Felszólalás adatai

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság tagjaként számokkal is szeretnék hozzájárulni ehhez a vitához, illetve abban az összefüggésben szólni, hogy ténylegesen reformról vagy megszorításról van-e szó. Azt gondolom, hogy mind a kettőről szó van. Valamikor a korrekciót a Bokros-csomag tette, most pedig az, amit próbálunk megtenni, az elmúlt tizenhat év mulasztása. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon. - Közbeszólások: Az elmúlt négy évé!) Nagyon örülök, hogy Babák képviselő úr is felébredt. Szeretnék, Misi, neked, így szemben, néhány dolgot mondani, csak azért, hogy legyen arról... (Zaj az ellenzéki oldalon.) Hallgassátok meg! Ebben az összefüggésben ebben a Házban így még nem beszéltünk. Most tényleg összefogásra lenne szükség, tizenhat év el nem végzett munkája miatt. Utána mondhatod. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Parancsol, képviselő asszony? Ha két percre szót kér, egész biztos, hogy meg fogja kapni. (Az elnök csenget.)

Az Antall-kormány mit tett? Vadprivatizáció. (Moraj az ellenzéki oldalon.) Az orosz piacok felrúgása. Ma is ezt nyögjük! Külön kormánybiztost kellett kinevezni. Erre következett a Bokros-csomag a Horn-kormány időszakában, erre mondtam én, hogy az korrekció volt a mai reformhoz képest, hiszen az úgynevezett közszféra rendszerváltása, rendszerváltoztatása most történik meg. Miről van szó? Arról van szó, hogy van egy hatalmas vízfej egy jól teljesítő gazdaság mellett. A számokat felírtam: 2005-re 5,4 milliárd euróra rúgott a beáramló külföldi tőke. Az export 10 százalék fölötti, a GDP-növekedés 4,5 százalék, az infláció áprilisban 2,3 százalék volt. Ezt Babák képviselő úrnak is tudnia kell, hiszen a költségvetési bizottságban néha hallhat ilyeneket.

Azért mondtam, hogy összefogásra van szükség, hogy legyen erőnk a közszférához hozzányúlni. Számításaim szerint nagyjából 100-150 ezer fő az, amivel a költségvetési szempontokat figyelembe véve több pénzt fizetünk ki ennek a szférának, mint amennyit a jelenlegi gazdaság elbírna. Azt gondolom, ez az a terület és ez az a pillanat, amikor azt kell mondani, hogy az ország jövőjéről van szó, ezért olyan vitát kell folytatni, ami előremutat, és nem vádaskodás.

Ami a versenyképességet jelenti a közszféra és a versenyképesség vonatkozásában: amit évek óta a közszférába pumpálunk, a weberi szükséges és elégséges bürokráciát figyelembe véve, erre mondom, hogy költségvetési szempontokat szem előtt tartva kell a finanszírozási oldalt megjeleníteni. Egyetértek Salamon professzor úrral abban, hogy az alkotmányos lehetőségeink szűkek, de ha egy gazdaság nem bír erre többet áldozni, akkor bizony konszenzusra kell jutni, mert csak így lehet, hiszen a választók azért küldtek ide bennünket, hogy helyettük is döntsünk, mi, akik a számokat legalább ismerjük; önök is ismerik, mi is ismerjük. Azt gondolom, hogy ezeket összerakva lehet a dolgot elrendezni.

Nekünk, Közép-Békésnek, Békés megyének ebből a százegynéhány-ezer főnek az évi bérjuttatásából nagyon kevés kellene. Ahhoz, hogy a versenyképességünk javuljon, bizony infrastrukturális beruházásokra van szükség.

(19.20)

Nekünk ebből a szemszögből kell vizsgálni a közszféra reformját, mert ha itt megtakarítást tudunk elérni, akkor az infrastrukturális beruházások elérhetővé válnak számunkra. Úgyhogy én ezért kérem az együttműködést ebben, különösen a Békés és a Bács megyei képviselők nevében, akik az M44-es út leendő szakasza mellett élnek, mert nekünk akkor lesz utunk, hogyha megtakarítunk a másik oldalon.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)