Felszólalás adatai

SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egy rendkívül fontos, a munka világát érintő törvénymódosításról kezdtünk el tárgyalni ma. A munkavédelemről szóló törvény kapcsán hosszasan beszélhetnénk a törvénymódosítás fontosságáról, a változás erényeiről. Néhány szempontot szeretnék kiemelni, néhány olyan kulcsszót, amelynek jegyében tulajdonképpen az egész módosítás filozófiáját megérthetjük: európai uniós jogharmonizáció, az európai uniós irányelvek érvényesítése, munkabiztonság, munkaegészségügy, munkaadói és munkavállalói kötelezettségek és felelősségek összehangolása ezen a területen is, a dolgozó munkavállalók fokozott védelme, testi épségének, egészségének megóvása, illetve megfelelő információátadás, tájékoztatás, tájékozódás jogának érvényesítése. Elöljáróban ennyit gondoltam elmondani, azért, hogy láthassuk, hogy ez a törvény nagyon fontos területeken érinti a már meglévő, munkavédelemről szóló 1993. évi törvényt.

Az Európai Unió tagállamai elfogadták a 89/391/EGK számú irányelvet, elsősorban ez indokolja a munkavédelmi törvény módosítását, mivel az irányelv olyan követelményeket támaszt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságok érvényesülése, illetve kötelezettségek teljesítése terén, amelyek a jelenleg hatályos törvényben nem kerültek szabályozásra, illetve az irányelvben megfogalmazottakhoz képest nem azonos módon szabályozottak.

(10.00)

A munkavédelmi törvény definiálja a munkavédelem alapvető fogalmait. Ez szükséges a munkabiztonsági és munka-egészségügyi kifejezések pontosítása és egységes értelmezése miatt. A munkáltató felelősségét egyértelműen kell szabályozni az egészséget nem veszélyeztethető és biztonságos munkavégzés követelményeinek vonatkozásában. Deklarálni kell a munkavállalók és a munkáltatók önálló felelősségét a munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során.

A jogharmonizációt kívánja szolgálni a munkáltató önálló, objektív felelősségének meghatározásával is. Egyértelműen rögzítésre kerül a felmerülő munkáltatói feladatokkal összefüggő költségek viselésének vonatkoztatásában, hogy azok a munkavállalóra nem háríthatók át. A munkabiztonsági szaktevékenység fogalmi körébe a munka-egészségügyi szaktevékenység is beemelésre kerül, annak ellátásához szükséges szakképesítés meghatározása mellett. Ezt a tevékenységet, illetve e tevékenység körébe tartozó feladatokat munka-egészségügyi, közegészségtani, járványtani, megelőző orvostani és népegészségtani szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

Munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül az üzembe helyezést megelőzően kötelezően elvégzendő előzetes munkavédelmi vizsgálat, amelynek célja annak feltárása, hogy a munkahely, munkaeszköz, munkatechnológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeknek. A módosítás kötelezően meghatározza, hogy az időszakos biztonsági felülvizsgálatot milyen képzettséggel, végzettséggel rendelkező személy, illetve akkreditált intézmény végezheti. Ez azért szükséges, mert az időszakos biztonsági felülvizsgálat a munkáltató egyik legfontosabb, a munkavállaló egészségét és biztonságát óvó kötelezettsége. Az előzetes, az időszakos biztonsági felülvizsgálat mellett a munkáltatónak soron kívüli ellenőrzési kötelezettséget ír elő a munkavédelmi törvény, ha a rendeltetésszerű alkalmazás során a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia közvetlenül veszélyezteti a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be.

Az ellenőrzés is munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy egy munkahelyen különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak. Ilyenkor a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak egymást tájékoztatniuk kell a lehetséges kockázatokról, és úgy kell összehangolni a munkavégzést, hogy a munkahelyen tartózkodókra az veszélyt ne jelenthessen. Az összehangolás megvalósításáért a felek részéről külön szerződésben megjelölt munkavállaló, illetve ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen személy nincs, az a felelős, akinek területén a munkavégzés folyik.

Munkáltatói kötelezettségként írja elő a munkavédelmi törvény, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén a munkaadó az érintett munkavállalók tájékoztatását, a munka beszüntetését, ennek biztosítását és az ehhez szükséges minden teendőt tegyen meg, minden szükséges intézkedést, hogy a munkahelyek a munkavállalók számára kiürítésre kerüljenek. A munkavédelemről szóló törvény az irányelvvel összhangban szabályoz akkor is, amikor kimondja, hogy a különösen érzékeny munkavállalói csoportokat - és erről a felvezető expozéjában az államtitkár úr külön is szólt -, úgymint a fogyatékkal élőket, mozgáskorlátozottakat, óvni kell az őket fokozatosan érintő speciális veszélyekkel szemben.

A munkáltató legáltalánosabb további intézkedéseit is megalapozó megelőzési munkavédelmi jellegű feladat a kockázatértékelés. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés eredményeként előírja a munkavédelmi törvény, hogy melyek azok az adatok, amelyeket dokumentálni kell, a dokumentumok megőrzési kötelezettsége pedig öt év.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat összhangban áll a kormány azon terveivel, miszerint hazánknak minél felkészültebben, minél jobb állapotban kell az Európai Unió tagjává válni, valamint azzal, hogy a már meglévő európai uniós irányelveknek megfelelően alakítsuk át saját jogrendünket. A kezemben tartott törvényjavaslat alkalmat adhat számunkra, hogy azt egységesen támogatva egy jó törvénnyel segítsük a munka világának folyamatait.

Köszönöm a szót, képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.)