Készült: 2024.09.22.11:32:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

223. ülésnap (2001.09.06.), 91. felszólalás
Felszólaló Lenártek András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Európai integrációs bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LENÁRTEK ANDRÁS, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az európai integrációs bizottság augusztus 30-ai ülésén tárgyalta a T/4644. számú törvényjavaslatot, amely módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról, a Bérgarancia Alapról, a csődeljárásról, valamint a munkavédelemről szóló törvényeket. A bizottság megállapításai az alábbiakban összegezhetők.

Ez a törvénycsomag egyrészről uniós jogharmonizációt céloz, másrészről négy magyar - mondjuk úgy - munkaügyi igazgatási jellegű törvény egymáshoz való harmonizációját, egymásra való hatását javítja, amelyek egyben az EGK-rendeletek alkalmazását is segítik.

Az első: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény kapcsán került szóba, hogy az EGK-rendeletek az Unióhoz történő csatlakozást követően a tagállamok jogalkotó tevékenysége folytán automatikusan a nemzeti jogrendszer részévé válnak, így itt csak az szükségeltetik, hogy olyan szabályokat rakjunk le, amelyek a közösségi szabályok egymásra hatását, illetve a magyar jogszabályokhoz való alkalmazását, harmonizációját segíti elő. Az egyik elem a munkanélküli-ellátásokra vonatkozik. Például ha egy munkavállaló a hazai mellett egy másik tagállamban is munkaviszonyt létesített és táppénzigénye keletkezik, akkor az ebből a fajta munkaviszonyból eredő tevékenységet és így az ott töltött időt is össze lehessen vonni a hazai munkavégzéssel. Ezzel nyilván előnyösebb lesz ezen érintettek táppénzjogosultsága.

A munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos rendelkezés alapján a munkát vállalni szándékozó idegen országbeli munkavállaló az ország állampolgáraival azonos feltételek szerint vállalhat munkát, és családtagjai is jogosultak a tagállam területén bármely tevékenység végzésére. Ezenkívül a Szociális Alap harmonizációját is tartalmazza ez a törvénycsomag.

A második a Bérgarancia Alapról szól. Ennél talán az a legfontosabb vetület, hogy szélesíti azt a kört, amellyel a Bérgarancia Alapból támogatáshoz lehet jutni. Tudvalevő, hogy felszámolás kapcsán a legégetőbb kiadásként az jelentkezik, hogy a ki nem fizetett bérek sorbaállnak fizetésképtelenség esetén, és ehhez a Bérgarancia Alapból lehet visszatérítendő támogatást kapni. A jelenlegi rendelkezés szélesíti azt a határidőt, miszerint már a bírósági végzés időpontjától kezdődően lehet ezzel a fajta jogosultsággal élni. A felszámoló számára viszont a munkavállalók érdeke védelmében kötelezővé teszi, hogy ezt tegye is meg. A rendelkezés meghosszabbítja a visszafizetés időpontját is 60 nappal.

Ezek mind olyan szabályok, amelyek a felszámolással érintett cégeket és az ott dolgozókat védik. Saját térségemben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az utóbbi öt-tíz évben sok nagy cég került felszámolási helyzetbe. Sok embert foglalkoztató üzemek voltak ezek, és sokszor az volt a probléma, hogy a felszámoló nem tudott időben a Bérgarancia Alaphoz hozzájutni. Úgy érzem, ezek a rendelkezések ezt könnyíteni fogják. Tehát a módosítás egyrészt az elbocsátott munkavállalók helyzetét is segíti, de a törvénycsomag a munkahelyek megőrzését szolgálja, mivel a felszámoló számára lehetőséget nyújt, hogy rugalmasan kezelje a felszámolással együtt járó költségeket, és működőképesen hagyhatja a céget. Egy működő cég esetében ugyanis könnyebb lehet új tulajdonost, új működtetőt találni, így a munkahely megőrzése is jobban biztosított. Sok olyan kiadás jelentkezik a felszámolás során az első pillanatban, amelyeknek a kifizetése sokszor legalább olyan fontos, mint adott esetben a munkavállalókkal szembeni kötelezettség, és egyfajta rugalmassági lehetőség így biztosított a felszámoló számára.

A harmadik rész a munkavédelmi törvényt érinti. Itt azt kell látni, hogy ha nem lennének majd kötelezőek az európai uniós irányelvek, akkor is ésszerű és okszerű a javasolt módosítás. Alapvetően keményebb szabályokat épít be a javaslattevő. Erre azért is szükség van, mert részben romlik az ország egészségi állapota, ami nagyon sok esetben oda vezethető vissza, hogy a munkahelyek nem teljeskörűen biztosítják azokat a feltételeket, amelyek az egészségmegőrzést célozzák.

Ezek alapján bizottságunk végül majdnem egyhangúlag, 20 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslat általános vitára való bocsátását.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 




Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai