Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd kezdjem azzal, hogy ön vagy nem ismeri a beterjesztett és a hét végén megkapott költségvetési törvényjavaslatot, vagy pedig félrevezették. Ugyanis ha ismerné az anyagunkat, akkor nyilván nem mondana olyanokat, amiket a mostani napirend előtti hozzászólásában elmondott.

Állításaival szemben hadd hívjam fel a figyelmét néhány tényre. Az egyik tény, hogy 2000-ben hat év után először reálértékben is növekedni fog az önkormányzatok támogatása. 8,5 százalékkal nő ez a támogatás, amely 2000-ben meg fogja haladni az infláció növekedését. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy amíg ebben az esztendőben 630 milliárd forint az összes önkormányzati támogatás, 2000-ben ez el fogja érni a 680 milliárd forintot. Ennyit a számokról.

A százalékok kérdése: hosszú hetek óta halljuk, hogy a százalékok megváltozása egyfajta visszaállamosítást, centralizációt, központosítást jelent. (Bauer Tamás: Így van!) Nézzük először a százalékokat! Senki nem kíván hozzányúlni az szja 40 százalékához. Ezt ugyanúgy, mint az idén, jövőre is meg fogják kapni az önkormányzatok. A 40 százalékon belül történik változás. Ma a lakóhelyen maradó szja 15 százalékot, a normatíván visszaosztásra kerülő szja 25 százalékot tesz ki. Jövőre ez megváltozik, 5 százalék lesz a lakóhelyen maradó és 35 százalék lesz a visszaosztásra kerülő, amit alanyi jogon megkapnak az önkormányzatok. (Bauer Tamás: Pont erről beszélünk!) Kérem, hallgasson meg, Bauer képviselő úr!

ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, legyenek türelemmel egymás iránt!

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Tehát senki nem kíván pénzt elvenni az önkormányzatoktól, sőt pénzt kívánunk adni az önkormányzatoknak. Hogy erre miért van szükség, azt önök nagyon jól tudják.

(9.10)

A települések között az szja dinamikus növekedése miatt olyan különbségek alakulnak ki, amit egy felelős kormányzat nem nézhet karba tett kézzel. Ezeket a területi egyenlőtlenségeket nekünk éppen a vidéki Magyarország érdekében is kezelni kell. Arról már nem is beszélek, hogy a különböző normatívák jóval 10 százalék feletti mértékben fognak nőni. Például a közoktatási törvény módosítása miatt 2000-ben egy plusz 35 milliárd forintos támogatást fognak kapni az önkormányzatok éppen azért, hogy a törvényi kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni.

Szeretnék beszélni arról is, hogy igazából hol látunk problémát, hol látunk olyan elemeket, amelyeket módosítani kellene, amelyek valóban központosító, centralizációs törekvések. Azt gondolom, hogy ezek a jelek egyértelműen a Fővárosi Közgyűlésnél, a Fővárosi Önkormányzatnál jelentkeznek. Ha már a képviselő úr a tanácsrendszerről beszélt, akkor bizonyára emlékszik rá, hogy a tanácsrendszerben a fővárosi tanács akaratát hajtották végre a kerület igazgatásai és az MSZMP. Ma úgy tűnik nagyon sok megfigyelőnek, nagyon sok polgárnak, hogy a Fővárosi Önkormányzat akaratát hajtják végre a kerületek, és egy bizonyos pártét.

Hadd támasszam alá ezt számokkal is! A főváros és a kerületek forrásmegosztása évek óta vitakérdés a kerületek és a főváros között. A kerületek kilenc éve panaszkodnak amiatt, hogy a főváros centralizációs, központi törekvései miatt forráshiányban szenvednek. 1998-as adatok szerint ez az aránytalanság, törvénysértés 12 milliárddal károsította meg a kerületi önkormányzatokat. A mai árakon számolva nyolc év alatt 80 milliárd forintot vett el a Fővárosi Önkormányzat a kerületektől. Ki beszél akkor tanácsközpontú rendszerről? Ki beszél akkor centralizációról, központosításról, tisztelt szabaddemokrata képviselőtársaim?

Azt gondolom tehát, hogy van gond az önkormányzati rendszerben. Ezeket a kormányzat megpróbálja kezelni, de azt a tényt elvitatni és letagadni, hogy 2000-ben először reálértékben is növekedni fog az önkormányzati támogatás, nem szabad, mert ez felelőtlenség, hazárdírozás.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)