Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindenki örülhet annak, ha valahol egy fejlesztés megvalósul, főleg akkor, ha ez egy városrészt élhetőbbé tesz, ha emblematikusabbá teszi azt a városrészt. Szerintem ez a Városliget esetében sincs másképp. Mindnyájunk érdeke, hogy az a terület, amelynek vannak szebb részei és vannak kevésbé szép részei, egy általános fejlesztés színhelye legyen, és mind a zöldterületek, mind az egyéb területek sokkal színvonalasabbak legyenek Budapest egyik fontos, frekventált területén, hiszen a Városliget a millennium óta mégiscsak egy nagyon fontos része Budapestnek.

Amit képviselő úr említett felszólalásának egyik részében, az a zöldfelületek kérdése. Szerintem már ön is számtalanszor hallotta, de úgy látom, valami miatt nem próbálja megérteni vagy elfogadni, hogy a zöldfelületek aránya mindenképpen nőni fog a jelenlegi tervek alapján, hiszen a jelenlegi állapot szerint a park 60 százaléka zöldfelület, és ha megvalósul ez a fejlesztési terv, amelyik ütemezetten halad, akkor több tízezer négyzetméterrel magasabb lesz a zöldterületek aránya a Városligetben; 60 százalékról 65 százalékra nő a Városligetben a zöldfelületek aránya. De nemcsak a zöldfelület aránya nő, hanem a romos épületek helyére is új, megújuló épületek kerülnek.

(9.20)

Azt hiszem, mindenkinek a közérzetét is javíthatja, a közbiztonságot is javíthatja, és az odalátogató akár zuglóiaknak, akár Budapest más részéből vagy a világ bármely részéből érkező turistáknak is örömére szolgál, beszélhetünk itt a Petőfi Csarnokról vagy a Hungexpo épületéről. Éppen ezért gondoltuk azt, hogy az egyik sarokköve kell legyen a Városliget Budapest projektnek, hogy mindenképpen több zöldfelület legyen, mint amennyi jelen pillanatban van. Ezzel tehát Budapest tüdeje, Budapest levegője ennek a projektnek a megvalósításával nyerni fog. A zuglóiak, akik több zöldfelületet szeretnének, szintén nyerni fognak, ha ez az új fejlesztés létrejön.

És nemcsak azért, mert a zöldfelületek mértékaránya nő, hanem azért, mert ha már ön közbiztonságról beszélt, a futókör ki lesz világítva, tehát sokkal nagyobb biztonságban lehet éjszaka is futni azoknak, akik ott szeretnének futni. Új játszótér, sportpálya, pihenőkert is lesz a Ligetben, ami a környéken élők számára a leginkább előnyös. Én azt hiszem, nem helyes, ha ezeket az előnyös részeket egy helyi képviselő-testület elutasítja. Ezeket mind támogatnia kell, hiszen ezeken a futókörökön elsősorban valószínűleg az ott lakók fognak futni, az új játszótereken, sportpályákon, pihenőkertekben szintén a zuglóiak fognak leginkább előfordulni.

Ami nem a park-, hanem az épületrészét illeti a Liget Budapest projektnek, ön is láthatja, hogy február 14-én a Szépművészeti Múzeum bezárt, annak a felújítása elkezdődött, ugyanúgy a Petőfi Csarnoknál is a munkák elkezdődtek, tehát elindult az a munka, ami egy sokkal nívósabb Városligetet alapozhat meg. Ezenkívül még számtalan más budapesti múzeum kérdése vetődött fel az elmúlt évtizedekben, amelyekre a Liget Budapest projekt jelenthet megoldást.

Ön is látja nap mint nap, amikor idejön a Parlament épületébe, hogy a Néprajzi Múzeum a Kúriának épített épületben van. Tehát nem egy múzeumi épületben, hanem egy bírósági épületben foglal helyet. Nyilvánvalóan sem a múzeumnak nem ideális, hogy egy bírósági épületben van, sem a bíróságnak nem ideális, hogy ő viszont a bírósági épületbe nem költözhet be. Mi azt gondolnánk, hogy egy múzeum egy múzeumi épületben foglaljon helyet, egy bíróság pedig egy bírósági épületben. Azt hiszem, ez elég egyszerű logikai következtetés. A Liget Budapest ennek is egyik szolgálója lehet.

A Magyar Nemzeti Galéria épülete eredetileg szintén nem kiállítótérnek készült. A második világháború után, a hatvanas-hetvenes években átalakították, de továbbra sem ideális kiállító- és közösségi tér, a szakmai munkához szükséges helyiségeknek is híján van. Lenne ideálisabb helye a Nemzeti Galériának is, akár itt, a Ligetben, egy új épületben, amit nemzetközi tervpályázat alapján választunk ki.

Nyilván Magyarország számára a fotográfia kiemelten fontos, hiszen a nyelvi nehézségek miatt, hogy sem a szláv, sem a germán nyelvcsaládhoz nem tartozunk, éppen ezért a képzőművészetekben kell megjelenjünk. A fotográfia jelenleg egy kecskeméti, pár száz négyzetméteres múzeumban található. Azt hiszem, egy magyar fotográfiai múzeum méltán töltene el büszkeséggel minket is, és ezt a külföldiekkel is láttathatnánk. Magyar Építészeti Múzeum, Zene Háza ‑ azt hiszem, nem kell nemzetközi példákat mondanom.

Csak egy dologra hadd utaljak még így az idő végén. Ön is tudja, ön is ismeri, hogy a KPMG-vel egy gazdasági hatástanulmányt készíttetett a kormányzat, amely szerint a projekt tíz éven belül megtérül az adófizetők számára. A jelenlegi 4 millió látogatót már a megvalósulás utáni első évben 5,9 millióra emeli majd, az azt követő negyedik évben 6,2 millió főre emeli föl a Ligetbe látogatók számát, és évi 300 ezer fővel növeli meg a turisták számát is Budapesten.

Azt hiszem, ha a projekt megvalósul, mindnyájan büszkék lehetünk Budapestnek erre az új, impozáns részére. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)