Felszólalás adatai

Mint ahogy megtörtént ma az, a házbizottsági ülésen derült ki, hogy a jövő hét folyamán pedig a 2012-es tehát a mostani évi költségvetést fogják módosítani. Tehát ez is azért elég abszurd, hogy önök már a vita elkezdésétől kezdve akár egy elfogadott, fél éve elfogadott költségvetést is módosítanak, mint ahogy tették ezt meg a 2012-es költségvetés kapcsán számtalan alkalommal.

Amikor az ifjúságpolitikára rátérünk, itt nekem vitatkoznom kell Stágel Bence képviselőtársammal, aki itt, az előző felszólalásában úgy állította be ezt a területet, mint a költségvetés egyik nyertese, és hogy a fiataloknak milyen jó is itthon élni, ez a költségvetés mennyire kezdeményezővé teszi őket, és segíti az ő itthon való boldogulásukat. Azért én szeretném megkérdezni kormánypárti képviselőtársaimat és kifejezetten Stágel Bencét, hogy ő komolyan gondolja-e azt, hogy nincs aközött összefüggés, ahogy a kormány végzi munkáját a fiatalok kapcsán az elmúlt két évben, és aközött, hogy itt az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a külföldre való elvándorlás hajlandósága.

Akármennyire is ismerjük azokat a folyamatokat, hogy egyre több fiatal tud nyelveket beszélni, egyre inkább vonzó egy külföldi fél év vagy egy év egyetemeken, vagy hogy kipróbálja magát egy fiatal külföldön, azért mégsem mondhatjuk azt, hogy önmagában ez a tendencia megmásfélszerezte volna két év alatt a fiatalok külföldre való hajlandóságát. És ma már ott tartunk, hogy minden második 30 év alatti fiatal szeretne hosszabb vagy rövidebb időt eltölteni munkavállalással vagy tanulással külföldön. Azért szerintem, ha önök is őszinték saját magukhoz, akkor beláthatják, hogy a kettő nem független egymástól. Elég, ha csak belegondolunk a felsőoktatásban lezajlott változásokra, amit önök büszkén reformoknak neveznek. Ha megkérdeznénk néhány diákot erről, akkor teljesen más lenne a vélemény, és bizony ez lenne nagyon sok diáknak a motiváció az irányba, hogy külföldi továbbtanulásban gondolkodjanak. Jól mutatta ezt az is, hogy 30 ezerrel csökkent idén az elmúlt évhez képest a felsőoktatásba jelentkezők létszáma. És bizony, ha ezeket a diákokat megkérdezik, nagyon sokan már eleve külföldre adták be a jelentkezésüket.

Ha röviden kellene megfogalmazni a költségvetés ifjúsághoz való viszonyát, akkor azt kellene mondanom, hogy a költségvetés állandósítja az ifjúság hátrányos, mellőzött helyzetét, amit sajnos tapasztaltunk az elmúlt két évben. És itt csak címszavakban felsorolnék néhány dolgot, hogy miben volt ez tapasztalható. Nem alkották meg ígéretük ellenére a mai napig az ifjúsági törvényt. Az alaptörvényünkben az ifjúságról mindösszesen egy mondat szerepel, az is egyfajta elvárást fogalmaz meg a fiatalok felé, ahelyett, hogy biztosítékot nyújtana feléjük. A fiatalok munkanélküliségével az elmúlt két évben nem tettek semmit, most örömmel halljuk, hogy vannak erre irányuló lépések. Egyébként itt is utalnom kell Stágel Bence felszólalására, hogy azért az is árulkodó volt, hogy a felszólalásában ő is többnyire arról beszélt, hogy mi lesz majd az elkövetkezendő két évben.

Én sokkal szívesebben hallottam volna azt, hogy mi történt az elmúlt két évben, milyen konkrét lépések történtek a fiatalok érdekében, az ő problémájuk kezelésre az elmúlt két évben. Ezek a tényszerű adatok bizonyítanák azt, hogy a Fidesz-KDNP-kormány igenis tesz az ifjúságért. De nem véletlen, hogy önök nem tudnak erről beszámolni, nem tudnak erről beszélni, mert nem történnek ilyen lépések.

Térjünk rá egy kicsit a költségvetés konkrét számaira! Emellett szeretnék beszélni arról, hogy mi az, ami benne van a költségvetésben, és mi az, ami hiányzik. Szeretném azzal kezdeni, ami hiányzik a költségvetésből a fiatalokkal kapcsolatban. Emlékezhetünk sokan, akik ifjúságpolitikával foglalkoztunk, hogy 2009-ben az Országgyűlés elfogadta a nemzeti ifjúsági stratégia programját, amelyből kétéves cselekvési programokat kell levezetni. Kétéves cselekvési programokat, ami 2010-2011-re elkészült, 2011. december 31-én lejárt ez a kétéves cselekvési program.

(15.50)

Azóta eltelt több mint fél év, és a 2012-13-ra vonatkozó cselekvései tervet - amely nagyon fontos a fiatalok szempontjából - nem alkotta meg a kormány. Kíváncsian várnám, és sajnálom is, hogy erről például Stágel Bence nem beszélt, hogy mi van ezzel a cselekvési tervvel.

Az egy dolog, hogy még nem alkották meg, bízunk abban, hogy ezt rövidesen pótolni fogják, de az egy másik kérdés, hogy semmilyen erre való utalás nem szerepel a költségvetésben. Két évvel ezelőtt szerepelt egy olyan sor - gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési sor - a költségvetésben, amely megalapozta ennek az ifjúsági stratégiának a cselekvési tervét. Idén ez nem szerepel. E nélkül a sor nélkül el lehet fogadni ezt a cselekvési tervet, de nem fog megvalósulni. Szintén nem láttunk semmit arról, önök nagyon büszkék arra, hogy az új nemzedék jövőjéről szóló programot önök már elkészítették, és kétségtelen, hogy vannak benne kecsegtető, a fiatalok számára pozitív irányba mutató lépések, viszont ennek semmiféle költségvetési megalapozottsága nincs.

Érthető, és ezt már többször is kommunikálták, hogy önök európai uniós forrásokra várnak. Immár két éve várnak arra, és nem történt semmilyen előrelépés. Fontos lenne, hogy ebben az esetben állami költségvetési forrásokat rendeljenek ehhez a tervhez, ha tényleg azt szeretnék, hogy a most még kivándorláson gondolkodó fiatalok végül itthon maradjanak, az legyen a döntésük, hogy itthon maradnak, ne pedig külföldre menjenek el.

Szintén nagyon fontos lenne, de erre sem találok utalást a költségvetésben, nem szerepel erre utaló sor: a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalapozottságát megadó sor, ennek támogatását biztosító forrás. Tudjuk jól, hogy európai uniós országok közül egyedül nálunk nem működik ez a nagyon fontos konzultatív, érdekegyeztető, érdekérvényesítő tanács. Szerencsére történtek előrelépések, olyannyira, hogy az elmúlt héten szándéknyilatkozatot is írt alá többtucatnyi szervezet, amelyben reményüket fejezik ki, hogy még ez évben megalakul ez a tanács. Nagyon fontos lenne ennek a tanácsnak a megalakulása, viszont költségvetési forrás nélkül nincs értelme ennek a tanácsnak. Úgy gondolom, ezt önök is belátják, és a kormány is számtalan alkalommal nyilatkozott arról, hogy mennyire fontos ez a tanács, akkor bizony biztosítsák az ehhez szükséges forrásokat is, mi erre nyújtottunk be módosító javaslatokat. Bízom benne, hogy van önökben nyitottság erre vonatkozólag, és támogatni fogják a tanács működését biztosító 100 milliós tételt, amit mi hozzárendeltünk.

Ami benne van; említettem, hogy szeretnék arról is beszélni, ami a költségvetésben az ifjúságot érintő sorokról szól. Ilyen például a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása, amely évek óta stagnál, idén ráadásul még 20 millió forintot el is vettek ebből a keretből, annak ellenére, hogy nagyon fontos, fiatalokat érintő feladatokat tudnak támogatni ebből az alapprogramból. Így például a települési ifjúsági munka segítése, közösségépítő programok, gyermek-, ifjúsági táborok, és még hasonló, fiatalok számára fontos dolgokat tudnának ebből az alapprogramból támogatni. Sajnálatos módon, ahelyett, hogy támogatnák egyre inkább ezeket a költségvetési sorokat, innen is elvonnak csak pénzt.

Szintén elvonnak a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok soráról. Csak emlékeztetnék arra, kedves kormánypárti képviselők, hogy két éve itt még félmilliárd forint volt erre a célra, 512 millió forint. Ez az összeg ma 310 millió forint, tehát nagyon komoly elvonás volt két év alatt, annak ellenére, hogy mindannyian tapasztaljuk, és kommunikációban önök is elismerik, mennyire fontos az, hogy a fiatalok kapcsán minél több lépést megtegyünk annak érdekében, hogy minél kevesebben próbálják ki a kábítószereket. Zacher Gábor toxikológus adatai szerint egy hétvégén - és ez döbbenetes adat - 350 ezer fiatal próbál ki tudatmódosító szereket, és sajnos ez a szám növekszik: a dizájnerdrogok terjedésével ez a szám egyre nagyobb lesz. Ahelyett, hogy önök érzékelvén ennek a területnek a fontosságát, pluszforrásokat biztosítanának ide, inkább csak elvesznek.

Az oktatás kapcsán részletesen ki fognak majd térni képviselőtársaim az oktatás témakörére, de azért nem tehetem meg én sem, hogy nem reagálok arra, hogy például Stágel Bence nagyon örvendetesnek nevezte az oktatásban végre lezajlott folyamatokat, csak például arról az egyről felejtkezett el említést tenni, hogy idén is 26 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból. Ez bizottsági ülésen elhangzott, ez egy tényszerű adat, ezzel kár vitatkozni. Tavaly ez a szám 36 milliárd volt, amint kivontak a felsőoktatásból, maximum annak örülhetünk, hogy idén nem még egyszer ugyanennyit, hanem kicsivel kevesebb pénzt vonnak ki, ezért fontos lenne erről is beszélnünk, amikor itt a pozitív dolgokat halljuk kormánypárti képviselők részéről.

Összefoglalóan azt kell elmondani, hogy az ifjúság ismét vesztese ennek a költségvetésnek, ami pedig az oktatásban zajlik, az egy ésszerűtlen pénzkivonás és ez a kettő együtt azt jelenti, hogy önök felélik Magyarország jövőjét, és veszélybe sodorják a jövő generációját jelentő fiatalságot, úgyhogy bízom abban, hogy ez a folyamat minél előbb meg fog fordulni, de addig is el kell mondani, hogy nem tudjuk támogatni ezt a költségvetést.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)