Felszólalás adatai

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2002. költségvetési év, amelynek zárszámadása most az általános vitánk tárgya, több szempontból is figyelemre méltó volt. Egyrészt ez volt az első két évre tervezett költségvetés, másrészt az egyik legnagyobb hiányt mutató költségvetés, amely a költségvetési tervezés egyedülállóan nagy felelőtlenségére utal; harmadrészt pedig - és ez a számunkra a legérdekesebb - azért, mert a 2002-ben történt kormányváltás miatt két kormányzat politikáját összevethetően tükrözi.

Már 2000-ben, amikor az Országgyűlés elfogadta a költségvetést, heves vita bontakozott ki, nemcsak a javaslat törvényességével kapcsolatban, hanem azzal kapcsolatban is, hogy szabad-e egy ország gazdaságát akkora kockázatnak kitenni, amit a nagy bizonytalanságú becslésekre alapozott és túl optimista, két évre előre felvázolt költségvetés jelent.

Az akkori kormánypártnak hallgatnia kellett volna nemcsak a tiltakozó ellenzékre, hanem az Állami Számvevőszék óva intő szavaira is, hiszen maga az akkori pénzügyminiszter, Járai Zsigmond is elismerte: “Mi is látjuk azt, amire az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmet, hogy minél hosszabb távra szól egy előrejelzés, annál nagyobb kockázatot jelent.ö

(11.20)

De önök úgy gondolták, hogy a magyar gazdaság elég stabil, és a külső környezetben a számunkra meghatározó térségekben az elkövetkezendő néhány évben tartós konjunktúrára számíthatunk. Nos, mindannyian láttuk, hogy ez utóbbi becslésükkel nagyot tévedtek. De nem volt jó az első feltevésük sem, hiszen a gazdaság nem volt elég stabil az önök pazarló politikájához. A tervezett export- és belső fogyasztásnövekedés irányába célzó politikájukból - ismét csak a volt pénzügyminiszter urat idéztem - sajnos az export jelentős mértékben elmaradt, a belső fogyasztásnövekedés pedig kimerült az állami szektor mérhetetlen költekezésében, ezért az új kormány kénytelen volt szakítani az önök gazdaságpolitikájával. A 2002. évi makrogazdasági folyamatok több pontban is eltértek a költségvetési tervektől. Lassult az ország növekedése, mint már említettem, az export növekedése is - amely kevesebb, mint felére esett vissza -, miközben az importált cikkek mennyisége tovább növekedett, a beruházások szerkezete tovább torzult az államháztartás irányába, visszaszorítva a vállalkozásokat.

Több tévedésük közül hadd emeljem ki azt, ami már három éve is heves viták tárgya volt. A költségvetésben elfogadott infláció nem a reálisan várható számot mutatta, hanem annak jóval alatta maradt. Az akkori kormány ezt a hibát a külső gazdasági hatásokkal magyarázta; mi úgy gondoltuk, és most is azt gondoljuk, hogy ez felelőtlen lépés volt a költségvetés fellazítására, indokolatlan eltéréseket és kiszámíthatatlanságot okozva ezzel mind a kiadási, mind pedig a bevételi oldalon, mi több, ezzel a lépéssel megrövidítették a nyugdíjasokat és a bérből és fizetésből élőket is. Való igaz, a 2002. évben jobban teljesült az inflációs várakozás, ezért nem volt akkora, szabadon rendelkezésre álló, az Országgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül elkölthető többletbevétel, mint egy évvel korábban, de azt mindenképpen ki kell jelentenünk, hogy a 2001-es alultervezés rossz kiindulópontot adott a 2002. év kiadásainak reális megtervezéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint említettem, a 2002. évi költségvetési hiány rendkívül magas volt. Mint azt képviselőtársaim is tudják - hiszen, feltételezem, mindegyikőjük lelkiismeretesen áttanulmányozta a zárszámadás köteteit -, a 2002-es hiány 1691,1 milliárd forint, ami a magyar GDP 9,2 százaléka, az eredetileg tervezett hiány ehhez képest mindössze 511,1 milliárd forint, azaz GDP-arányosan mindössze 3,1 százalék volt. Az eltérés közel 1180 milliárd, azaz a tényleges hiány háromszor akkora lett.

Azt is említettem, hogy a 2002. év költségvetése két kormány gazdaságpolitikáját tükrözi, ezért azt óvatos körültekintéssel kell vizsgálnom, hiszen a tisztelt ellenzék mondhatná, hogy a hiány túlteljesítéséért nem ők, hanem a Medgyessy-kormány a felelős. Be kívánom mutatni, hogy ez a nézet így semmiképpen sem helytálló, mi több, a Medgyessy-kormánynak kellett az előző kormány hibáit helyrehoznia. Világosan kell látnunk ebben a kérdésben, hiszen mint láttuk, a többlethiány időben a mostani kormány ideje alatt keletkezett, de annak a többletköltekezésnek nem a kormányprogram teljesítése, hanem azon hátrahagyott kötelezettségek teljesítése az oka, amelyeket önök felelőtlenül, elegendő pénzügyi forrás megléte nélkül vállaltak. Ha a Medgyessy-kormány nem cselekedett volna így, és betartotta volna az elődje által megszabott hamis költségvetési kereteket, az egyet jelentett volna azzal, hogy a gyógyszertámogatás leáll, és a kórházi ellátás akadozik.

