Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kommunista diktatúra bukása utáni első szabad országgyűlési választás első fordulóját 1990. március 25-én tartották, 65,1 százalékos választópolgári részvétel mellett. A választás első fordulójában 176 egyéni választókerületből 5 egyéni választókerületben volt érvényes a választás. Így az 1990. április 8-ai második fordulót 171 egyéni választókerületben rendezték meg, melynek végül is egyértelmű győztese az MDF lett, az első fordulóval együtt összesen 114 egyéni választókerületben szerzett mandátummal.A kommunizmus bukása utáni első szabad választás végeredménye alapján az új Országgyűlés éppen 30 éve, ’90. május 2-án alakult meg. Az Országgyűlés 386 képviselői helyéből az MDF frakciója 165, az SZDSZ frakciója 94, a Független Kisgazdapárt frakciója 44, a Fidesz frakciója 22, a KDNP frakciója 21, az MSZP frakciója 33, a függetlenek pedig 7 mandátummal részesedtek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti tényekből is láthatják, hogy a bukott kommunista diktatúrát fenntartó MSZMP vezetőit és az annak leplezett jogutódjaként létrejött MSZP vezetőit nem zárták ki az első szabad választásokból. Álláspontom szerint ez több mint aggályos volt, de a választási kereteket és magát a választójogi törvényt még a régi kommunista parlament hozta meg, szavazta meg 1989-ben.

Ne feledjék, még az első szabad választáskor is a kommunisták és régi klientúráik voltak hatalomban, az őket támogató szovjet hadsereg erőivel, akik évtizedek óta megszálltak bennünket. A szovjet hadsereg volt az, amelyik a magyar kommunisták hívására 1956-ban véresen leverte a magyar szabadságharcot, és szuronyaival fenntartotta még 1990-ig a diktatúrát.

A szovjet megszállók és a magyar kiszolgálóik a magyar népet az élethez tapadó legszentebb szabadságjogaitól megfosztották. Ők tehát megfosztották a magyar népet a személyes szabadságtól, továbbá a szólás- és sajtószabadságtól, egészen az egyesülési és gyülekezési jogtól való megfosztásig. Megfosztottak bennünket ezektől a jogoktól, mert tudták, ha ezekkel a jogokkal élni fogunk, akkor elsöpörjük őket. A magyar nép a szuronyok árnyékában és az odavetett némi szabadságjoggal az 1990. évben újra bátor volt, és kiállt a szabadsága mellett, mert az országgyűlési választáskor megbuktatta azok politikai hatalmát, akik a terror által a magyar népet évtizedeken át elnémították.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérdezhetik, hogy az MSZP vonatkozásában miért leplezett jogutódlásról beszéltem. Azért, mert 1989-ben az MSZP egyszerre akart vagyonátmentő MSZMP-jogutód lenni, és egyidejűleg egy teljesen új párt is. Ezt mi sem mutatja jobban, mint lényegében a 20 évvel ezelőtti rendszerváltás után lefolytatott vita az Országos Választási Bizottság előtt. A tényállás az volt, hogy az OVB 2010. január 25-én öt társadalmi szervezet, köztük az MSZP jelölőszervezeti kérelmével foglalkozott, tekintettel a tavaszi országgyűlési választásokra. Megállapítottam, hogy az MSZP által csatolt dokumentumok között a Fővárosi Bíróság kivonata hiányos volt, mert abból hiányzott az adott társadalmi szervezet célja szerinti besorolása. Márpedig álláspontom szerint az akkori eljárási törvények alapján ez elengedhetetlen kellett volna hogy legyen a jelölőszervezeti nyilvántartásba vételhez. Az akkori szocialista-liberális OVB-tagok heves ellenvéleménye azon érven alapult, hogy 20 éve már mégis minden választáson felvették az MSZP-t a jelölő szervek közé. Végül ezen szocialista-liberális álláspont alapján az OVB döntése nem kívánta bevárni a bírósági hiánypótlást, és 7:2 arányban döntött az MSZP nyilvántartásba vételéről.

Természetesen ezt a döntést megtámadtuk, így a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott a kérdéssel, majd 2010. január 28-án meghozta a jogilag is több mint aggályos helybenhagyó döntését, azzal a formailag is gyenge indoklással, hogy az MSZP vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy kitöltetlen maradt a fővárosi bírósági kivonat azon része, mely a cél szerinti besorolásra vonatkozik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A rendszerváltoztatásnak tehát voltak negatív trükkjei. És mi történik ma? Az MSZP és legújabb kori szellemi jogutódjai nem fogadják el a Magyarország népképviseleti rendszerének 30 évvel ezelőtti visszaállításáról szóló politikai nyilatkozatot. Nem fogadják el, pedig a reformkommunisták elfogadták, tehát még ahhoz képest is visszalépnek 30 év után.

Hogy mit nem fogadnak el? Nem fogadják el azt a történelmi tényt, hogy milyen súlyos, nehéz helyzetben hagyták ránk ezt az országot. De nem tetszik nekik a politikai nyilatkozatból a húsvéti Alaptörvényünk sem, mely a posztkommunista korszakot zárta le. Ezt is törölnék. Mindez azt jelenti, uraim, hogy nem tetszik önöknek a keresztény nemzeti ihletettségű Alaptörvényünk. Ne feledjék: a kommunizmus hazugsága 70 év alatt százmilliónyi áldozatot követelt a világban, százmilliónyi áldozatot, miközben vélt magasztos célokkal leplezte valódi természetét. A sztálini terrorihletettségben, a szovjet szuronyok árnyékában született meg a ’49. évi XX. törvény, mely több módosítással is, de végül is 2011-ig hatályban maradt hatályos alkotmány volt.

(16.00)

Ezért a 2010. évi választások után elemi erővel tört fel az igény, hogy Magyarországnak új Alaptörvénye legyen; új Alaptörvénye, hogy a kommunista diktatúrai romjait húsz év után végképp eltakarítsuk, és ezzel lezárjuk hazánk posztkommunista időszakát. Ezt az új Alaptörvényt ’11. április 18-án fogadta el a magyar Országgyűlés. Schmitt Pál köztársasági elnök úr április 21-én, húsvéthétfőn hirdette ki. Ez az új Alaptörvény nemzeti keresztény és hagyományos európai értékeket képvisel, megerősítve elkötelezettségünket a jogállam és a demokrácia iránt.

Ha még egy mondatot szabadna mondanom: mi egy szabad világot építünk, mely tiszteli a szabadságot és az emberi méltóságot, de egyben elutasítja a gyűlöletet és a kirekesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)