Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Természetesen frakciónk támogatja az előterjesztést, ugyanis minden olyan javaslatot támogatunk, ami fokozottabb védelmet adhat a kiskorú személyeknek, a gyermekeknek az ilyen típusú bűncselekményekkel szemben, valamint mindenfajta szigorítást is támogatunk, ami az ilyen elkövetőkkel szemben életbe léphet.

(20.20)

Egyértelmű, hogy miért. Egyértelműek a szakmai okok is, ugyanis nagyon sok esetben, beszélhetünk a 18 éves kortól induló elévülésről is akár, de nagyon sok esetben 18 éves kor fölött is, még akár ha szülő és gyermek között történt meg ez a súlyos bűncselekmény, 18 éves kor fölött még mindig jó pár évig függőségi helyzetben lehet az a gyermek a szülővel kapcsolatban. Tehát ez alátámasztja azt, hogy egyáltalán ne évüljön el. Amúgy is a függőségi helyzet behatározott, hogy mikor szűnik meg.

A másik pedig az, hogy nagyon sok esetben az ilyen bűncselekmények áldozatainál nemcsak felnőttkorúvá kell válni, hanem sok esetben akár több évtizednek is el kell telnie ahhoz, hogy ő ezt feldolgozza magában, és vállalni tudja akár egy büntetőeljárás procedúráját, eljut arra a feldolgozottsági szintre, hogy ki mer állni, és feljelentést mer akár tenni ebben a kérdésben. És ne felejtsük el azt, hogy ezeknél a bűncselekményeknél is előfordulhat az, hogy mintegy poszttraumás stresszként az áldozat eltemeti magában ezeket az emlékeket, és előfordulhat az, hogy több évtized után esetleg egy akármilyen cselekmény, történés kapcsán törnek felszínre ezek az emlékek; tehát ezek mind alátámasztják. Nem beszélve arról, hogy az egyik legbrutálisabb és legaljasabb bűncselekmény-kategória véleményem szerint az ? és elképzelhető, hogy ebben szerepet játszik az, hogy én is kisgyermekes családapa vagyok ?, az egyik legsúlyosabb és legbrutálisabb bűncselekmény, amit ember elkövethet egy másik ember, egy kiskorú személlyel szemben. Így minél határozottabban fel kell lépni ezekkel a bűncselekményekkel kapcsolatban.

Az, hogy milyen típusú intézkedésekre van még szükség, előterjesztéseink voltak az elmúlt időszakban is ezzel kapcsolatban. Persze, ez mind a büntetés és inkább az elkövetők jogfosztottságával volt kapcsolatos, de azt be kell ismernünk, hogy csak ezen a pályán elindulni nem elég. Természetesen első körben azokat a lépéseket kell megtennünk, ami akár egyik napról a másikra hatályba léptethető, foganatosítható. Ebbe a kategóriába tartozik a Btk. szigorítása is ebben a tekintetben. Viszont fel kell ismernünk azt, hogy itt egy komplex tevékenységcsomagra lenne szükség, hogy ezeket a bűncselekményeket kiküszöböljük.

Szó volt már a gyermekvédelmi jelzőrendszerről. Én magam a 2000-es évek elején gyermekjóléti szolgálatnál dolgoztam. Akkor még pár éve lépett hatályba a gyermekvédelmi törvény, úgy gondoltuk, hogy a beindulás nehézkes. Azzal indokoltuk azt, hogy nem igazán működik a gyermekvédelmi jelzőrendszer. De ennek a törvénynek a hatálybalépése óta eltelt 17 év, és még mindig ott tartunk, hogy ez a rendszer nem működik. És ha kiragadott példákat akarunk venni, akár a médiában hosszú heteken keresztül taglalt eseteket is, nagyon súlyos és nagyon kétségbeejtő eseteket, ahol a szülők hajtották végre ezeket a cselekedeteket gyermekeik ellen, akkor észrevehetjük azt, hogy azok a gyermekek iskolába jártak. De mielőtt iskolába jártak volna, elvileg jártak gyerekorvoshoz, elvileg a védőnő járt hozzájuk, utána iskolába kerülve elvileg naponta találkoztak ott a pedagógusokkal, és volt olyan eset ? nagyon súlyos eset ?, ahol még a gyermekjóléti szolgálatnak a gondozottjai is voltak ezek a gyerekek. Tehát tulajdonképpen a gyermekvédelmi jelzőrendszer legfőbb elemei, a legfőbb négy eleme nem működött. És az a kérdés, hogy miért nem működött, és ezt is meg kell vizsgálnunk.

Elképzelhető, hogy a jogszabályokban nincsen rendes keretek közé szorítva, szabályozva az, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszernek hogy kell működnie? Elképzelhető az, és ez nagyon sok helyen előfordulhat, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait megfélemlítik? És sokszor félelemből nem merik a megfelelő jelzéseket megtenni? Ugyanis annak a védőnőnek sok esetben a település szegregált területén lévő, komfort nélküli körzetébe ugyanúgy vissza kell mennie hétről hétre, annak a gyerekorvosnak ugyanúgy találkoznia kell több szülővel is, így egyrészről, hogy szabályozzuk a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését, igenis szigorúbb és hatásosabb védelemre van szükség ezen közfeladatot ellátó személyek érdekében. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy a jelenlegi szociális ellátórendszer vagy a gyermekvédelmi ellátórendszer hogyan működik.

Ugyanis, amikor még ott tartunk, hogy Magyarországon a szociális ellátórendszer és a gyermekvédelmi rendszer akár diplomával rendelkező tagjai sokszor nehezebb anyagi körülmények között élnek, mint az ellátottjaik, akkor nagyon sok esetben ne is csodálkozzunk azon, hogy a jó szaktudással rendelkező szakemberek nem maradnak a pályán. Nagyon sok szomorú esetben külföldre menekülnek, és nagyon sokszor ápoló-gondozó feladatot látnak el fogyatékossággal élő vagy idős ember mellett, nagyon jól képzett szakemberek, kiváló szaktudással és rengeteg tapasztalattal. Vagy nagyon sok esetben, ezt is sajnos ki kell mondanunk, azok az emberek választják ezt a pályát, akiknek nincs más lehetőségük. Egyfajta kényszerpályaként mennek el akár a szociális területre, akár a gyermekvédelem területére.

Amíg ez a rendszer fennáll, amíg az ő béreik nincsenek olyan állapotban, amit a szaktudásuk és egyébként a szakmájuk felelőssége és a hivatásuk felelőssége megkíván, addig nem várhatjuk el akár azt sem, hogy a pedofil bűncselekmények visszaszoruljanak. (Folyamatos moraj.) Ugyanis a gyermekvédelmi ellátórendszernek és a szociális ellátórendszernek nemcsak abban van komoly feladata és szerepe, hogy ezeket az eseteket feltárja, vagy esetleg még csírájában elfojtsa, vagy csírájában gátat szabjon ezeknek, hanem igenis a megelőzésében is komoly szerepe van. (Az elnök csenget.) Ugyanis akár a…

ELNÖK: Bocsásson meg képviselő úr, de sztereó­ban hallom ? és nem hallom a képviselő urat. Tessék, folytassa!

VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tehát, ha akár azt nézzük, hogy akár egy elkövetővel szemben is vagy egy elkövetésre hajlamos emberrel szemben is egy normálisan működő szociális ellátórendszernél még idejében normál életpályára lehet állítani. Vagy egy bántalmazott vagy egy veszélyeztetett gyermeknél, amikor olyan állapotba kerül, hogy a szocializációs életfolyamata rossz irányba indul el, és a jövőben akár egy potenciális elkövető lehet belőle, ha ezt csírájában elfojtjuk, a rendszer idejében felismeri, akkor egy normálisan működő szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerrel ennek a gyermeknek a sérüléseit korrigálni lehet. Ennek a gyermeknek az életútját olyan irányba lehet terelni, hogy a későbbiekben ne legyen akár potenciális elkövető.

De ehhez ? még egyszer mondom ? szükség van a probléma komplex kezelésére, a szakma elismerésére, akár szakmai különprogramok indítására, akár a benne szereplők elismerésére, és ha ezt a rendszert tökéletesen felépítjük és normálisan működtetjük, akkor ennek, igen, csak egy mankója lehet a Btk.-szigorítás.

Én egyébként sok képviselővel, akár szocialista, akár LMP-s, akár liberális képviselőkkel ellentétben úgy gondolom, hogy amit ők elmondanak, azzal szemben azért erősebben preventív hatása van egy szigorúbb Btk.-nak. Én hiszek a szigorú Btk.-ban, mert tanulmányaim során kellett jogot tanulnunk, és ott a fejünkbe verték, hogy azért ott a büntetési tételeknek és a büntetés szigorításának igenis van preventív hatása.

Mert annak az elkövetőnek, mondjuk, jelen esetben, ha ezt a törvényjavaslatot vesszük vagy ezt a módosítást vesszük, akkor megfordulhat a fejében, hogy neki akár 30 év múlva is szembe kell néznie a cselekménye következményeivel. Vagy akár, ha egy büntetési tétel emelésén gondolkodunk, megfordulhat a fejében az, hogy ennek nagyon súlyos következményei lehetnek, és nem úszhatja meg akár letöltendő büntetés nélkül. Tehát ennek igenis van preventív hatása, és igenis ezekre nagyon komoly szükség van. Csak ez a rendszernek csak az egyik lába. És még van rengeteg láb, amit igenis figyelembe kell venni, és ezek nélkül ez sem fog működni.

Mert a kiragadott példánál maradva, akár amíg ennyi szakember fókuszában lévő eset csak évek múltán kerül napvilágra, akkor addig tényleg nem elég a Btk. szigorítása. Akkor addig tényleg nagyon nagy baj van. És a Btk. szigorításánál, most eltekintve a preventív hatásától, van egy olyan társadalmi igény, hogy egy az, hogy ezek az emberek elnyerjék méltó büntetésüket, kettő az, hogy a lehető legszigorúbb büntetést mérjük ki rájuk. Azért ne felejtsük el azt, hogy ha ezek az esetek megtörténnek, azért egy gyermekben akkora törést okoznak, ami után már nagyon nehezen elképzelhető az, hogy egy egészséges személyiségfejlődésen menjen keresztül.

(A jegyzői székben Földi Lászlót dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

És azért én mint szociális szakember mondom azt, és én mint olyan ember, aki pártfogó felügyelőként is dolgoztam, és nagyon sok életúttal találkoztam, akár bűnelkövetők életútjával is találkoztam, nagyon jól tudom azt, hogy a társadalomnak sem mindegy az, hogy egy ilyen törött szocializációs életpálya hova vezet.

(20.30)

Nagyon sok esetben megfigyelhető az, hogy az a kiskorú vagy az a gyermekkorú, aki szexuális zaklatásnak volt kitéve gyermekkorában, ő már valószínűleg, nagyon sok esetben valószínűsíthető, hogy deviáns életformát folytat felnőttkorában, ugyanis ez az eset egy olyan pályán indította el, ahonnan már nagyon nehéz visszahozni, főleg, ha mondjuk, az az elkövető, aki ezt tette vele, olyan személy, akivel szemben ő kiszolgáltatott helyzetben van, tehát az elkövetés után egy megfelelő gyógykezeléssel erről a pályáról nem lehet letéríteni azt a gyermeket. Ez is indokolja azt, hogy egy komplexebb intézkedéssel ne csak szigorúbban büntessünk, vagy ne csak azt jelentsük ki, hogy ha valaki ilyet követ el, akkor nem úszhatja meg 10-20-30-40 év múlva sem ezt a büntetést, hanem az elsődleges cél az, hogy ezeket a bűncselekményeket megelőzzük.

Amit Bárándy képviselőtársam mondott a d) ponttal kapcsolatban, én nem vagyok jogász, én csak józan ? nem paraszti, hanem inkább szociális munkási ? ésszel átgondolva a dolgot, azt mondom, hogy ha azon logika mentén indulunk el, ami alapján ön kifogásolta ezt a d) pontot, akkor ennyi erővel kifogásolhatjuk a c) pontot is. (Dr. Bárándy Gergely: Miért?) Mert nagyon sok esetben előfordul, ugyanúgy lehet az, hogy egy szüleire megharagudó felnőttkorú ember bosszút akar állni a szülein, és feljelentést tesz az édesapja ellen, hogy őt zaklatta gyermekkorában. Ugyanolyan visszaélésekre adhat okot, ha ezt a logikát követjük, ugyanis nagyon sok esetben 10-20-30, akár 40 év is eltelhet, amíg ez a függőségi viszony megszűnik, akár az ön által említett példánál, egy alá-fölé rendeltségi viszonyban, egy munkáltató-beosztott szempontjából. Akkor igenis meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ez az alkalmazott, akit zaklatott az ő munkáltatója, akár 10-20-30-40 év múlva, amikor ez a függőségi viszony megszűnik, tudjon élni azzal a lehetőséggel, hogy igenis feljelentést tegyen, és igenis az elkövető elnyerje a méltó büntetését. Persze mondom, én nem jogászi logikával nézem ezt a dolgot, hanem inkább mint egy szociális szakember vagy mint egy országgyűlési képviselő nézem ezt a kérdést.

Még egyszer mondom, a közeljövőben valószínűleg ugyanúgy, ahogy már elkezdtük, lesznek javaslataink, akár nemcsak büntetőjogi, hanem egyéb javaslataink is, hogy ezt a kérdést kezeljük, és elsősorban a megelőzésre és a rendszer olyatén kiépítésére helyezzük a hangsúlyt, hogy ezek az esetek nagyon minimális mértékben jelentkezzenek, nagyon minimális számban jelentkezzenek. Tehát lesznek javaslataink, amik alátámasztják, akár több lábát is megteremthetik ennek a Btk.-módosításnak, de természetesen, élve azzal a lehetőséggel, hogy módosító indítványokat nyújtsunk be, és ezeket meg is tettük, ezekkel együtt természetesen támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)