Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két módosító javaslatommal kapcsolatban érvelek, közben kötődöm más képviselőtársak indítványához is. A két kérdés közül, amellyel foglalkozni akarok, az egyik az APEH nyomozó hatóságának kérdése.

(14.00)

Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy a gazdasági bűnözés terjedésével annak megakadályozása közös érdekünk. Ebben egyetértünk, tehát hogy a szervezetre szükség van, de szabályozott keretek között, azt hiszem, ebben nincs vita. Az is közös érdekünk lenne, hogy az a fenntartás, ami az adózókban van ezzel a hivatallal szemben, részben természetes dolog, mert nyilván mindenki tart attól, ha megjelenik ez a szervezet. De nem célszerű - és az indítványom a 33-as, és ehhez kérem az önök támogatását, az emberi jogi bizottság támogatta, a többi bizottságban csak egyharmados támogatást kapott -, nem jó, ha az APEH nyomozóhivatala túlterjeszkedik azon, ami a gazdasági bűncselekményekkel, az adózással összefügg.

A kormány által előterjesztett javaslatban arról van szó, hogy köteles elfogni és a hatáskörrel rendelkező hatóságnak átadni azt a személyt, aki ellen törvény vagy nemzetközi szerződés alapján elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek az elfogását személykörözésben elrendelték. Amikor az APEH nyomozóhivatala már az egyéb bűncselekmények területére is átlép, azt hiszem, hogy ez már egyéb jogi problémákat is fölvet, ezt mindenképpen ki kellene ebből a törvényjavaslatból hagyni. Azért mondtam, hogy hivatkozni fogok más képviselőtársaim által benyújtott módosító javaslatokra, mert itt legalább hat-hét módosító javaslat érinti különböző mértékben ezt a kört. Én ebből a legszűkebbet vettem, azt, hogy ne menjen át más pályára focizni. Azt hiszem, még nagyobb ellenállást vált ki az állampolgárokból, ha ez a bekezdés benne maradna ebben a törvényjavaslatban.

A másik, ami ebben a csomagban még szerepel: az értékpapírtörvénnyel kapcsolatban csak azt a részt emelném ki, ami a nyilvánosságot jelenti, vagy egyszerűen úgy mondanám, hogy a befolyás megszerzése és annak nyilvánosságra hozatala. A 44. számú ajánlási pontban tettem egy javaslatot arra, hogy az értékpapírtörvény 94/B. §-ának (1) bekezdését módosítsuk. Nagyon egyszerű, azt mondjuk, hogy amennyiben 5 százalékonként valaki előrehalad az üzletrészek vagy a részvények megszerzésében, akkor ezt haladéktalanul tegye közzé. Sajnos, a kormány ezt a javaslatot nem támogatta.

Hasonló indítványt találtam a 41. számú, Braun Márton által beadott módosító javaslatban. Braun képviselő úr az egész 94. §-t átírta, ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy részletesen nézzék meg, mert az, amire a képviselő úr hivatkozik a közzétételben, ott arra az esetre vonatkozik, amikor két részvényes megállapodik, tehát nem cserélnek gazdát az értékpapírok, de két részvényes megállapodik arról, hogy közösen az igazgatóságban vagy felügyelőbizottságban a kinevezési jogokat gyakorolják. Azt gondolom, hogy ennél részletesebb közzétételi kötelezettséget célszerű lenne előírni.

Tisztelettel kérem Braun képviselő urat - mert egyébként annak nagy részével, amit ő részletesen, hosszan szabályoz ebben az indítványban, egyetértek -, ha megfontolná azt, hogy az (1) bekezdésbe tegyük be rögtön az 5 százalékonkénti közzétételt, akkor ez így elfogadható. Szeretném az ő indítványában egy ellentmondásra fölhívni a figyelmet. A 94/B. - (5) és (6) - §-ában ellentmondás van. Ott is szerepeltet még a 94. (2)-n túl is egy közzétételt, a (6) bekezdésben viszont az van, hogy mindez csak akkor jelentkezik, ha valaki 75 vagy 90 százalékot meghaladó befolyást szerez egy vállalkozásban. Azt gondolom, a kisrészvényeseknek joguk van megtudni azt, ha valaki fokozatosan egyre nagyobb befolyást szerez egy társaságban. Tehát miközben az a kötelme megvan, hogy ezt be kell jelentenie az adott vállalkozásnál, az adott társaságban, ezzel párhuzamosan írjuk elő azt a kötelezettséget is, hogy a tőzsdei lapban - tehát nyilván egy szaklapban, amit az érintettek olvasnak - köteles legyen közzétenni saját maga is azt, hogy a befolyása növekszik az adott vállalkozásban.

A harmadik gondolatom: azért nem szóltam korábban a diákhitel kérdésében, mert Dancsó képviselő úr 65. indítványában, ami ebbe a vitaszakaszba tartozik, önmaga a képviselő úr is azt jelöli meg, hogy majd egy későbbi jogszabályban létrehozott. Tehát azt hiszem, hogy a korábbi vita valós volt, mert még nem létezik, később hoznak valamit létre, aminek a kereteit itt próbálják már szakaszosan és részekből összerakni. Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy a diákhitel intézményét egységes törvényben lett volna célszerű szabályozni.

Köszönöm szépen.