Felszólalás adatai

Az egyik szál, amin elindulhatunk, én legalábbis elindulok, bár gondolom, hogy önöket ez kevésbé fogja meggyőzni, az az érdekeltségi kör, ami Andy Vajna mögött lelhető föl, hiszen az egyik legnagyobb magyarországi videojáték-gyártó cég, a Black Hole Entertainment Andy Vajna kezében volt, egészen annak nyári csődjéig.

Tehát azok után, hogy a kormány megszüntette a nyerőgépek üzemeltetésének lehetőségét Andy Vajna cégeinek kivételével, most kedvenc hollywoodi producerüknek azt sikerült elérnie, hogy a videojáték-gyártó cégek a Filmalapnál pályázhassanak kiegészítő támogatásra, bár az előbbi cég becsődölt, a kapcsolatok nyilvánvalóan megmaradtak, és ez a pénz is odaérkezne.

Miként ami viszont már vitathatatlanul létezik, Vajna egy másik cége, a Digic Pictures, ugyanis ez is ezzel foglalkozik, csak ott kevésbé volt rejtőzködő Andy Vajna. Érdekes módon ugyanaz az off-shore cég, a Magyar Enterprises a tulajdonosa a Digicnek is, akárcsak az Intercomnak.

(22.10)

Úgy látszik, hogy az Intercomon kívül a Digicben is fantáziát látott ez a cég, meglepő módon ugyanaz az üzleti gondolkodás jellemzi őket, mint Vajna urat, és ráadásul a Digic Picturesnek az amerikai központja a honlapjuk szerint ugyanazon a címen van, mint egy másik Vajna-cégé, a Cinergié. Erre a google street view-val további bizonyíték is látható, és a cégkivonat is előttem van.

Tavaly novemberben a kulturális és sajtóbizottság ülésén Andy Vajna azt válaszolta a filmes érdekeltségeit firtató kérdésemre, hogy a Black Hole-t eladtam, a Digic Picturesnek már csak az eddigi üzlettársam a tulajdonosa, az Intercom érdekeltségeiről egy éve lemondtam - állította Vajna -, valójában azonban e bejelentését megelőzően is ugyanazon strómancég, a Holland Antillákon székelő Magyar Enterprises tulajdonában voltak cégei, az Intercom és a többi, mint ahogy most is. Magyarán, amikor azt állította, hogy az övé, akkor is ugyanazon off-shore cég tulajdonában voltak a vállalkozásai, tehát fogalmilag kizárt, hogy eladta volna. A Digic Pictures viszont valóban a nagy bejelentést követően került leadásra, a probléma csak az, hogy egyrészt ugyanazon off-shore cég, a Magyar Enterprises tulajdonába került, mint amelynek tulajdonában van az összes Vajna-érdekeltség, másrészt, ahogy korábban is mondtam, a Digic Pictures amerikai központja ugyanazon a címen található, mint egy másik Vajna-cég, a Cinergi.

A jövőben tehát az eredeti törvényjavaslatuk szerint a videojáték-gyártó cégek a Filmalapnál pályázhatnak kiegészítő támogatásra videojátékok filmjeleneteire is, Andy Vajna, illetve strómanjainak legnagyobb örömére. Erről ma ugye az Index vezércikkben is tudósított, bár utólagos kérésemre sem említették meg, hogy erről a múlt heti vitában már részletesen beszámoltam, illetve egy módosító javaslatunk is az Országgyűlés előtt fekszik. Ami azért az Index cikkében érdekes lehet, idézem: "Felmerülhet a kérdés: valóban ezt az iparágat kell adókedvezménnyel támogatni? Eddig sem kaptak közvetett támogatást, és mégis nyereségesek. A külső helyszíneken forgatott valódi filmekkel ellentétben a játékok animációs munkái elenyésző munkahelyet teremtenek." Azt gondolom, ha Andy Vajna off-shore cégeinek, cégbirodalmának érdekeltségeivel nem is tudom önöket meggyőzni, de mi ennek kapcsán kaptuk fel a fejünket erre a törvénymódosításra. Azért az előbb elhangzott újabb érv talán meggyőző lehet.

A Filmalap szerint fontos szempont a támogatáskor, hogy a videojáték animációinak át kell menniük a kulturális teszten. Idézem: "Nyilvánvaló, hogy az erőszakos tartalmú, pusztán a harcra, lövöldözésre, küzdelmekre építő játékok ezen a szűrőn nem mennek majd keresztül - válaszolták az alaptól. A kulturális teszt azonban az eddigi tapasztalatok szerint - az Index cikke szerint - olyan egyszerű, hogy ha egy alkotás főszereplője megváltja a világot, mindenkit megment, és még belekevernek némi mitológiát is a sztoriba, már meg is felel. Ahogy Brad Pitt részben nálunk forgatott zombifilmje is átment a kulturális teszten - szégyenszemre -, és megkapta a 20 százalékos közvetett támogatást." Nos, azt tudom ehhez hozzáfűzni, hogy államelméleti szempontból már egyébként az is egy kérdés, hogy az állam egyáltalán a kultúrát támogassa-e vagy sem. Azt gondolom, hogy igen, de azért, hogy ez nem természetes, azt jól mutatja például Amerika esete, ahol a szövetségi kulturális alap 1,5 millió dollárból gazdálkodik, tizedannyiból sem, mint mondjuk, a Nemzeti Kulturális Alap, mondván: az államnak semmi köze a kultúrához.

Lehet, hogy liberálisaink előbb-utóbb Magyarországon is kiharcolják ezt, most még ez nem történt meg. Az viszont azért a ló túlsó véglete, hogy videojátékok, illetve számítógépes játékok videojeleneteire is lehessen pályázni, és ez is kapjon adókedvezményt. Hiszen itt arról van szó, hogy egy olyan szegmenst akarnak kulturális terméknek címkézni, amit a közmegegyezés egyáltalán nem tekint annak. Kérdezzünk meg mondjuk, tíz embert az utcán, hogy szerintük a videojátékok kulturális művészeti értékkel bírnak-e. A cél pedig most nyilvánvalóan az, hogy a kulturális célokra elkülönített állami pénzeket húzzanak le tisztán profitmaximalizálás céljából.

Mivel most, ha jól értettem, hatperces vitaszakaszok vannak, ezért majd egy újabb fölszólalásban folytatnám. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a Jobbik soraiban.)