Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több igény mutatkozik arra, hogy röviden mondjam el, de a dolog jelentősége oly nagy, hogy ezt nem lehet röviden összefoglalni, tisztelt képviselő urak. (Moraj, derültség.) Már csak azért is nagy a jelentősége, hiszen egy ötéves programról van szó, 1000 milliárd forintos adócsökkentésről, és úgy tűnik, hogy ezt nem lehet elégszer elmondani annak érdekében, hogy mindenkiben kellő mértékben rögzüljön. Úgyhogy köszönöm szépen türelmüket, hogy végig fogják hallgatni.

Az 1000 milliárdból mintegy 200 milliárd már jövőre mérsékli az adófizetők terheit, jelentős részben a lakosság és jelentős részben a magyar vállalkozások terheit is. A kormány az ötéves adóprogram beterjesztésével egyrészt kiszámíthatóbbá, másrészt tervezhetőbbé kívánta tenni a következő időszakban a magyarországi adózási viszonyokat, harmadrészt pedig világos választ kívánt adni arra a kihívásra is, hogy a Magyarország számára sok vitát kiváltó, az országon belül sokszor konfliktusokat jelentő helyi iparűzési adóval kapcsolatban mi is a szándék. A most beterjesztett javaslatban egyértelművé tettük azt is, hogy 2008. január 1-jétől ez az adónem Magyarországon meg fog szűnni.

Az adórendszer reformja, a jelentős adócsökkentés fontos lépés a versenyképesség további javításához, a gazdaság kifehérítéséhez, amely nélkül nem folytatódhatna a jelenlegi gyors gazdasági növekedés, az ország gyors felzárkózása. A gazdaság további erősödése, a javuló feltételek a költségvetési konszolidáció további folytatásának is feltételei, és a 2010-re tervezett eurózóna-csatlakozás biztosításához is szükség van mindezekre. A módosítás egyszerre biztosítja az adóterhek igazságosabb elosztását, a méltányosabb közteherviselés megteremtésével.

Mint minden évben, most is számos javaslattal kívánták a képviselők segíteni a kormány által benyújtott előterjesztést, ezek jelentős része a kormány által benyújtott javaslatok módosítására, pontosítására irányult. Ezek közül számosat a kormány is javasol támogatni a továbbiakban. Sok bizottsági módosító javaslatot is támogatunk a módosító indítványok elfogadásához kapcsolódóan, erre kérem majd a képviselő urakat és hölgyeket is a végén.

Az szja-nál több indítvány kezdeményezte a benyújtott javaslatok közül az adótábla módosítását, egyrészt magasabb összegnél meghúzva az alsó adókulcs határát, és volt olyan is, amely fenntartotta volna a jelenleg hatályos 38 százalékos felső kulcsot, továbbá volt olyan is, amely efölött más kulcs bevezetését is indítványozta. Miután a kormány ötéves adókoncepciója az adóterhelés csökkentését úgy kívánja elérni, hogy közben valamennyi jövedelmi kategóriában csökkenjen az elvonás, és az időszak végére az adót fizető magánszemélyeknél a személyi jövedelemadózás gyakorlatilag egykulcsossá váljon, ennek érdekében fokozatosan, de jelentősen megemelkedik az alsó kulcs jövedelemhatára, és a jelenlegi másfél millió forinttal szemben az időszak végére a 3 millió forintot éri el.

Erre az időszakra a különadózó jövedelmekre is az alsó kulcs szerinti adómérték vonatkozik majd. Az átlagesetben nem, de a magas jövedelemmel rendelkezőknél viszont 2010-ben is megmarad az adóztatás progresszivitása; részben azért, mert a felső adókulcs duplája az alsónak, részben pedig esetükben az alkalmazandó jövedelemkorlát nagymértékben szűkíti az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét. Már jövőre is csökken az adózók jelentős részénél a személyi jövedelemadó-elvonás, hiszen emelkedik az alsó kulcs sávhatára, és kisebb lesz a felső kulcs is.

Több módosító indítvány foglalkozott a családi adókedvezmény átalakításával is, ezek az indítványok vagy a jelenlegi adókedvezmény fenntartását, vagy a megváltozott mértékű adókedvezmény kiterjesztését javasolták. E kedvezményeket az egy, illetve két gyermeket nevelők természetesen megkapják, mégpedig családi pótlék formájában, ezért indokolatlan ezen javaslatok elfogadása. Támogatjuk viszont annak a módosító javaslatnak az elfogadását, amely szerint ha a kismama, illetve házastársa a magzat, a születendő gyermek okán ez év december 31-én családi adókedvezményre jogosult, akkor az a gyermek megszületéséig a jelenleg hatályos feltételek szerint továbbra is meg fogja illetni őket.

Jelentős módosító javaslatokat terjesztett be a költségvetési bizottság az Országgyűléshez az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén elfogadott megállapodások tartalmának megfelelően, és a kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmények átalakításának egy más módját javasoljuk ezt követően elfogadásra itt most a parlamentben. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményhez pénztári számlán történő jóváírással juthasson hozzá a jogosult, így a kedvezmény a pénztár jövőbeni szolgáltatásainak fedezetévé is válik. Ugyancsak nagy vitát váltott ki az adóköteles béren kívüli juttatások kérdése. A kormány álláspontja ebben változatlan, azaz az igazságosság és az adóztatás arányossága megköveteli, hogy az adómentesen adható béren kívüli juttatásoknak korlátot szabjunk, mégpedig értékkorlátot a most benyújtott javaslatok alapján.