Tisztelt Ellenzék! A közel 6 százaléknyi többlethiányért gyakorlatilag az önök kormánya a felelős. Mindannyian tudjuk, hogy a 2002. évre tervezett hiány a kormányváltás idejére, júniusra már 99 százalékban teljesült, hogy az Orbán-kormány tervei szerint a 2002. év csak május-júniusig tartott, hiszen mindössze csak erre az időszakra biztosították a költségvetési forrásokat. (Derültség az ellenzék soraiban.) Akár azt is mondhatnánk, hogy végül is igazuk lett. Önöknek a 2002. év tényleg csak addig tartott. (Babák Mihály közbeszólására:) Gondolom, Babák képviselő úrnak lesz majd módja a kétperces vitában részt venni, tehát a bekiabálásait abban a körben kellene majd elmondania.

Emlékezhetünk Varga Mihály pénzügyminiszter úr akkori kijelentésére, ami a hiány várható alakulását 170 milliárd forinttal többre jelezte, mint azt eredetileg maga a pénzügyminiszter úr is várta és tervezte. Az előző kormány nemcsak elérte a tervezett hiányt, hanem rendezetlen kötelezettségek és kifizetetlen tartozások sorát hagyta utódjára azzal, hogy a várható kötelezettségeit nagymértékben alultervezte, a várható bevételeit pedig túlértékelte. Ezek a felelőtlen lépések vezettek oda, hogy a távozó kormány kimutathatóan 994, 5 milliárd forintnyi pluszkötelezettséget hagyott hátra.

Nem fogom ezen összeg minden összetevőjét felsorolni, de néhány példát mindenképpen megemlítek. Legalább két esetet kell kiemelnem, ahol a 2002. évi költségvetés bevételi oldalán történt elmaradás. Illúzió volt a több mint 30 milliárdos elvárás a nettó forrásigényűvé vált ÁPV Rt.-től; ugyancsak melléfogás volt az a 62 milliárd forintnyi bevételi terv, amit a harmadik generációs mobiltenderek megvalósulásától elvártak. Ez a két tétel közel százmilliárd forintos bevételkiesést okozott. Nem biztosították a törvény által előírt fedezetet sem a köztisztviselői bérek, sem a nyugdíjak emeléséhez. Az előbbi kötelezettségüket 123, míg az utóbbit 141 milliárd forinttal sikerült alultervezniük. A Medgyessy-kormány ezeket a kötelezettségeket természetesen rendezte.

A 2001-es, módszeresen alultervezett infláció vezetett oda, hogy a gyógyító-megelőző ellátások, továbbá a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatások keretei is szűkösnek bizonyultak. Legalább 50 milliárd forint az, ami kizárólag a 2001-ben meghozott intézkedések áthúzódó hatásaként 2002-ben jelentkezett.

Nemcsak az alultervezés növelte azonban a hiányt, hanem a különböző, költségvetési pénzből gazdálkodó intézmények adósságának takargatása és költségvetésen kívüli kezelése. Ezen intézmények visszaemelése a költségvetésbe az új kormány feladata lett. A legnagyobb tételek közé tartozik a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópálya Kezelő Rt. adósságának átvállalása, amely összesítve mintegy 353 milliárd forintot tesz ki, de ide sorolhatnám a MÁV és a BKV tartozásainak átvállalását is, amelyek 57, illetve 37 milliárd forintot jelentenek. Ki kell emelnem a Magyar Fejlesztési Bank Rt. veszteségének alaptőke-juttatással való rendezését, amelyre azért volt szükség, hogy az MFB újra eredeti funkciójának megfelelően, fejlesztési bankként működjön, ne pedig a költségvetést megkerülő manőverek eszközéül szolgáljon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadás mellett bizonyára többen a kezükbe vették az Állami Számvevőszék jelentését a 2002. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről. A vaskos kötetet böngészve nem egy konkrét példát találunk, amely bizonyítja az előző kormányzat felelőtlen gazdálkodását, a közpénzek elherdálását. A legszembetűnőbb gyakorlat volt az államháztartási körbe tartozó feladatok államháztartáson kívüli finanszírozása. Bocsássák meg nekem, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy nem sorolom fel az ÁSZ-jelentés által feltárt minden esetet, kérem, elégedjenek meg azzal, hogy e konkrét példák közül csak néhányat említek meg.

