Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Vidéki képviselőként, engedjék meg, hogy a vidékről, a vidék fejlesztéséről szóljak a 2021. évi költségvetés kapcsán. Úgy vélem, hogy a vidék életében kitapintható, hogy fordulópont volt 2010, hiszen azóta a vidékre nagyobb figyelem hárul, kiemelt figyelmet fordít a kormányzat a magyar vidék fejlesztésére, ezen belül is elhivatott, hogy az 5000 fő alatti népességszámú településeket fejlessze.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyarország legnyugatibb választókörzetének vagyok a képviselője, ahol 127 település van, ebből 125 tartozik ebbe a települési körbe. A cél az, hogy megállítsuk azt a káros demográfiai folyamatot, amely kitapintható az egész országban, az elvándorlást, a népességcsökkenést mérsékeljük, megállítsuk, és egy pozitív folyamatba fordítsuk át. Célunk az, hogy fölmérjük, hogy melyek azok a hátrányok, amelyek érhetik a vidéki embereket, a kistelepülésen élőket, és javítsuk az életminőséget ebben a települési körben. Ezért megalkotta a kormányzat 2018-ban a „Magyar falu” programot. Ez a hazai lakosságnak mintegy egyharmadát érinti. A fő célkitűzés tehát a népességmegtartó erő mellett az, hogy a kistelepülési életformát megerősítsük, népszerűsítsük és a vidéki lakhatási lehetőségeket segítsük. Azt szeretnénk elérni a program által, hogy a falvak és a nagyvárosok közötti választás ne életminőség és életminőség közti választás legyen, hanem életstílus és életstílus közti választás.

Térjünk azért ki néhány szó erejéig arra, hogy bizony a balliberális kormányok faluromboló tevékenységet folytattak, hozzájuk az intézményhálózat gyengítése, az intézmények felszámolása, az önkormányzatok ellehetetlenítése kötődött. A „Magyar falu” program ezzel szemben egy széles körű támogatási rendszerrel bír, három fő eleme van. Az első fő eleme a falusi CSOK, a családtámogatási rendszer; ez egy lakhatási program, amely akár 10 millió vissza nem térítendő támogatást is ad az építkezőknek, vásárlóknak, illetve 5 millió forintot felújítás esetén.

(15.20)

Eddig tízezer kistelepülésen élő család igényelte mintegy 50 milliárd forint értékben.

Társul ehhez egy kamattámogatás is: lakásvásárlás esetén 10, illetve 15 millió forintos nagyságrendben, korszerűsítésnél pedig 5 és 7,5 millió forint hitel után lehet igénybe venni a kamattámogatást. Új lehetőség ez év január 1-jétől, hogy a falusi CSOK-ban érintett településeken az áfa-visszatérítésre is sor kerülhessen 5 millió forintos nagyságrendben.

Alacsonyabb rendű utak felújítása a másik nagy támogatási kör. 2019-ben és 2020-ban mintegy 100 milliárd forint értékben 800 kilométer út újult meg a négy- és ötszámjegyű utak tekintetében. Az én választókörzetemben 15,5 kilométer út újult meg ennek a programnak a keretében.

Talán a legismertebb, polgármesterek számára a legjelentősebb program az életminőség javítását célzó kis léptékű falusi fejlesztések támogatása. 2019-ben 16 támogatási célterületre több mint 5 ezer kedvezményezett közel 60 milliárd forintot vett igénybe. Választókörzetemben 118 kérelmet elégítettünk ki, 1,37 milliárd értékben: 19 település orvosi eszközöket kapott, önkormányzati utak újultak meg 140 millió forint értékben, az identitást erősítő események, közösségi terek létrehozását 61 millió forinttal támogatta, közterületek karbantartását segítő eszközök 118 millió forintban valósultak meg.

Ezt azért emelem ki, hiszen a munkanélküliség csökkenésével, a közmunkások eltűnésével egyre fontosabb ez a támogatási forma, hogy korszerű eszközökkel lehessen a közterületeket karbantartani. De szolgálati lakások, óvodák újultak meg, járdaépítés volt, polgármesteri hivatalok szépültek meg ennek a támogatásnak a keretében. A 2021. évi költségvetésben 90 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, amely tartalmazza a falusi útalapot, a mellékúthálózat megújítását, illetve kis léptékű fejlesztéseket is. Az otthonteremtési támogatásokra a költségvetésben kiemelt összeg szerepel, majdnem 250 milliárd forint, amelyben szerepel a falusi CSOK is. Fontos előrelépésnek tartjuk azt, hogy a Kemény Bertalan által megalkotott innovatív, egyszemélyes szociális ellátórendszerre, falu, illetve tanyagondnoki szolgálatra növelt összeg jut, most már szolgálatonként 4 millió 479 ezer forint.

Van tehát egy világos kormányzati szándék, van eltökéltség, de a sikerhez kellett az is, hogy profi legyen a végrehajtás. Gyopáros Alpár kormánybiztos úr és munkatársai kiváló munkát végeztek, mert számba vették az európai uniós támogatási rendszer nehézkességét, lassúságát, életszerűtlenségét, és ezeket kijavították: gyors pályázati rendszer van, alig több mint két hónap telik el a döntésig, előfinanszírozást biztosítanak, ami szintén nagy segítséget jelent a településeknek.

Általában az idei évi költségvetésben két dologról beszélünk: a gazdaságvédelemről, illetve a járványügyi készültség fenntartásáról. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a pályázati csomag a gazdaságvédelmet is szolgálja, könnyen belátható, hogy az ebben szereplő beruházások serkentik a gazdaságot.

Szokatlan módon én viszont arra hadd térjek ki végezetül, hogy szerintem ez a járványügyi készültség fenntartásához is hozzájárul. Miért gondolom ezt? Ha számba vesszük a sikeres járványügyi védekezés okait, egészen biztosan az időben meghozott kormányzati intézkedések ott vannak, az egészségügy felkészültsége, a magyar ember fegyelmezettsége, de azért említsük meg mindezek mellett a magyar településhálózatot is; a magyar településhálózat is hozzájárult. Nálunk nincsenek megapoliszok, és lehet látni a járványtérképeken is, hogy bizony ebben a települési hálózatban, ahol a kontaktok száma érthetően kevesebb, bizony könnyebb volt a védekezés, és bizony a magyar falvakban nemcsak túlélni lehetett, hanem élni is lehetett közben, a járvány alatt is.

Ha falvakról beszélünk, akkor egy ember nevét mindig meg szoktuk említeni, ezt megteszem: Mihályi Péter közgazdász elhíresült mondata úgy hangzik, hogy: „A falu középkori hagyomány, miért kellene fenntartani? A többsége 300 fősnél kisebb, életképtelen.” Most például az utóbbira hadd csimpaszkodjak rá, az „életképtelen” szóra, és egy másfajta értelmezésben kifejezetten azt mondom, hogy bizony életképes a magyar falu, sőt járvány esetén szinte csak az életképes.

Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy ha ugyanoda megyünk a világban, ugyanúgy cipeljük, ha kell, ha nem a termékeket, és cserélnek gazdát a szolgáltatások, akkor jöhet egy újabb meg egy újabb járvány is. Ilyetén azt mondom, hogy minden egyes fillérrel, amit ennek a településhálózatnak a fenntartására fordítunk, amelyben jelentős számban, meghatározó módon ott vannak a kistelepülések, egyben egy olyan településhálózatot tartunk fenn, amely egy újabb meg egy újabb járvány esetén is élhető, életképes településeket jelent és élhető falvakat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)