Készült: 2024.09.18.23:13:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

202. ülésnap (2001.04.19.), 84. felszólalás
Felszólaló Kertész István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:20


Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ÁSZ-elnök Úr és Elnökhelyettes Úr! Az Állami Számvevőszék tevékenységéről szóló jelentés 8. oldalán található a megállapítás, hogy a rendszerbeli problémák, hiányosságok okozzák a bajt még ma is. A megoldások ehhez képest inkább formaiak. Ezen rendszerbeli problémák sorába illesztem az egészségügy és az önkormányzatok változatlan helyzetét is. E téren nem történt semmiféle tartós, érdemi hatást gyakoroló intézkedés, amely a részrendszer, az államháztartás e két fontos alrendszerének kedvező irányba való mozgását elindította volna.

Az önkormányzatokról hosszasan lehetne beszélni. Az önkormányzatok pozícióját a GDP-arányos költségvetési támogatásokkal szokták jellemezni és mérni. Ez nyilvánvalóan meghatározza az önkormányzatok mozgásterét és lehetőségeiket is. Az önkormányzatok GDP-arányos központi forrása ma már alig haladja meg a 10 százalékot. Valamikor még az Antall-kormány idején 16,5 százalékos volt a GDP-arányos önkormányzati támogatási mérték, 1994 és 1998 között ez a GDP-arányos mérték kétszer pozitív irányba változott, azaz növekedett, kétszer csökkent.

Ha elfogadjuk a mostani kormányzó koalíció 2001-es és 2002-es költségvetését, akkor azt tapasztaljuk, hogy évről évre ez a mostani kormányzó koalíció egyre kevesebb mértékben adja a GDP-arányos támogatást központi forrásokból. A rendkívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok ma már az összes önkormányzat 38 százalékát teszik ki. Lassan azt is megállapíthatóvá teszi ez a tény, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek támogatási rendszerébe való besorolás tekinthető a kivételnek, vagy az tekinthető a normának.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is az Állami Számvevőszék, és mivel jellemezhető az Állami Számvevőszék a mai állapotában? Az Állami Számvevőszék a parlament ellenőrző szerve, elemző, javaslattevő szerve. Nem hatóság; amit megállapít törvényességi okon, akár pénzügyi következményekkel, akár nem pénzügyi következményekkel, azt csak az Állami Számvevőszék által benyújtott és a parlament által jóváhagyott intézkedésekkel lehet realizálni.

Nagyon fontos az, hogy az Állami Számvevőszék rendszeres munkát végez a költségvetés és a zárszámadás elemzése kapcsán. Ezeket a megállapításokat az érintettekkel többször konzultálja, szigorú törvényességi alapon állapítja meg a hiányosságokat, veti ki ennek anyagi konzekvenciáit. Roppant kellemetlen ezért, és ez kétségkívül mind a törvényességben való hitet, mind pedig az Állami Számvevőszék tevékenységét, mind pedig a politika tisztességét veszélyezteti, erodálja, hogyha az Állami Számvevőszék törvényekkel körülbástyázott, maximálisan megalapozott megállapításait a tisztelt parlament kormányzó koalíciós többsége áthúzza, átírja, s a saját önkormányzatai számára tisztességtelen módon anyagi előnyt hoz ezen intézkedés kapcsán.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés legfőbb szerve. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy most a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága kapcsán fölkorbácsolódott vita során jól hasznosítható az a beszámolórész, szöveges kiegészítés, ami a számvevőszéki bizottság ülésén hangzott el. Szakmai dolgot és tanulságot szeretnék csak szóba hozni. Az elmúlt év eseményei és az ezzel kapcsolatos vizsgálataink egyértelműen bizonyították, hogy a külső ellenőrzés nem lehet alkalmas arra, és nem tudja megakadályozni azokat a belső visszaéléseket, amelyeket időről időre találunk. A belső ellenőrzési rendszer erősítése, fegyelmének és függetlenségének biztosítása meghatározóan fontos. Azt hiszem, aki nem ennek nyomán alakította ki a véleményét a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága és a Magyar Fejlesztési Bank felügyelőbizottsága vonatkozásában, az ezekkel az elvi értékes gondolatokkal ellentétes módon alakítja ki saját gondolkodását.

