Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Az európai uniós alkotmányról folytatott vitában önöknek és a parlamenti közvetítéseket, a politikai vitákat nyomon követő választópolgároknak is volt már alkalmuk megismerni az SZDSZ-nek azon álláspontját, mely szerint az SZDSZ, az európai liberálisokhoz hasonlóan, elvi alapon ellenzi azt, hogy Európa új alkotmánya akár Istenre, akár a kereszténységre történő utalást tartalmazzon. Azért tesszük ezt, mert meggyőződésünk szerint ennek az új alkotmánynak világnézeti szempontból semlegesnek kell lennie, hiszen Európa csak akkor lehet valódi otthona mind a 400 millió polgárának, ha minden ember szabadon gyakorolhatja a saját világnézetét az új Európában, világnézetét, meggyőződését és vallását, anélkül, hogy az Unió alaptörvénye akár csak az említés szintjén különbséget tenne közöttük.

Amikor a napokban az utcán, a metróban járunk, nézzük a hirdetéseket, bekapcsoljuk a televíziót, kinyitjuk az újságokat, láthatjuk, hogy rengeteg szervezet versenyez az úgynevezett 1 százalékos felajánlásért. Ez az 1 százalékos felajánlás, nyugodtan mondhatjuk, egy liberális sikertörténet, hiszen az szja 1 százalékos rendelkezhetőségének ötletét az SZDSZ vetette fel, kezdeményezte ezt az 1 százalékos rendszert. Akkor azt akartuk elérni, hogy a civil szervezetek és az egyházak támogatása egyre inkább az állampolgárok akaratának függvénye legyen. Ma, nyolc évvel később megállapítható, hogy ez jó kezdeményezés volt, egyre több állampolgár ajánl fel egyre több pénzt, egyre több szervezet számára. 2003-ban mintegy 10 milliárd forint volt az az összeg, amelyről a polgárok rendelkeztek adóbevallásuk kitöltése során. Ezen belül az egyházak javára felajánlott összeg az 1999-es 1,4 milliárdról 2003-ban közel 3 milliárd forintra emelkedett. A civil szervezeteknek adományozott összeg pedig 3 milliárdról több mint 6 milliárdra nőtt ugyanezen időszak alatt.

Ebben a támogatási formában az állam szerepe a postás szerepére korlátozódik, hiszen az adózó felajánlását közvetíti a civil szervezetnek, illetve az egyháznak. A Szabad Demokraták Szövetsége, a magyar liberális párt arra törekszik, hogy ez az elv a lehető leginkább általánossá váljon az egyházak finanszírozásában. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert az alkotmány 60. §-a kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Ez a törekvés, az állam és egyház szétválasztása nagyon régi liberális törekvés; mondhatjuk, hogy a vallásháborúk által felperzselt Európában több mint háromszáz éve született meg az az igény, hogy az állam ne foglaljon állást lelkiismereti kérdésekben. Ez Európa legtöbb alkotmányába beépült alapelvként, így biztosítva azt, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa vallását, illetve szabadon maradhasson akár vallástalan is.

A történelem bebizonyította, hogy az állam világnézeti semlegessége nem gyengíti, hanem erősíti az egyházakat, segít nekik újrafogalmazni saját társadalmi szerepüket. A politikai befolyás mindig káros volt az egyházakra. Magyarországon ez az autonómia azonban ellentmondásos: az egyházak szabadon hirdetik tanaikat, de anyagilag függenek az államtól. Ez a gazdasági függés sérti az egyházi autonómiát. Nem meglepő, ha sok egyházi szereplő érzi azt, hogy politikai elvárásoknak kell megfelelni. És az sem véletlen, hogy sok politikus megpróbál visszaélni ezzel a helyzettel, és politikai szerepvállalásra ösztönzi az egyházakat.

A szabad vallásgyakorlás, az önrendelkezés jogának és az alkotmány előírásának érvényesítése érdekében az SZDSZ az egyház-finanszírozás új rendszerét javasolja. Ennek egyik alapelve az, hogy az egyházi autonómiát az biztosítja, ha a hívek támogatása fedezi az egyházak hitéleti tevékenységét. Javasoljuk a személyi jövedelemadó felajánlható kétszer 1 százalékának összevonását, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról, milyen szervezetet kívánnak támogatni. Értelemszerűen ez a 2 százalék szabadon megosztható az elképzeléseink szerint: lehet akár továbbra is 1-1 százalékot, 1,5-0,5 százalékot vagy akár 2 teljes százalékot ugyanannak a szervezetnek adni.

A személyi jövedelemadó 2 százaléka fel nem ajánlott részének elosztásába a mostanihoz hasonló módon természetesen szeretnénk bevonni az egyházakat, és az állami közfeladatokat átvállaló egyházi tevékenységeket a későbbiekben is természetesen normatív alapon, állami támogatásban kívánják részesíteni a szabad demokraták is; az egészségügyi, az oktatási, a karitatív, a műemlékvédelmi feladatok nincsenek tehát veszélyben.

Fontosnak tartjuk azonban leszögezni, hogy a hitéleti támogatás, a hitéleti tevékenység támogatása nem lehet állami feladat.

Köszönöm szépen a szót és a figyelmüket. (Szórványos taps az SZDSZ soraiban.)