Felszólalás adatai

KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Avarkeszi Képviselő Úr! Tisztelt Kormánymegbízott Úr! Abban, hogy nem értünk egyet, nem látok semmi különösebb problémát. Nyilvánvalóan önök mást kívántak szabályozni, és én a szabályozáson túlmutatóan nyújtottam be módosító javaslatot.

Hajlandó vagyok egyébként önt megkövetni azért a szóért, hogy pótcselekvés. Abból a szempontból mondtam, hogy pótcselekvés, hogy az önök javaslata ahhoz képest, hogy hány millió, állampolgárságától megfosztott volt magyar és az ő leszármazotta él a Kárpát-medencében, és a Kárpát-medencéből akár politikai, akár más okokból elszármazva, elhurcoltatva, elköltözve a világ más részeire, ahhoz képest mondtam én az önök javaslatára, hogy pótcselekvés. Nyilván a kormány eredeti szándéka szerint ez egy önállóan megálló javaslat, hiszen a kormánynak nem volt más a szándéka, mint csak azoknak könnyíteni valamelyest az állampolgársághoz jutását, akik a mai Magyarország területére költöznek.

A jogi érvrendszert, bízom benne, hogy a hazai jogásztársadalom górcső alá fogja venni, hiszen önmagában nemcsak akkor értünk el eredményt a módosító javaslattal, ha azt változatlan formában a tisztelt Ház magáévá teszi; már akkor eredményt értünk el, ha erre a jogi érvrendszerre a magyar jogásztársadalom fölfigyel, ezt ízekre szedik, mert azt gondolom, ezt a jogi munkát mindenképpen be kell fejezni, tovább kell vinni.

Ugyanakkor nyilván ön is jól érzi, hogy nem a jogi érvanyagra támaszkodik a módosító javaslatom. Ez inkább csak bemutatja azt a lehetetlen kálváriát, amire Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr is célzott, amely a Kárpát-medencei magyarság állampolgársági ügyeit övezte, ezt inkább csak bemutatja. Itt egyértelműen politikai szándékról van szó, az Országgyűlésben megvan az a politikai akarat, hogy egyoldalú nyilatkozattétellel lehetővé teszi az állampolgárság-szerzést, akkor semmiféle jogi érvelésre sem lenne szükség. Pusztán fontosnak tartottam bemutatni, hogy mi történt itt a Kárpát-medencei magyarsággal 1921 és 1999 között az állampolgársági ügyek tekintetében.

Így aztán ön azt is jól látja, hogy tulajdonképpen szükségtelen lenne szeletekre szedni ezt a problémát, és azt mondani, hogy külön szabályozzuk a délvidéki, külön azon magyarok állampolgársági ügyét, akik a mai Románia, Ukrajna és Szlovákia területén élnek, és külön mindazokat, akik egyikbe sem tartoznak bele. Még egyszer mondom: a jogi érvelés annyira fontos, és szerintem olyan mérföldkő ennek a problémának a megoldása és az ezzel való foglalkozás életében, hogy én magam indokoltnak láttam ezt módosító javaslatban mégiscsak szétszedni. Ugyanakkor az egészet valóban össze lehet tolni egy javaslattá. Nevezetesen: mindazon magyarok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt, egyoldalú nyilatkozattétellel kérhetik a magyar állampolgárságot. Valóban megemlítettem azt is, hogy akik magyar állampolgárként vagy pedig jogfosztott módon, a magyar állampolgárságuktól megfosztva haltak meg, azok számára posztumusz adja meg a Magyar Országgyűlés a magyar állampolgárságot, hiszen ebből különböző más jogok is származhatnak. Ez nem idegen a magyar jogtól, illetve a rendszerváltoztatás utáni első parlament bizonyos körre már ezt meghozta.

Amire ön célzott, hogy nem világos, hogy a belügyminiszternek lenne-e teendője az én javaslatommal vagy pedig a köztársasági elnök úrnak, ez azért nem világos, mert a módosító javaslatom a jelenleg hatályos törvény 5/A. §-ához illik. Miután azonban a kormány ezt a szakaszt nem nyitotta meg, így ahhoz benyújtani nem tudtam, ezért tulajdonképpen az 5/A. § szellemében, de a 4. § keretei között került szabályozásra, és szó szerint átvettem: a belügyminiszter avagy a köztársasági elnök jogköre ezeket a kérvényeket vizsgálni, azt, amit az 5/A. § ebben az értelemben említ.

Tehát határozott álláspontom, hogy a módosító javaslatom mint politikai akarat megáll a lábán; a jogi támaszték nyilvánvalóan vizsgálandó, szándékunk is az volt, hogy ezt a magyar társadalom elé tárjuk. Azt megértem, ha a kormány nem támogatja, elfogadni nem tudom, ezért ha a módosító javaslat mégsem lesz az előterjesztett törvényjavaslat része, akkor más megoldásokban, de ezt az ügyet mindenképpen tovább kívánjuk folytatni.

Köszönöm, elnök úr.