Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Molnár László, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek. A kérdés röviden így hangzik: “Mi fontosabb közérdek, az adófizetők pénzének hatékony és gazdaságos felhasználása a gyorsforgalmi közúthálózat, így az M44-es út előkészítése során, vagy a környezet- és természetvédelem vélt vagy valós sérülése?ö Molnár László képviselő úré a szó.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az M44-es gyorsforgalmi út környezetvédelmi engedélyezési eljárása 2002-ben indult el. Az Uvaterv Rt. elkészítette az egyéves környezeti hatásvizsgálatot, amelyet 2004 áprilisában küldött meg a Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek.

Az elsőfokú engedélyt 2004. október 15-én kapta meg a Nemzeti Autópálya Rt., amely a gyorsforgalmi utas törvény kapcsán a törvény erejénél fogva időközben beszállt a lebonyolításba. Ez hat hónap. Az elsőfokú eljárás kapcsán irreális előírásokat fogalmaztak meg, amellyel 8,5 milliárd forint többletköltséget idéztek elő, amelyet nem tudott elfogadni az rt., és megfellebbezte azt. A másodfokú eljárásban már enyhítettek ezen, és csak a pillérek egy részét tartotta meg. Államtitkár úr tudja, hogy miről beszélek; ez a híd, a töltéshát és a pillér kérdése. Ezzel is nagyjából 3 milliárd forintnyi többletköltséget okozott.

Az egész eljárás folyamán az derült ki, hogy a gyorsforgalmi utas, tehát az autópálya-törvény szellemével ellentétben nem az a közérdek, hogy gyorsabban, gazdaságosan, racionálisan épüljön az autópálya vagy a gyorsforgalmi út, hanem az, hogy a természet és a környezet védelme kerüljön előtérbe. Azt gondolom, hogy a vörös unkák, a halfajok és a tarajos gőték mozgása felér annyival, mint annak a 400 ezer embernek a mozgása, akiket ez Békés megyében érint.

Kérdezem államtitkár úrtól, mit tesznek annak érdekében, hogy a hatósági eljárásban a határidőket betartsák az önök felügyelete alatt dolgozók, illetve mit tesznek annak érdekében, hogy a gyorsforgalmi úthálózat gyorsabb, gazdaságosabb fejlődését elősegítsék.

Köszönöm és várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A képviselő úr kérdésére Gombos András államtitkár úr válaszol.

DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szóban forgó útfejlesztésre a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXVIII. törvény rendelkezései vonatkoznak. Ezen a jogszabályon túlmenően azonban ugyanerre az eljárásra vonatkoznak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásai is. A gyorsforgalmi út hatósági eljárásaira valóban hat hónap időre volt szükség, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy összességében normál viszonyok között az eljárás időigénye 2004-ben 120 nap volt. A 120 napot megtoldotta 15 nappal a szükséges hiánypótlás beszerzése, amit az érintett kérelmező fél kérelem alapján még 10 nappal megtoldott, ami összességében 25 nap.

(17.10)

Továbbá ezen túlmenően több alkalommal kértek egyeztetést a hatóságunktól, ami szintén nyilván bonyolította és hosszabbította az eljárási időt. Így lett 6 hónap a 120 napból.

Ezen túlmenően, úgy gondolom, a hatóságunk másodfokon kellő empátiával kezelte ezt a kérdést. Közösen vettünk ezen az egyeztetésen részt. Én úgy gondolom, megelégedéssel lehet fogadni azt az eljárási rendet és eljárási módot, ahogy a hatóságunk eljárt másodfokon ebben a kérdésben.

Szeretném ugyanakkor itt jelezni, hogy 2005. január 1-jétől, amióta felállt a zöld hatóság, nyilvánvalóan a 120 napos határidők ezentúl lényegesen le fognak rövidülni.

Ugyanakkor, amikor a kérdésre válaszolok, figyelembe kell venni az alkotmányossági kötelezettségeket, hiszen az Alkotmánybíróság több határozatában jelezte, hogy az állam nem élvez elsőbbséget abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát megengedje. A másik idézet: a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek van elsőbbsége, tehát a prevenciónak, hiszen a visszafordíthatatlan károkat utólagos szankcionálással nem tudja helyreállítani.

Nyilvánvalóan alkotmányos kötelességünk a környezet védelme. Kérem képviselő urat, ezt is vegye (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mérleg alá akkor, amikor erről a kérdésről beszél.