Az egyik ilyen figyelemreméltó jelenség az In-Forrás Kht. esete. A Miniszterelnöki Hivatal által az informatikai célelőirányzatból működtetett kht. gazdálkodása áthágott mindent, amit gazdasági racionalitásnak lehet nevezni. A kht. számára kialakított pénzeszköz-biztosítási módozatok nem feleltek meg sem az államháztartási, sem pedig a közbeszerzési törvénynek. A kht. döntései nem voltak megfelelően dokumentálva, a kht. alapítása nem volt körültekintően előkészítve, nem készült üzleti terv, a feltételezett előnyök nem voltak megalapozottak, és nem készült elemzés a felmerülő kockázatokról. Csak hogy jobban érzékelhető legyen a pazarlás mértéke, a kormányváltás előtt nem sokkal csökkent a kht. által bérelt iroda mérete, amely addig közel száz négyzetméter volt egy főre számolva. A tulajdonos a kht. vezetőinek a közszférában biztosított jövedelmeknél és juttatásoknál magasabb díjazást állapított meg, amelyeket sem eredmény, sem pedig teljesítés eléréséhez nem kötött, és még hosszan sorolhatnám. Mindezek oda vezettek, hogy a társaság 141 millió forintos veszteséget halmozott fel.

Hölgyeim és Uraim! A másik példa, amire mindenképpen ki kell térnem, arra mutat rá, hogyan fecsérelte el az adózók pénzét a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. Talán érdemes a következő megállapítással kezdenem, ami kiválóan érzékelteti azt, hogy milyen helyzetben találta magát az új kormány tavaly tavasszal. A GYISM fejezet előirányzat-felhasználásáról megállapítottuk, hogy 2002. évben a különböző programok, feladatok indításakor csak az első féléves pénzügyi fedezet volt biztosított, azzal a feltétellel, hogy a hiányzó fedezetet, forrást a második félévben biztosítják.

(11.30)

A kormányváltás idejére a fejezeti kezelésű előirányzatok 94 százalékát elköltötték, illetve kötelezettségvállalással terhelték. Mindezt az Állami Számvevőszék jelentéséből idéztem. Ilyen kötelezettségvállalás volt az a pénzügyi fedezet nélküli, jelentős összegű jutalom, amelynek kifizetéséről a minisztérium vezetése közvetlenül a kormányváltás előtt döntött. Ilyen volt az a majd' 400 millió forintnyi, fedezet nélküli szerződés, amelyet a minisztérium a 2012-es olimpia megvalósíthatósági tanulmánya kapcsán aláírt. Ebbe a csomagba tartoznak a Magyar Atlétikai Szövetséggel és a Magyar Kosárlabda Szövetséggel aláírt szerződések is. Közel 170 millió forint értékben kötött szerződéseket a tárca a közbeszerzési törvény megkerülésével a Bozsik- és Héraklész-programokkal és az UTE-stadion megnyitójával kapcsolatban. A kifizetésre 2002 első félévében került sor.

Megkülönböztetett figyelmet érdemel a GYISM által alapított Sportfólió Kht. tevékenysége. A társaság működésének közel három éve alatt majd' 1 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel. Ennek következtében a tulajdonos által rendelkezésére bocsátott 810,5 millió forintos jegyzett tőkéjét nemcsak teljes egészében felélte, hanem valójában még majd' 180 millió forintos tőkehiány is keletkezett.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezen felelőtlen gazdálkodás és hátrahagyott kötelezettségek öröksége mellett a Medgyessy-kormány képes volt elindítani a jóléti rendszerváltást, és elvégezni a korrekciókat. Sikerrel zárult a kormány első és az “Esélyt a jövőnek!ö nevű, második száznapos programja is, amelyek kiemelt célja volt a nyugdíjasok, a bérből és fizetésből élők, a gyermekek és a fiatal szülők támogatása és helyzetük érezhető javítása. Így kifizetésre került az egyszeri nyugdíj-kiegészítés és szociális ellátás, majd' 60 milliárd forint értékben, ami a nyugdíjasoknak személyenként 19 ezer forintot jelentett. Növekedett a közalkalmazottak bére, a családi pótlék, megvalósult az agrárhitelek törlesztési támogatása. Ugyancsak emelkedett a hallgatói ösztöndíj, valamint a lakásépítési támogatás összege. Mindezen intézkedések hatására közel 4 millió ember helyzete vált érezhetően jobbá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Utolsó pontként hadd térjek ki a zárszámadáshoz kapcsolódó, más törvényeket érintő módosító javaslatokra. A javaslatok között szerepel az államháztartásról szóló törvény módosítása, amely elsősorban az európai uniós csatlakozás kötelezettségeit teljesíti, azonban ezen kívül megjelenik benne két fontos, mindenképp támogatandó törekvés, amit ki kell hogy emeljek.

Az egyik ilyen törekvés az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének szigorodása, amellyel lehetővé válik a szakszerűbb elszámoltathatóság. A másik törekvés pedig az államháztartás költségeinek csökkentése azáltal, hogy a kormányzati feladatok és a kincstári vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált, parlagon heverő ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Így ezek a vagyontárgyak jobban és eredményesebben hasznosulhatnak. Ez a folyamat reményeink szerint elvisz abba az irányba, amelyet mind az Állami Számvevőszék, mind pedig a Pénzügyminisztérium sürgető, megoldandó feladatnak tart az állami vagyon kimutatásának korszerűsítése és ésszerűsítése irányába.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)