Készült: 2024.04.27.01:34:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2001.04.17.), 349. felszólalás
Felszólaló Tóth András (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  349  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja - hasonlóan, ahogy az előbb hallották Bauer Tamás szabad demokrata képviselő úrtól - az említett általános érvényű állásfoglalás elutasítását kéri az Országgyűléstől. Mind a három része az általános érvényű állásfoglalásnak az Országgyűlés ellenőrző szerepének csökkentését, további kurtítását eredményezi. Erre való tekintettel ismét egy olyan ponthoz jutott az ügyrendi bizottság ezzel az állásfoglalással, amely immár tudatosan és konzekvensen a Magyar Országgyűlés leértékelését eredményezi, ahhoz vezet.

Az általános érvényű állásfoglalás első része - ahogy ezt a jegyző úr felolvasta - két ponton mindenféleképpen kifogásolható, még ha a tartalmi elemeket nem is nézném. Az egyik az, hogy bizonyíthatóan az állásfoglalásnak ez a része nem házszabály-értelmezés, hanem a Házszabály normaszövegének újjáalkotása. Márpedig köztudott, hogy az ügyrendi bizottságnak normakészítő vagy normaelfogadó szerepe nincsen, maximum javaslatot tehetne ebben a tárgykörben, de ez a javaslat, ez az állásfoglalás ebben a formában a Házszabály írott szövegét módosítja.

A másik kifogásunk az, hogy ez az állásfoglalás tervezete első részében alkotmányt értelmez, márpedig ebben a Házban köztudott, hogy az alkotmányértelmezés joga a mai közjogi felállás szerint az Alkotmánybíróságé, és nem az ügyrendi bizottságé.

Amit elmondott Bauer Tamás képviselőtársam, ahhoz két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy az a bizonyos tétel, hogy csak olyan közérdekű kérdés lehet vizsgálat tárgya, amely interpellációval vagy azonnali kérdéssel nem tisztázható - kérem, ki állapítja ezt meg? Nyilván a mindenkori többség állapítja meg. Ha a mindenkori többség ezt megállapítja, akkor ebben az esetben természetesen ebben a vonatkozásban már eleve a vizsgálóbizottság tárgykörébe tartozó kérdések körét önök leszűkítik.

A másik része ennek az állásfoglalásnak arról szól, hogy nem terjedhet ki a vizsgálóbizottság hatásköre a végrehajtó hatalom olyan ügyeire, amelyek a döntés előkészítésének szakaszában vannak. Lehet, hogy ez igaz, és célszerű lenne - de kérem, miből vezetnek le egy ilyen tételt? Sehol, semmilyen formában erre vonatkozóan a Házszabályban nincs eligazítás. Erre mondom én, hogy ez nem más, mint a Házszabály normaszövegének felülírása.

Az állásfoglalás második része arról szól, hogy azt a bizonyos kötelező szavazást, amelyet 1995-ben a korábbi alkotmányügyi bizottság állásfoglalásában kimondott, hatályon kívül helyezi az ügyrendi bizottság. Kérem, megint azt mondom, hogy lehet a kérdésről beszélni. Lehet, hogy a kérdés ebben a formában valóban felveti a képviselők szabad mandátumának elvét, ütközhet ebbe. De ha egy ilyen gond van, egyébként egy hét évvel ezelőtti, korábbi állásfoglalással, akkor az a korrekt eljárás, ha erre vonatkozóan a javaslattevők leteszik azt a módosítást, amely kiváltja ezt az általuk jogsértőnek tartott szabályt, és letesznek egy olyan javaslatot, amely egyébként a kisebbségi jog érvényesítését biztosítja. Önök ezt nem tették meg, önök egyet tettek meg, mégpedig azt, hogy kiiktattak egy olyan garanciális szabályt, amely immár elvi alapon is kétségessé teszi a vizsgálóbizottság létrehozásának lehetőségét.

Az állásfoglalás a harmadik részében kimondja, hogy az alkotmány 21. § (3) bekezdésében előírtak nem ütköznek sem a jogállási törvény, sem a Házszabály rendelkezéseibe, hiszen azok fölött állnak. Erre egy válaszom van, idézem Majtényi Lászlót, az adatvédelmi biztost: Az alkotmány 21. § (3) bekezdésének nyelvtani értelmezése nem zárja ki olyan parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását, melynek feladata például az országgyűlési képviselők vagy akár az állampolgárok szélesebb köre szexuális orientációjának feltárása, az ezzel kapcsolatos adatok egészségügyi és egyéb szervektől való bekérését.

 

 

(20.50)

 

Ez azonban az alkotmány egyik szabályának a másik ellenében való kijátszását jelentené.

Kérem, hogy az elmondott érvek alapján az Országgyűlés utasítsa el az ügyrendi bizottság általános érvényű állásfoglalását. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  349  Következő    Ülésnap adatai