Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti hozzászólásra jelentkezett Csapody Miklós frakcióvezető-helyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót.

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kormány! - nem tudom, melyik tagja fog válaszolni arra az elvi kérdésre, amit szeretnék fölvetni, kérés és kijelentés formájában.

Ennek az apropóját az elmúlt időben a Bartók Béla út felújítását követő, illetve az azt kísérő vállalkozási forgalmi bevételi kiesések sorozata jelentette, amit az elmúlt időben csak súlyosbított a Gellért Szállodát és Gyógyfürdőt ért katasztrofális helyzet és állapot. Ezt a kérdést én annak idején pusztán a Bartók Béla útra vonatkozóan vetettem fel, nem téve különbséget természetesen virágárus, optikus, kocsmáros, szemfelszedő és egyéb vállalkozók között. Akkor azt a választ kaptam a kormány egyik tisztelt tagjától, a gazdasági és közlekedési miniszter úrtól, hogy az ilyen helyzeteket rendező vagy megelőző, biztosító, utólagosan kárenyhítő megoldásokra noha Nyugat-Európában lehetőség van, azonban nálunk erre kialakult rendszer nincsen. És különben is az ottani vállalkozók nagyon jól tudták, hogy a Bartók Béla utat majd fel fogják újítani, miért nem készültek rá jobban.

Nem kívánom a múltat felhánytorgatni és a konkrét eseteket ismételni, persze azokat megerősítve szeretném a kormány figyelmét felhívni - kérés, kijelentés, képviselői eljárás keretében és okán -, hogy megteremtendők azok a vis maior alapok, az esetek nyomán igénybe vehető alapok és lehetőségek, amelyek a nyugat-európai polgári demokráciákban és jól működő gazdaságokban az ilyen típusú helyzeteket ha nem is orvosolják teljes mértékben, ha nem is kárpótolják az érintetteket, de mindenképpen enyhítik a káraikat, ezáltal pedig az illető önkormányzat, város, főváros, országgyűlés s a többi adóforintjait növelik.

Arra kérem tehát a tisztelt kormányt, hogy vessen számot ezzel - azt remélve, hogy ilyen esetekre nem sokszor fog sor kerülni -, és teremtse meg az alapjait annak, hogy egy ilyen típusú vis maior alap vagy bármi más néven nevezendő alap álljon a rendelkezésére mindazoknak a kis- és középvállalkozóknak, akik erre rászorulnak Magyarországon, várostól, országrésztől függetlenül, hogy az alap lehetőségeit és kedvezményeit - adott esetben gyors kárenyhítést, méltányosabb hitelfelvételi lehetőséget, adott esetben adómérséklést, -csökkentést, -elengedést - igénybe vehessék. Erre kérem a kormányt, és érdeklődéssel várom a választ.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván felszólalni.

Burány Sándor pénzügyminisztériumi államtitkárnak adom meg a szót, öt percben.

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A kérdése, a felvetése, amelyet nem először mond el, valóban érdekes: több elvi és gyakorlati problémát vet fel. (Az ülésteremben folyamatosan szólalnak meg mobiltelefonok.)

Először is szeretném elmondani, hogy vis maior keret létezik Magyarországon is, de ez elsősorban a katasztrófahelyzetek következményeivel való szembenézésre szolgál, és nem általában a betervezett felújítási munkák okozta esetleges veszteségek kompenzálására.

Ez nem szokásos, személy szerint ebben a formájában nem is értek egyet vele, hiszen ha abból indulnánk ki, hogy bármilyen felújítás veszteséget okoz a környéken dolgozó kereskedőknek, üzletembereknek, vállalkozóknak, akkor ad absurdum akár még arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a felújításokat el kell odázni, vagy legalábbis csínján kell bánni velük. Hiszen útfelújítások is léteznek, autópálya-építések is léteznek, sőt házfelújítások is léteznek, és évtizedek alatt nemegyszer láttuk azokat a táblákat, hogy a ház felújítása közben az üzletmenet zavartalan.

Tehát ilyen problémák folyamatosan jelentkeznek, éppen azért, mert a fejlődés nem áll meg: folyamatosan újítják fel az önkormányzatok, maguk a tulajdonosok és a kormány is az utakat, az épületeket, ami a saját hatáskörükbe tartozik. Mellesleg természetes tény - és persze azzal egyetértek, hogy ez nem örvendetes -, hogy a vállalkozókat, kereskedőket ilyenkor kár éri abban a formában, hogy a forgalom esetleg visszaesik. Ugyanakkor egy felújítás következtében a környezet vonzóbb lehet üzleti szempontból is, mint korábban volt.

És az sem szokás, ezzel sem értenék egyet, hogy csak azért, mert egy kormányzati beruházás következtében egy terület megszépült, vonzóbb lesz az emberek számára, szívesebben járnak abba a kávéházba, akkor a vállalkozóktól extra adót kérjünk, mondván, hogy ennek a felújításnak a költségeit, amelynek következtében az ő üzleti forgalma megnőtt, nem ő viselte.

Tehát ez semmilyen irányban nem működik: amikor felújítás van, akkor ennek van egy olyan nem kívánt következménye, hogy a forgalom visszaeshet, mint ahogy van egy olyan örvendetes következménye is, hogy a felújítás befejezését követően az üzletmenet minden bizonnyal jobb lesz, mint a felújítást megelőzően volt.

Ha már megemlítette a Gellért Szállót, azt azért el kell mondanom, hogy a Fővárosi Önkormányzat részéről egy ígéret hangzott el, hogy a főváros ezzel kapcsolatban eljár; illetve egyéb vonatkozásokban is szó van arról, hogy az önkormányzat lép, így például a Gellért-terasz idei 6 milliós bérleti díját a főváros az ígéretek szerint nem kívánja beszedni. Ez természetesen nem a kormány, hanem a Fővárosi Önkormányzat hatásköre. Amennyiben ön úgy gondolja, hogy a Gellért Szállót ért kár, ami egyébként valóban meghaladja a 300 millió forintot, ilyen értelemben kompenzálást vagy helyiadó-kedvezményt igényel, akkor kérem, ezzel az illetékes önkormányzathoz forduljon.

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai