Felszólalás adatai

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Engedjenek meg egy személyes élményt. Édesapám nyugdíjas mérnökként, öt fiúgyermek felnevelése után úgy döntött, hogy megkísérel egy nehéz kihívást, egy cigány gyermek korrepetálását.

Keresztényként, a krisztusi tanítás elkötelezett híveként be akarta bizonyítani, hogy a szeretet erejével igenis lehet csodákat elérni. Levelet írt számos oktatási intézménynek, és hosszú hónapok után volt egy igazgató, aki válaszolt neki, és azt mondta, hogy van itt egy cigány tehetség, egy igazi rajztehetség, aki azonban bukásra áll számos más tantárgyból, és akinek örülne, ha egy korrepetációt biztosítana.

Ezért úgy döntött édesapám, hogy társadalmi munkában nagy örömmel elvállalja ezt, és heti több alkalommal leült ezzel a cigány gyerekkel, hogy megpróbálja őt segíteni a tanulásban. Nehéz egy kétperces beszédben visszaadni azokat az élményeket, amiket mostanában és minden találkozónk kapcsán édesapám elmesél, egy olyan cigány gyerekről, aki az órarendjét sem tudja még elmondani sem, akinek füzete nincs, úgy kell adni neki, aki az ingyentankönyveit elhagyja, aki a korrepetációkon egyszerűen akár csak meg sem jelenik, sőt, amikor valami zavaros haláleset történik a rokonságban, akkor hónapokra eltűnik, még az iskolából is, mert náluk a gyász így szokás, hogy hónapokig tart. Akkor nem járunk iskolába.

És amikor egyszer, minő előítélet, hogy édesapám azt gondolta egy ilyen távolmaradás okán, hogy otthon fogja találni, és mégsem valami betegség folytán, nemcsak őt, de a szüleit is, mert bizony a szülei is otthon fekve, nyitott ajtónál, így fogadják a váratlanul megjelent édesapámat, hogy hol van ilyenkor a cigány gyermek, amikor a korrepetáláson kellene lenni. Otthon vannak, nem dolgoznak, napközben sem, mert valóban ezt a családi pótlékot, a megélhetési gyermekszülést erre használják. Ezen csak egyetlenegy dolog változtathat, a szigorú törvényi szabályozás. (Taps a Jobbik soraiban.)