Felszólalás adatai

Felszólalások:   169-175   175-180   181-191      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mint hallhattuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Salacz László képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Milyen érdekeket szolgál a Sargentini-jelentés?” címmel. Salacz László képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Parlament újabb koncepciós eljárás keretében kívánja Magyarországot a vádlottak padjára ültetni. A 2013-ban elkészült, a magyar baloldali EP-képviselők által is támogatott Tavares-jelentés sem szólt másról, mint a bankárok és a multinacionális cégek által támogatott pártok és képviselőik bosszújáról, amelyet a rezsicsökkentést és a bankok megadóztatása váltott ki. A jelentésben írt vádakról kiderült, hogy teljesen alaptalanok voltak, és kizárólag politikai és gazdasági haszonszerzést céloztak.Most, öt év után ismét a szélsőségesen liberális zöldpárt soraiból került ki a Magyarországról jelentést készítő képviselő. Természetesen ebben az esetben is a jogállamiság miatti aggódás köntösébe bújtatott bosszúhadjáratról van szó. A dokumentum kizárólag azzal a szándékkal íródott, hogy megtörje Magyarország önálló, szuverén bevándorláspolitikáját. A jelentésben szereplő kérdések jelentős részét Magyarország már a különböző nemzetközi szervezetek előtt korábban megvédte, és azok a kölcsönös együttműködés alapján lezárásra kerültek.

A dokumentum továbbá olyan területeket vizsgál, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, tehát nem is képezhetnék a vizsgálat tárgyát. Ezzel Sargentini képviselő asszony durván megsérti a tagállami szuverenitás alapértékét. Nem elég, hogy a jelentés már korábban lezárt, valamint uniós hatáskört nem érintő kérdésekkel foglalkozik, de ezeket jelentős ténybeli tévedések kíséretében teszi meg. Hamisan állítja, hogy Magyarországon veszélyben vannak a civil szervezetek, hogy az új szabályozás aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, a szólásszabadságba és a megkülönböztetés tilalmába ütközik. Továbbá hamisan állítja, hogy jelentős mértékben csökkent az Alkotmánybíróság jogköre.

Az előbbiekből mindenki számára világosan kitűnik, hogy a cél kizárólag Magyarország és a magyar emberek akaratának megtörése a bevándorlás elősegítése érdekében. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen módon védheti meg a kormány a magyar emberek akaratát a tisztességtelen eljárással elérni kívánt céllal szemben. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(18.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr kérdésére a választ Orbán Balázs államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt levezető Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön interpellációjának címe arra vonatkozott, hogy milyen érdeket szolgál a Sargentini-jelentés. A mai napon itt a Házban elég sokat beszéltünk arról, hogy ez a jelentés számos érdeket szolgál, de bizonyosan nem szolgálja a magyar emberek érdekeit. Én ehhez egy fontos kiegészítést szeretnék tenni ezen a ponton. Ez a jelentés nemhogy a magyar emberek és Magyarország érdekeit nem szolgálja, hanem az európai emberek és az Európai Unió érdekeit sem szolgálja ez a jelentés, és ezt három állítással szeretném megtámogatni.Az egyik, az első, hogy megítélésünk szerint ez a jelentés úgy önmagában aláássa a jogállamiság fogalmát. Pont azt a jogállamiság-fogalmat ássa alá, amilyen nevet viselő mechanizmus keretében szavazott erről az Európai Parlament. Ugyanis, ahogy arról korábban volt szó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke és az Európai Parlament eljárási szabályzatának 178. cikke teljesen egyértelműen fogalmaz. Teljesen egyértelműen fogalmaz, hogy a minősített többség esetében a tartózkodásokat is be kell számítani. Az, hogy ez korábban nem így volt, az Európai Parlament ezt nem így értelmezte, az nem jelent semmit, ugyanis régi alapelv, hogy jogtalanságra jogot alapítani nem lehet.

A második, hogy ez a jelentés aláás megítélésünk szerint egy másik fontos európai értéket, ezt úgy hívjuk, hogy szabadság, ugyanis a szabadság fejezi ki tulajdonképpen a szuverenitás fogalmát. Ugyanis az Európai Unióról szóló szerződésben nemcsak a 2. cikkben szereplő alapértékek vannak, hanem olyan elvek is, hogy a be nem avatkozás alapelve, a hatáskör-átruházás elve, az arányosság, a szubszidiaritás, a lojális együttműködés elve. Ezeket az alapelveket egy ilyen típusú jelentés, egy ilyen mechanizmus aláássa. Meg kell nézni azokat a tanulmányokat, amelyek a lisszaboni szerződés elfogadását követően keletkeztek, és a Lengyelországgal szembeni hasonló mechanizmus elindítása után. Ez az eszköz alkalmatlan arra, amire kitalálták.

És a harmadik, hogy aláássa ez a jelentés a demokráciát is, ugyanis arról van szó, hogy olyan értékeket próbál megkérdőjelezni, olyan kereszténydemokrata politikát kíván megkérdőjelezni, amelyet a magyar nép által választott magyar kormány vall magáénak, és ilyen értelemben a magyar nemzet támogatását is bírja. Kritizálja ebből kifolyólag a jelentés a hazafias nevelést, a „munka helyett segély” elvét propagálja, illetőleg felrója a nemzeti konzultáció intézményét, miközben Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek szabad nemzeti konzultációt európai szinten indítania.

És ez a legsúlyosabb kérdés, hogy ennek az elemzésnek az a konklúziója, hogy itt nem a jogállamiságról szóló mechanizmusról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, a jogállamiságot, a demokráciát, szabadságot aláásó intézményről. Éppen ezért nekünk az az álláspontunk, hogy a magyar kormány egyrészt el nem fogadottnak tekinti ezt a jelentést az eljárási szabálytalanságok miatt, másrészt minden eszközzel fel fog lépni a jelentéssel szemben.

A kormány a mai ülésén fog dönteni, hogy milyen jogi és/vagy politikai eszközökkel kíván fellépni. Ha az én személyes véleményemre kíváncsi a képviselő úr, akkor én azt mondom, hogy nem kell a jogi és a politikai eszközök között választani. Mindkét eszközrendszert használni kell, mert ez így abszurd, méltatlan az Európai Unióhoz, és hacsak radikális változás a jövő évi európai parlamenti választásokon nem következik be, tehát a bevándorlást támogató erők nem kerülnek végre kisebbségbe az Európai Parlamentben, akkor a demokráciát, a szabadságot és a jogállamiságot továbbra is aláásó mechanizmusok és eljárások fognak érvényesülni, amivel szemben mi szeretnénk fellépni, és ehhez kérjük az önök támogatását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Államtitkár úr válaszával kapcsolatban kérdezem Salacz László képviselő urat, hogy elfogadja-e azt.

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Állam-titkár Úr! A válaszát elfogadom. Jól kivehető, hogy a Sargentini-jelentésben elhangzott negatív észleléssel szemben az új rendelkezések kizárólagos célja a szervezetek átláthatóságának biztosítása, amelyhez hasonló modellek több tagállamban is jelen vannak, sőt maga az Unió is működtet átláthatósági nyilvántartást. A jelentéssel ellentétben az Alkotmánybíróság új hatásköröket kapott a jogszabályi tervezetek előzetes, ex ante ellenőrzésének megkezdéséhez és a későbbi, utólagos törvényességi ellenőrzéshez való jogosultság megerősítéséhez, mindez a német modellhez hasonlóan. A Velencei Bizottság véleményeiben a reform számos pozitív elemét azonosította, mint például a költségvetési garanciákról szóló rendelkezéseket. Felelős képviselőként kérem államtitkár urat és a magyar kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a Sargentini-jelentés többé ne tartalmazzon káros hatást Magyarországra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   169-175   175-180   181-191      Ülésnap adatai