Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat benyújtását hosszú, többfordulós, igen konstruktív érdekegyeztetés előzte meg. A kormány célja az volt, hogy a szociális partnerek számára is elfogadható, konszenzusos javaslat kerüljön az Országgyűlés elé a korkedvezményes nyugdíjak ügyében.

A korkedvezményes rendszer a hosszú ideig egészségre ártalmas körülmények között történt foglalkoztatás károsító hatásait utólag honorálja, lehetőséget nyújtva az előrehozott öregségi nyugdíjhoz képest is néhány évvel korábbi nyugdíjazásra. A korkedvezmény hibája, hogy jelenleg nem ösztönöz a munkakörülmények javítására, eltűri a folyamatos egészségkárosítást, a rendszer évtizedekkel korábbi gazdasági, technikai színvonalon, az akkori munkavédelmi berendezések és eszközök, valamint az egészséget védő egyéb szabályozás hiányosságai mellett alakult ki.

A jelenleg érvényben lévő korkedvezményes munkaköri jegyzék lényegében ma is az évtizedekkel korábbi műszaki, technikai állapotokat tükrözi.

(12.10)

Az eltelt időszak alatt néhányszor bővült, jelenleg mintegy 800 munkakörre terjed ki. A jegyzékből sem a kialakulás óta megszűnt, sem a technikai fejlődés eredményeként már nem indokolt munkakörök törlése nem történt meg.

Ez a többletkiadás a közfinanszírozást terhelte, illetve terheli a mai napig, a korkedvezményes nyugdíj többletkiadása így 2005-ben mintegy 15 milliárd forint, a kieső nyugdíjjárulékból eredő bevételi hiány közel 10 milliárd forint. 2005-ben 14 ezer fő részesült korkedvezményes nyugdíjban. Évente körülbelül 3 ezer új korkedvezmény-megállapítás történik csak a társadalombiztosítási, nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknél. A MÁV nyugdíjhivatala évente körülbelül ezer korkedvezményes nyugdíjat állapít meg.

A korkedvezményes rendszer egyike azoknak a korhatár előtti nyugdíjba vonulási szabályoknak, amelyek hozzájárulnak az alacsony nyugdíjba vonulási átlagéletkorhoz. Újabb és újabb igények merülnek fel a korkedvezményes jog kiterjesztésére, a munkáltatók ugyanis nem a munkavédelmi fejlesztésben érdekeltek, hanem a jogkiterjesztésben. Itt jegyzem meg, hogy a kor előtti nyugdíjazáshoz létezik még a korengedményes megoldás, létezik még a bányásznyugdíj, a művészek speciális nyugdíja, a szolgálati jogviszonyban állók speciális nyugdíja, és egy másik törvény által tárgyalt, előrehozott öregségi nyugdíj. Tehát nem ez az egyetlen forma, de ez egy meghatározható, konkrét formája a törvényes kor előtti nyugdíjazásnak.

A törvényjavaslattal törvényi szintre kívánjuk emelni a társadalombiztosítási korkedvezmény főbb jogosultságai szabályait, ezt ugyanis eddig nem törvényi szinten állapítottuk meg, és az Alkotmánybíróság döntése kötelez is minket erre. A férfiaknál továbbra is tíz, a nőknél nyolc év korkedvezményes munkakörben eltöltött idő jogosít két év korkedvezményre, majd minden további öt, illetve négy év ilyen munkakörben ledolgozott idő egy-egy év kedvezményt jelent.

A mostani törvényjavaslattal azt kívánjuk elérni, hogy a munkahelyeken elkezdődjön egy szemléletváltás, legyen érték az egészségmegőrzés. Javasoljuk, hogy az eltűrt ártalmak károsító hatásainak utólagos kompenzálását a munkáltatónak többletjárulék fizetésével kelljen megalapozni. Célunk, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mely munkáltatónál hány főt foglalkoztatnak korkedvezményre jogosító munkakörben, hol vannak egészségkárosodást okozó, elháríthatatlan ártalmak. Megjegyzem, ez nem jelent pluszterhet a munkáltatónak, mert ezt a költséget ma is befizetik a munkáltatók s a munkavállalók a maguk járulékfizetésével, csak ma eltűnik a közös felelősségben, hogy ki az, aki nem tesz meg mindent az egészségkárosítás megelőzése érdekében, s ezért olyan helyzetet okoz, ami miatt korkedvezményes feltételek alakulnak ki, vagyis korábban lehet nyugdíjba menni.

A korkedvezményes munkakörökben dolgozók számára biztosítani kívánjuk, hogy az eddig megszerzett jogaikat bármikor érvényesíthessék, és az átmenet éveiben további jogokat szerezzenek. Az átmenet ideje alatt a korkedvezményes munkaköri jegyzék megmarad, de szerepe megváltozik. Az első évben többletjárulék-fizetés költségvetési átvállalásának alapja lesz, majd fokozatosan a munkáltatói korkedvezményes járulékfizetés alapjává válik. A munkáltató azonban mentesülhet a többletjárulék-fizetés alól, ha igazolja, hogy a munkaköri ártalmakat megszüntette. A közteherviselést fokozatosan váltja fel a munkáltatói felelősségvállalás, mivel a korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak után évente növekvő mértékű többletjárulékot kell fizetni.

A T/1296. számú, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a korkedvezményes járulék mértéke 13 százalék. A költségvetés az első évben, 2007-ben a többletjárulék teljes összegét átvállalja, a következő évben a 75 százalékát, aztán 50 százalékát, végül 2010-ben a 25 százalékát téríti meg. A korkedvezményes járulék 2011-től terheli teljes egészében az ártalomnak kitett munkahelyeken dolgozók után a munkáltatókat.

Az európai uniós normákat honosítani kellett a gazdálkodó szervezeteknél, így az objektív, mérhető ártalmak kiszűrését el kellett végezniük. Ahol ez mégsem történt meg, az átmenet ideje alatt a munkáltató felkészülhet az egészségkárosító tényező kiküszöbölésére, hogy a későbbiekben mentesülhessen a többletjárulék fizetése alól. Ezzel ösztönözni kívánjuk a foglalkoztatókat arra, hogy mielőbb teremtsék meg az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

2007-ben előreláthatóan, a kormány szándékának megfelelően a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz kerül a foglalkozás-egészségügyi szervezet, így az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséggel új, korszerű szervezeti struktúrát építünk ki. Ezen belül ki fogjuk alakítani azt a szervezeti egységet, mely jogosult lesz a munkáltatók többletjárulék-fizetés alóli mentességét megalapozó munkakörülmények vizsgálatára. Egyes uniós tagországok gyakorlata alapján kialakítjuk az egyes munkakörök veszélyességének, emberi szervezetre gyakorolt károsító hatásának elbírálási szempontjait, a minősítés rendjét, különös figyelemmel a foglalkoztatottak különböző ártalmakkal történő terhelhetőségét szabályozó rendelkezésekre.

A benyújtott törvényjavaslat az első lépést jelenti az évtizedekre bemerevedett rendszer fokozatos átalakításához. A teljes korszerűsítési feladatokat 2007-ben a szociális partnerek szakértőinek bevonásával fogjuk folytatni. Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalán nem aratott osztatlan sikert a többletjárulék bevezetése, de a munkavállalói oldal értékelte, hogy a korkedvezményes jogintézmény, igaz, megváltozott felelősségi viszonyokkal, de továbbra is megmarad.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)