Egyetértünk azokkal a módosító javaslatokkal, amelyekben a munkáltató által adott helyi utazási bérlet értéke beletartozzon a korlátozás alá vont körbe, de teljes egészében adómentes legyen. Ugyancsak egyetértünk azzal a javaslattal, amelyben az ötévenként adómentesen adható lakásépítési támogatás összege 750 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik, továbbá egyetértünk azzal is, hogy az APEH az üzemanyagárakat a jövőben nem negyedévente, hanem havonta fogja közzétenni. Egyetértünk az adómentes étkezési juttatások esetében a 4 ezer forintos, a meleg étkezésnél a havi 9 ezer forintos értékhatárral. Az adómentes iskolakezdési támogatás összegénél pedig gyermekenként a 19 ezer forintos értékkel értünk egyet, és egyetértünk azzal is, hogy megváltozzon több mint tíz év után az általános személygépkocsi-normaköltség, az eddiginek a háromszorosára emelkedve.

Támogatjuk a társasági adó esetében azt az indítványt is, amely a szövetkezetek, illetve a leghátrányosabb kistérségben és leghátrányosabb településen székhellyel rendelkező vállalkozások esetében kedvezőbbé teszi az adókedvezmény érvényesíthetőségének lehetőségét.

Sok szó esett mostanában a regisztrációs adóról. Támogatjuk azokat a módosító javaslatokat, hogy a közösségi szabályoknak megfelelően az avultatás intézménye Magyarországon is érvényesülhessen, s egyúttal megszünteti ez a javaslat a nem adóalanyok által behozott használt járműveknél a belföldi áfafizetési kötelezettség ellentételezését szolgáló 1,25-ös szorzót.

Támogatjuk azokat a javaslatokat is, amelyek a bioüzemanyagok nagyobb mértékű igénybevételére, felhasználására vonatkozó indítványként kerültek megfogalmazásra, ezért adódifferenciálás bevezetését javasoljuk az üzemanyagoknál. A benzineknél 2007. július 1-jétől, a gázolajnál 2008. január 1-jétől a differenciálás eredményeként magasabb lesz az adómérték a biokomponenseket nem tartalmazó, illetve a biokomponenst a törvényben meghatározott 4,4 százaléknál kisebb arányban tartalmazó üzemanyagoknál. Ezzel, reméljük, nagyobb teret nyerhet Magyarországon a mezőgazdasági alapanyagból előállított üzemanyagok termelése, a biodízel, illetve a bioetanol felhasználása.

(19.30)

Sokakat érintő kedvező változás január 1-jétől, hogy valamennyi magánszemély mentesül az eddigi bejelentési kötelezettsége alól, ha kizárólag tárgyi adómentes termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válna az általános forgalmi adó alanyává. A törvényjavaslat elfogadásával nemcsak a kárpótlás, illetve a részarány-tulajdonú földek bérbeadói esetében érvényesül ez a mentesítés, hanem valamennyi föld bérbeadása esetén ez a bejelentési kötelezettség megszűnik.

Korábban a parlamentben egy kérdés formájában már találkoztunk az üggyel, ezért szeretném itt jelezni a képviselők számára, hogy új elszámolási szabállyal egészülnek ki az önkormányzati adóhatóság befizetésekre vonatkozó rendelkezései, e szerint az ezer forintot el nem érő adókötelezettséget az adózónak nem kell megfizetnie. Ebben az esetben megoldódik az a probléma is, amire Eörsi képviselő úr az egyik parlamenti ülésnapon felhívta a figyelmünket.

Az ötéves adócsökkentési program számottevően csökkenti az adófizető nagy többség terheit, ugyanakkor több lépést tartalmaz az arányos közteherviselésre is. Ezt szolgálja az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása, százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség előírása meghatározott szintig egyes tőkejövedelmekre.

A kormány több olyan javaslatot is támogat, amelyek a luxusadóról szóló törvényjavaslathoz érkeztek. Ezek egy része szövegpontosító, amelyek az egyértelműséget szolgálják. Születtek olyan indítványok is, amelyek könnyítést biztosítanának a nehéz helyzetbe került, luxusadó megfizetésére kötelezett adózó számára; ezeket az indítványokat azonban a kormány nem támogatja, már csak azért sem, mert az általános szabályok szerint minden adónemben lehetősége van az adózónak arra, hogy méltányossági kérelmet nyújtson be az adóhatósághoz. Ilyen eseteket is kezel a jelenleg érvényes, adózás rendjéről szóló törvény.

Természetesen nem értünk egyet azzal a vitában elhangzott véleménnyel, mely szerint több lesz az adó beszedésének a költsége, mint az adókból származó bevétel, hiszen olyan módszereket kívánunk ezen adónem alkalmazásánál érvényesíteni, amelyek révén tömegesen lehet megállapítani egyes ingatlanok értékét és kiszámítani a fizetendő adót, azaz nem kell egyedenkénti értékelést végrehajtani.

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényhez a kormány javaslatát érdemben módosító indítvány nem érkezett, csak kisebb szövegpontosító javaslatok születtek.

Mindezeket figyelembe véve kérem az Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt elfogadni szíveskedjenek, és ezzel valósulhasson meg az ötéves adócsökkentési program első évi, mintegy 200 milliárdos adócsökkentése.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)