Felszólalás adatai

A nyári offenzíva lényege a vasúti pályaudvarok, gyárak, hidak, üzemek és vasútvonalak megsemmisítése volt, de a harcok gyakorlatilag elhúzódtak novemberig. 1944. július 2-án érte Magyarország területét a legnagyobb amerikai légitámadás. Győr, Miskolc, Debrecen, Szolnok, Cegléd, Budapest, ezen belül a Ganz-Mávag, Budapest-Nyugati, Budapest-Józsefváros és Rákosrendező pályaudvarok voltak a szövetségesek célpontjai.

Az említett városokban a vasutat és környékét szinte teljesen lebombázták, Debrecen szőnyegbombázást kapott. A második bécsi döntés értelmében visszacsatolt Észak-Erdélyben a pályaudvarok jelentős része, a Magyar Általános Gyufaipari Rt. gyára és a Dermata Művek Bőr- és Cipőgyár Rt. üzeme is megrongálódott. Itt 459 személy halt meg, és 150 fő volt a sebesültek száma.

Szűkebb hazám, Cegléd vasútállomása, ahol egykor mint forgalmi szolgálattevő tevékenykedtem, 1944. augusztus 29-én lett a légierő célpontja. Számos város - mint Veszprém, Pécs, Dombóvár, Kaposvár - kapott a bombákból. A célt tévesztett bombatámadások gyakran a polgári lakosság soraiban idézett elő félelmet, és osztotta a halált.

Szándékosan hagytam megemlékezésem második felére Hatvan állomást, talán azért, mert ez a vasúti pályaudvar kapta a legtöbb gyújtó- és rombolóbombát. 1944. szeptember 20-án 11 órakor elhangzott a légiveszélyjelzés, majd a vasutasok nekiálltak kihúzni a szerelvényeket a nyílt pályára, hogy kiürítsék a vasútállomást. Az állomás vezetése hangos szóval hívta fel az utasok figyelmét arra, hogy szálljanak be a vonatokba, mert a szerelvényeket kihúzzák, de az utasok az óvóhelyeket választották. 12.45-kor megkezdődött a bombázás. Az állomást telitalálat érte, és a két óvóhelyet is eltalálták. Akik odamenekültek, mind meghaltak. A nyílt vonalra kihúzott vonatokban lévők megmenekültek, mert nem kaptak találatot. Megjegyzem, hogy Hatvan rendező-pályaudvaron és az újhatvani városrészben is szörnyű volt a pusztítás.

A szolgálatban lévő vasutasoknak, főtiszteknek, akik még az utolsó percig irányítottak és menekítették az utasokat, már nem volt idejük elmenekülni, így mind odavesztek. A gyújtóhasábok hatására a vasútállomás területén szinte minden leégett, az ott maradt vasúti kocsik pedig mind kiégtek. A bombázás után feltört a talajvíz, aminek a színe vörös volt. Az elszenesedett fadarabok még két nap múlva is füstöltek. A B-24 Liberator és a B-17 Flying Fortress négymotoros nehézbombázók olasz támaszpontokról szálltak fel, és tértek vissza.

(1.20)

A magyar légvédelem nem volt elég hatásos, de amennyire tudta, védte a nemzeti vagyont. Miután az ország hírrendszerét szétbombázták, zöld utat kapott a felszabadító szovjet hadsereg. A pusztítást a magyar nép a háború után "arccal a vasút felé" szlogennel újjáépítette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vasútra mindig szükség volt, van és lesz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)