A Számvevőszék az ellenőrzés legfontosabb, legfőbb szerve, és még e vonatkozásában is jelentős tartalékokkal rendelkezik. Az Amerikai Egyesült Államok számvevőszéke például az összes amerikai nagyvállalat belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok megalkotója, és ezeknek a nem törvényi erejű szabályozásoknak, útmutatásoknak a betartásával és betartatásával állami szinten foglalkozik. Az angol számvevőszéknek a nemzeti számviteli szabályok kidolgozásában meghatározó szerepe van. Ezt ma még a mi Számvevőszékünk nem tudja, nem tudta vállalni, nem kapott erre törvényes meghatalmazást. Én bízom benne, hogy a változások kapcsán erre sort tudunk keríteni.

Az Állami Számvevőszék változó, mint minden a mai világban. Az elmúlt években is, és a következő években is jelentős változások előtt áll: a financial audit kategóriájának életbe léptetése és alkalmazása, a nemzetközi szervek szerepvállalási lehetőségének engedélyezése, a teljesítménymérés és a közeljövőben várhatóan realizálódó önkormányzati számvevőszéknek a kialakítása, valamint az, hogy most már a Számvevőszékben is megfogalmazódott az a nagyon értékes gondolat, hogy tudományos műhelyt kell létrehozni a pénzügyi ellenőrzés, költségvetési kapcsolatok alakítása, és a költségvetés általános tapasztalatai feldolgozása vonatkozásában.

Az Állami Számvevőszék magasan képzett, értékes szakértők kiváló kollektívája.

(15.10)

 

Az a 430 fő, aki a portástól az elnökig bezárólag az Állami Számvevőszék állományát jelenti, 70 százalékban felsőfokú képzettségű dolgozókból áll, 30 százalékban többdiplomás szakértőkből áll, 25 százaléka közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, 10 százaléka több nyelvvizsgával rendelkezik, 20 százaléka rendelkezik okleveles könyvvizsgálói végzettséggel, ugyanakkor maximális elkötelezettségét az is jelzi, hogy tisztában van azzal, hogy az országban sehol másutt nem alkalmazott teljes összeférhetetlenségi szabályozás kapcsán semmilyen más munkát nem végezhet a szorosan vett állami számvevőszéki tevékenységen túl.

Ehhez képest az az anyagi juttatás, amivel rendelkeznek, egyáltalán nem minősíthető soknak. A modus, azaz a számvevőszéki dolgozók keresetének jellemző értéke 200-250 ezer forint közé teszi a jellemző besorolási értéket. Ezt azért vagyok kénytelen most hangsúlyozni, tisztelt képviselőtársaim, mert most folyik a köztisztviselői törvény vitája, ahol az Állami Számvevőszék speciális helyzete egyáltalán nem tükröződik.

Kérem a tisztelt koalíciót, a kormányt, államtitkár urat, gondoljon arra, amikor még számvevőszéki bizottsági tagként találkozott a Számvevőszék munkatársaival, hogy ezek a munkatársak nem 250 ezer forintot érnek a vállalkozási piacon. Ezek a többdiplomás, nyelvvizsgával rendelkező, okleveles könyvvizsgálók bizony némi áldozattal, de még inkább elkötelezettséggel vállalják ezt a nem könnyű munkát.

Az Állami Számvevőszék ugyanakkor nem csodaszer. Az ellenőrzés jellegzetességénél fogva utólag, később állapít meg olyan dolgokat, amiket a rendszernek magában kellene kitermelnie. Ezért igaz az, hogy a belső ellenőrzés mindig pontosabb, mindig aktuálisabb, mindig szerencsésebb, mint a külső ellenőrzés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság határozati javaslatával a magam részéről egyetértek, de mert nagyon sok vonatkozásban a Számvevőszék 2000. évi tevékenységéről készített jelentésben érintett fajsúlyos megállapításokat nem tudtam szó nélkül hagyni, ezért a bizottság ülésén tartózkodtam. Nyomatékosan hangsúlyoznám, hogy ez nem a Számvevőszékkel szemben való tartózkodást jelenti, hanem csak azt akartam elkerülni, hogy a magas színvonalú jelentésben érintett területek állapotát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a parlament rózsaszínben lássa.

Én a magam részéről kívánok Sándor alelnök úrnak sikeres nyugdíjas pályafutást, és egy kicsit irigylem is azért, hogy unokáival és a szakmájával fog ezentúl foglalkozni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai