Felszólalás adatai

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben előírt előzetes konzultációs eljárás a javaslat szerint megszüntetésre kerül, amelynek indoka, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárás nem töltötte be célzott funkcióját, az ügyfelek csak elenyésző számban éltek ezzel a lehetőséggel. A tisztelt képviselőtársaknak tudniuk kell, hogy a kötelező hatásvizsgálat, amely széles körben érvényben volt, indokolta, hogy előtte előzetes környezeti hatásvizsgálatra kerüljön sor, valamint lehetővé tette az akkori törvényhozó az előzetes konzultációs eljárást. Az előzetes konzultációs eljárás - eljárását tekintve - semmiben sem különbözött az előzetes környezeti hatásvizsgálattól, csak azt a célt szolgálta, hogy az ügyfél vagy az adott érdekeltség maga jöjjön rá, hogy szükség van-e az egész folyamat lefolytatására vagy sem.

De miután a kötelező hatásvizsgálatok rendje megváltozott, leszűkült a köre eleve az elmúlt években, függetlenül a mostani kormány tevékenységétől, ebből fakadt az, hogy az előzetes konzultáció adta lehetőségekkel a vállalkozók már nem éltek, nem állt érdekükben, nem volt értelme ezzel élniük. Hiszen leszűkült azon tevékenységek köre, ahol kötelezően szükség volt a környezeti hatásvizsgálatra és ahhoz tartozóan az előzetes hatásvizsgálatra, amely az első lépése volt az adott tevékenység engedélyeztetési eljárásának. Tehát még egyszer hangsúlyozom, az derült ki az elmúlt évek gyakorlatából, hogy erre az előzetes konzultációra nem tartanak igényt, sajna vagy nem, nem tartanak igényt az érdekeltek.

Tekintettel arra, hogy az egyszerűsítés következtében az összekapcsolt eljárás megszüntetésre kerül, szükséges a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása is. A törvényjavaslat ennek megfelelően ez utóbbi törvénynek az összekapcsolt eljárásra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi. Tehát ha egy helyen változtatjuk a törvényt, ebben az esetben megszűnik az előzetes konzultáció, annak tovagyűrűző hatásaként más törvények együttes tevékenységét, együttes idevonatkozó rendelkezését is módosítani kell, illetve hatályon kívül kell helyezni.

A Magyary Zoltán közigazgatási fejlesztési program megvalósítása céljából a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkársága koordinálásában az e célra felállított munkacsoport javaslatot tett a vízkészletjárulék befizetésével és az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek egyszerűsítésére. Az erről készült előterjesztést a kormány elfogadta. Az előterjesztésben foglalt jogszabály-módosítás elsősorban az ügyek dokumentációs igényének csökkentésére, az ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztésére, valamint az ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztésére helyezi a hangsúlyt.

A meglévő, jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítésének egyszerűsítését elősegítő eszközök ezek szerint a következők. A vízjogi engedélyben vízkészletet lekötő, vízkitermelést folytató vízhasználók esetében az "A" jelű víztermelési bejelentkező adatlap elhagyásra kerül, mivel az adatok a hatóságnál részben rendelkezésre állnak, részben pedig az első, továbbiakban teljesítendő adatszolgáltatással, bevallással a hatóság birtokába kerülnek. A negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználók, azaz a nagyfogyasztók esetében a negyedik negyedéves nyilatkozattétel és külön befizetés is elhagyásra kerül, illetve a negyedik negyedévre eső járulék éves elszámolás keretében kerül rendezésre.

(16.40)

Tehát érthető és látható, hogy technikai jellegű változtatásokra kerül sor, egyszerűsítésre, amely a vállalkozók életét megkönnyíti.

Persze fölmerülhet a kérdés, hogy ez idáig az előző kormányok miért nem tették meg ezeket az egyszerűsítési intézkedéseket. Én nem kívánok visszafelé mutogatni, nincs értelme, de azt szeretném jelezni, hogy ezáltal a vízhasználat és az ezzel kapcsolatos bürokrácia, az eljárási rend változása hatékonyságot, időspórolást jelent. Emellett a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadásával egyidejűleg a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízkészletjárulékkal kapcsolatban az ügyfelet terhelő kötelezettségekről szóló általános tájékoztatást is csatolni fogja a jövőben, növelve az ügyfélbarát tájékoztatás mértékét.

A változások a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet módosításával valósulnak meg. Az előterjesztés közigazgatási államtitkári értekezletre küldését követően a Miniszterelnökség jelezte, hogy a nemzeti vagyonnal összefüggésben kezdeményezni kívánja a vízgazdálkodási törvény módosítását. Ennek megfelelően az előbb említett egyszerűsítések mellett a törvény rögzítené, hogy a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati létesítmények, például sólyapálya, partvédő művek, hullámtörő, energiatörő üzemeltetőjét a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napjától kezdődően mederhasználati jog illeti meg, amelyet külön jogszabályban meghatározottak szerint kell bejegyezni. Ez sem történt meg az elmúlt évtizedekben. Ennek megfelelően lehetővé válik a mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ennek minden előnyével egyetemben.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a benyújtott törvényjavaslat, amelynek megszövegezését igen alapos szakmai előkészítő munka előzte meg, illeszkedik az egyszerű és ügyfélbarát államigazgatás megteremtésének kormányzati szándékához és a Magyary-program egyszerűsítési programjának keretében megfogalmazott célkitűzéseinkhez. Kérem tehát a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezeknek a céloknak az elérése érdekében támogassák szavazatukkal a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, kedves képviselőtársak, tisztelt elnök úr, a megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)