Felszólalás adatai

KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkavállalót igényel.

A kormányprogramban megfogalmazottak szerint a szakképzés modernizációjának az a célja, hogy a képzés szerkezete, a kibocsátott tanulók száma és felkészültsége minél jobban, rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, hogy magyarul fogalmazzak: ne az utcára képezzünk, és a magyar gazdaság fejlődése az ember, az embererőforrás szempontjából is kapja meg azt az újabb lökést, amellyel a kilencvenes évek elején a külföldi tőkebefektetők számára még oly vonzó volt.

A tanulás, ezen belül a felnőttkori tanulás támogatása, eredményességének javítása a felnőttképzési rendszer fejlesztésének legfontosabb céljai között szerepel. A szakképzés megváltozott irányítása miatt indokolttá vált, hogy az eddig különálló szakképzési és felnőttképzési támogatási tanácsadó testületi és háttérintézményi rendszer felülvizsgálatra kerüljön, és ahol ez indokolt, integráljuk ezeket a rendszereket. A képzések támogatására szolgáló források hatékonyabb felhasználása, a piacképes tudást nyújtó képzések elősegítése, a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel összefüggő problémák kiküszöbölése is szükségessé teszik a jogszabályi környezet átalakítását.

Tisztelt Országgyűlés! Az egységes minisztériumi irányítás miatt a két szakterület támogatására a Munkaerő-piaci Alap képzési alap részének és a foglalkoztatási alaprész felnőttképzési célú keretének összevonását is szükségesnek tartjuk az átláthatóbb és hatékonyabb támogatási rendszer kialakítása érdekében. A támogatási források racionalizálásából adódóan nem indokolt két önálló, különálló tanácsadó testület fenntartása, ezért a javaslattevő testületként működő Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács feladatait és hatáskörét a nemzeti szakképzési és felnőttképzési tanács veszi át a jövőben.

A törvényjavaslat alapján a szak- és felnőttképzés eddigi háttérintézmény-rendszerének átalakításával a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet is összevonásra kerül, ezzel biztosítjuk a költséghatékony intézményi működést, és kiküszöböljük a párhuzamos munkavégzést. Fontos megemlíteni, hogy ezen integrált szervezeten belül önálló szellemi műhelyként fognak továbbműködni a korábbi szakképzési és felnőttképzési tudományos és szakmai műhelyek.

A módosításokkal növelni kívánjuk a gazdaság képviselőinek szerepét a szakképzésben, a gazdasági kamarák részére a jövőben lehetővé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét kidolgozták, illetve gondozzák, tehát amelynek ők a felelősei, ők vállalnak azért felelősséget, hogy ezen tartalmak a munkaerőpiac igényeinek megfelelők legyenek.

Az országos képzési jegyzék fejlesztésére és korszerűsítésére az eddig szakmacsoportonként működtetett bizottságok helyett új típusú bizottság létrehozását is javaslatba hoztuk.

(8.40)

E testületben a munkaügyi és oktatási tárca mellett a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselői fognak részt venni annak érdekében, hogy a szakképzés területén jobban érvényesüljön a gazdasági szereplők, a szociális partnerek szerepe, a gazdaság, a munkaerőpiac megrendelése.

A törvényjavaslat a tanulószerződések rendszerét érintő változásokat is tartalmaz a tanulószerződések számának növelése érdekében. A gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján történő teljesítésének lehetősége mellett bizonyos gyakorlati képzés feletti arány esetén a tanulószerződés megkötése kötelezővé válik. Emellett a tanulónak kötelezően járó juttatás mértékét is megemeljük. A tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytatók adminisztratív költségei elszámolhatóvá válnak a Munkaerő-piaci Alap terhére, és a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél átalányként elszámolható összeget is megemeljük.

A törvényjavaslat értelmében átalakul a felnőttképzési normatív támogatás rendszere. 2007. év második felétől a kormány e forrás terhére a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévő, fogyatékkal élő felnőttek számára képzési támogatási lehetőséget biztosít azért, hogy piacképes szakképesítést szerezhessenek, egyéni boldogulásukat leginkább biztosító kompetenciák birtokába juthassanak, munkaerő-piaci helyzetük stabilizálódjon, javulhasson, meglegyen rá az esély. Ahhoz, hogy elősegítsük a szakképzési hozzájárulásra kötelezett munkáltatók képzési hajlandóságának növelését és ezáltal a képzésbe bekapcsolódó munkavállalók számának emelkedését, a jelenlegi támogatási rendszert is átalakítjuk. Az elszámolhatóság feltételeként a döntéshozatal helyett az eddigieknél pontosabban szabályozott, egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettséget vezetünk be a forrás felhasználásának fokozottabb ellenőrzése mellett.

A vállalati képzések minőségének biztosítása érdekében előírásra kerül, hogy külső képző intézmény bevonásával megvalósuló képzésekre kizárólag akkreditált felnőttképzési intézményben kerülhet sor. Azért, hogy a mikro- és kisvállalkozások a saját munkavállalóik képzése során az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben vehessék igénybe a hozzájárulási kötelezettség csökkentésének lehetőségét, esetükben a bruttó kötelezettség elszámolható arányát megemeljük.

A törvényjavaslat számos elemével befolyásolni kívánjuk a felnőttképzési piac szereplőinek mai magatartását is. A szolgáltatások iránt érdeklődőket a minőségi képzést nyújtó intézmények és programok igénybevételére ösztönözzük. Ezért kizárólag akkreditált intézmények részesülhetnek állami és európai uniós forrásokból ezek támogatásában. Az intézményi akkreditációs eljárás alapfeltételévé válik, hogy a felnőttképzési intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen.

A kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változások miatt indokoltnak tartjuk a felnőttképzési akkreditáló testület átalakítását, költséghatékonyság szempontjából létszámának csökkentését is. A testület összetételét oly módon kívánjuk megváltoztatni, hogy a szakmai függetlenség növekedjen, a szaktárcák részvétele helyett a gazdaság szereplőinek bevonása erősödjön. A felnőttképzés megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a javaslat kiegészíti a nyilvántartásban szereplő felnőttképzési intézmények ellenőrzésével összefüggő szabályokat, meghatározza a munkaügyi központok ellenőrzési jogkörének a kereteit is, az ellenőrzés tárgyát és tartalmát. Ehhez kapcsolódva a felnőttképzési intézmények jogszerű működésének ellenőrzése érdekében részletesen előírásra kerül, hogy a képzést szervező, lebonyolító intézménynek az adott képzéssel összefüggésben milyen igazoló dokumentumokat kell vezetnie, illetve megőriznie. A felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül végző intézménnyel szemben a javaslat az eddiginél jóval súlyosabb szankciók kiszabását rendeli el.

A törvényjavaslat biztosítja, hogy a határon túli magyarok támogatására szolgáló források átlátható, egységes döntéshozatali és forráskezelési rendszerben kerüljenek felhasználásra. Ennek érdekében a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére a határon túli magyarok képzésének, felsőoktatásának támogatására szolgáló forrás átcsoportosításra kerül a Szülőföld Alapba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvénymódosítás, majd ennek elfogadását követően a vonatkozó további jogszabályok módosítása biztosítja a szakképzés és felnőttképzés irányításának átláthatóvá tételét, a munkaügyi és az oktatási tárca közötti egyértelmű feladatmegosztást, a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer költséghatékony működtetését. A javaslat elősegíti a felnőttképzési és szakképzési támogatási rendszer összehangolását, a támogatásra szolgáló források célzottabb felhasználását, hozzájárul a gazdaság szereplőinek bevonása révén a piacképes tudást adó szakképzés rendszerének kialakításához.

A törvényjavaslat előkészítése során széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést folytatott a kormány. Ennek során a törvényjavaslat egyeztetésére és elfogadására került sor az Országos Felnőttképzési Tanács, az Országos Szakképzési Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Országos Közoktatás-politikai Tanács, illetve az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság, valamint a gazdasági kamarák által egyaránt.

Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)