendszerből kimaradt települések esetén is tud hathatós megoldást nyújtani.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény a települési szennyvízelvezetést és -tisztítást az önkormányzat feladatává tette ugyan, de nem kötelező módon. Az eddigi gyakorlat szerint az irányelvekben szereplő feladatok végrehajtásában érintett önkormányzatoktól nem kérhető számon a határidőre történő teljesítés. Szükségessé vált az irányelv szerinti feladatok kötelező önkormányzati feladatként való előírása, természetesen csak állami finanszírozási szerepvállalás mellett.

Az irányelv nem követeli meg a közműves szennyvízelvezetést, ha a gyűjtőrendszer létesítése nem jelent igazolható környezetvédelmi hasznot, vagy kiépítése és üzemeltetése aránytalanul nagy költséggel járna. Ez esetben azonos szintű védelmet biztosító egyedi rendszerek vagy egyéb megfelelő megoldások alkalmazhatóak. Ez az engedmény létjogosulttá teszi a csatornahálózatlan területeken a szakszerű egyedi, régebbi kifejezéssel csatornapótló megoldások elterjesztését. Az ilyen megoldásokra egyébként éppen akkora figyelmet kell fordítanunk, mint magára a csatornázásra és szennyvíztisztításra.

Fel kell hívnom a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az 1998-ban elkészült közösségi vívmányok átvételéről szóló nemzeti program már a tárgyalási álláspont kiadása előtt jelezte, hogy csak viszonylag hosszú idő alatt teljesíthetőek az irányelv előírásai. A környezetvédelem területén lezajlott átvilágítási tárgyalásokon az irányelv átvétele a csatlakozó országok számára a legfontosabb témaként szerepelt a vízügyi szabályozási témák között. Az átvilágítási tárgyalások eredményeként született közös álláspontban már a Magyarország által kért átmeneti mentességhez tartozó és a nemzeti programban rögzített határidők szerepelnek. Hangsúlyozni kell, hogy a Magyarország által kért mentesség Európai Unió általi elfogadása még a csatlakozási tárgyalások függvénye, azonban a határidők későbbi időpontra módosítása semmi esetre sem lehetséges.

A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése, valamint a tisztítás során keletkezett anyagok minél nagyobb mértékben hasznosítással történő elhelyezése szerepet játszik az életminőség javításában, hozzájárul az ország nemzetközi megítéléséhez és komoly részét képezi a fenntartható fejlődés feltételei teljesítésének. A szennyvíz-elvezetési, -tisztítási programok a világon mindenütt, az Európai Unió fejlett országai részére is rendkívül komoly kihívást jelentenek, ami az ismeretek állandó felülvizsgálatát igényli. Ezért is írja elő az irányelv a nemzeti szennyvíz-elvezetési programok kétévenkénti aktualizálását. A nemzeti program legközelebbi, 2002-ben esedékes felülvizsgálatára 2000. december 31-ei induló állapottal kerül majd sor.

A fentiek alapján tisztelt képviselőtársaimnak javaslom, hogy a törvényjavaslatot módosításokkal együtt fogadják el. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja az előttünk lévő törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai