Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért az elég érdekes mutatvány volt Keller úr részéről, amikor úgy élből azt mondta a parlamenti képviselőkre, hogy egyébként a szellemi színvonaluk nem megfelelő. Ámde legyen így! Én úgy gondolom, hogy arra talán még a parlamenti képviselők is képesek, hogy olyan szakértőket kérjenek föl, akik azokat a számadatokat és a számításokat végig tudják számolni, és esetleg a parlamenti képviselők számára is érthető módon el fogják tudni magyarázni.

De most akkor én hadd magyarázzak el önnek valamit, tisztelt képviselő úr. Legyen kedves - ha már itt a hitelről, és ma tízmillió, 25 év alatt mennyi... -, menjen már el a kormánya néhány tagjához, akik vettek föl, mondjuk, lakáshitelt, és legyen kedves, kérdezze már meg őket - mert vannak ilyenek a kormányban, akik még a kedvezőtlen feltételek előtt fölvettek -, hogy mennyit fognak visszafizetni, mondjuk, 25 év múlva. Kötve hiszem, hogy olyan szerződést kötöttek volna, ami a ma felvett összeg, mondjuk, nyolc, nyolc és félszeresét jelentené mint visszafizetendő összeget a futamidő alatt. Márpedig, ha hinni lehet ezeknek a számoknak, amelyek nyilvánosságra kerültek, önök az egyszeri teljes megvásárláshoz képest körülbelül a nyolcszorosát fogják, fogjuk kifizetni a közös büdzséből, a közpénzből, mint amennyibe az egyszeri kivásárlás került volna.

Tehát úgy gondolom, hogy innentől kezdve egy alapvető matematikai összefüggésen megbukik az ön elmélete, mert kizárt dolog, hogy a nyolcszorosát kelljen egy ma megkötött üzletnek 25 év múlva visszafizetni. Ha igen, akkor ezt már nem is önnek kellene vizsgálni, hanem olyan szervnek, amelyik megfelelő jogkövetkeztetéseket tud ebből levonni.

Köszönöm szépen.