Készült: 2024.04.26.11:37:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (2003.06.17.), 219. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Két héttel ezelőtt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén számolt be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormány egyéves agrártevékenységéről. A szóbeli beszámoló eufemisztikus, öntömjénező dicshimnuszára nem érdemes szót vesztegetni: a szokásos, tényekkel nem alátámasztott sikerpropagandáról szólt. Viszont a minisztérium által a bizottság számára a mezőgazdaság 2002. évi főbb adatairól készített tájékoztató anyagra érdemes visszatérni, mert abban valóban elgondolkodtató tényadatok szerepelnek.

A tájékoztató anyagnak a földhasználatról szóló fejezetéből idézek: “A gazdasági szervezetek által használt földterület 2002-ben nem csökkent, sőt, a gazdasági társaságok földterületének növekedése következtében 37 ezer hektárral, egy százalékkal nagyobb területen gazdálkodnak, mint 2001-ben.ö Az iménti idézet nem mást jelent, mint hogy a kormány által a bérlői kedvezményezés érdekében megváltoztatott földtörvénycsomag már az első, csonka kormányzati évben a gazdasági társaságok termőföld-használati arányának növekedése felé mozdult el.

 

 

(23.20)

 

Ráadásul a leírtaknál is erőteljesebben, mivel a gazdasági szervezeteken belül a szövetkezetek földhasználata 25 százalékkal csökkent 2002-ben, míg a gazdasági társaságoké 5,7 százalékkal növekedett. Vagyis a szövetkezeti földeknek gazdasági társaságokba történő átjátszása új lendületet vett a szocialista földtörvény-módosítással.

A százalékos arány ne tévesszen meg senkit. A szövetkezeti földek 25 százaléka a nagyságrendi számszakiság miatt a gazdasági társaságoknál 5,7 százalékot valorizál. Már a csonka évben ennyit nyertek a belvárosi bérlők, a budai műveltetők, akiket a kormány a föld valódi használóiként aposztrofál. Ezzel az állítólagos valódi használói álszlogennel váltak kétes hírű sztárok földbérlőkké, pénzmosó strómanok pedig földbirtokossá, ugyanakkor a ténylegesen mezőgazdaságban dolgozók egy talpalatnyi földet sem kaptak. Ezt jelenti a földbérlők pozíciójának erősítése a földtulajdonosokkal szemben. A statisztika már a kormány csonka évében félelmetesen jelzi a folyamatot. Most, 2003-ban már a dél-amerikai modell is körvonalazódni látszik.

Menjünk tovább! Nézzük a tájékoztató jelentés foglalkoztatottságról szóló fejezetét, idézek: „ A foglalkoztatottság a mezőgazdaságban mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2001-ben. Az intézményi munkaügyi statisztika 2002-ben 112 ezer alkalmazásban állót regisztrált, 9 ezerrel, 7 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.ö Ennek a megdöbbentő idézetnek egy mondatát szabad legyen megismételnem: „ A 2 százalékos mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenésén belül a gazdasági szervezetek foglalkoztatáscsökkenése 7 százalékos volt.ö És mindez még csak egy csonka kormányzati év eredménye. A tájékoztató a keresetek alakulásáról megállapítja: „ A mezőgazdasági dolgozók nettó átlagkeresete a nemzetgazdasági ágak között továbbra is az egyik legalacsonyabb.ö

Most már láthatjuk, hová vezet a belvárosi földbérlők jogainak abszurditása. Először a földhasználatot szerzik meg, majd a földtulajdonjogot, később már a magyar parasztra alkalmazottként sem lesz szükség. Hogyan is lenne? Hiszen a gazdaságosság jegyében majd hozzák a 23 millió román vendégmunkást. Ők mondták, MSZP-s barátaink. Nekik pedig elhisszük minden fenyegetésüket, mert az elődpárti gyakorlatból tudjuk, minden fenyegetésüket többszörösen megvalósítják.

Ebben a töredékévben már jól kirajzolódik a kormány igazi agrárpolitikája. A folytatás pedig kellően elő van készítve: az 1,5 millió hektár osztatlan közös tulajdont a jelenlegi bérlők állami segédlettel fogják elorozni a tulajdonosoktól, majd a készülő új szövetkezeti törvény a tényleges szövetkezeti tagokat fosztja meg a szövetkezeti tulajdonuktól.

Láthatjuk, törvényesen folyik a kifosztás, akárcsak 1948-ban. És egészen addig maradnak érvényben a kifosztás törvényei, amíg a bérlők meg nem szerzik az ország felett a tulajdonjogot. Akkortól Magyarországon is életbe lépnek az európai tulajdonjogok, hiszen az új földesurak tulajdonjogait már védeni kell.

Köszönöm a figyelmet.

 




Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai