Felszólalás adatai

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! A szocialista frakció eddig és a jövőben is támogatni fogja az esélyegyenlőséggel foglalkozó tárca nélküli miniszter és munkatársai tevékenységét. Mint ahogy örömünkre szolgál, hogy hosszú vajúdás után a parlament előtt van az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény. Hiszen ahol a hátrányos megkülönböztetés véget ér, ahol az egyenlő bánásmód megvalósul, ott az esélyegyenlőségre szervezett társadalmi cselekvésnek is megvan a lehetősége a sikerre.

A sok egyenlőtlenség közül a szegénységről mondanék néhány mondatot, már a múlt heti szegénység világnap okán is. Kik a szegények? Szegények ma Magyarországon leginkább azok, akik nem dolgoznak, munkanélküliek, inaktívak vagy nyugdíjasok, akik vidéken, depressziós térségben élnek, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és akik három vagy több gyermeket nevelnek. Ezért a mi szociális politikánk középpontjában a gyermek áll. A gyermek, akinek egyre nagyobb az esélye arra, hogy a szülei szegénységét továbbörökíti magára és a gyermekeire; a gyermek, aki védtelenebb és sérülékenyebb, mint a felnőtt; a gyermek, aki tudja, hogy a családok kulturális és anyagi javai különbözőek, és ő tud igazán különbséget tenni; a gyermek, aki tudja, hogy ő soha nem nyaral, hogy neki nincsenek divatos cuccai, és az álmai birodalmába tartozik egy bicikli. És feladja, hogy egyenlő a többivel, még mielőtt a társadalmi segítség eljutna hozzá.

Az európai kulcsfogalom ma a társadalmi befogadás. Ehhez a társadalmi befogadáshoz a szolidaritás esélyének a megőrzése szükséges. Nem kellenek könnyek, nem kellenek szép szavak, és nem elég az alamizsna, de kell az a társadalmi hit, hogy felelősek vagyunk egymásért, és őrizzük a szolidaritás értékét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)