Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy több mint három órája folyó vitában már kicsit nehéz új információkat vagy új érveket felsorakoztatni, de igyekszem majd természetesen új információval is szolgálni, elsősorban egyébként a duális képzés területéről. Egy tavaly készült nemzetközi felmérésben olvashatjuk a következőt: „Újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány. Világszerte a munkaadók 36 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. Magyarországon a globális átlagot meghaladóan a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt”. A jól képzett szakemberek biztosítása tehát ezért is kiemelten fontos, mert a szakemberhiány a termelékenység csökkenéséhez vezet, a gazdaság versenyképességét veszélyezteti.

Minden vállalkozói fórumon, ahol magam is gyakran megfordulok, elhangzik, hogy a megoldást többek között az oktatásban kell keresni. Az oktatási rendszerek nemzetközi mutatói megerősítik azt, hogy a fenntartható fejlődés egyik és talán a legfontosabb kulcsa a humán erőforrás fejlesztése. A hazai köznevelés, ezen belül a szakképzési intézményrendszer előtt álló legnagyobb kihívás napjainkban, mint ez több hozzászólásban is elhangzott, a nevelés és az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyteremtő erejének növelése, méghozzá egy olyan környezetben, amelyben előfordulhatnak recessziós jellegű, a gazdaságot hátrányosan érintő, a munkaerőpiac gyors átrendeződését is igénylő folyamatok.

Már az előző kormányzati ciklusban megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása, amelynek révén átláthatóbbá vált a képzési szerkezet. A változásoknak számos eleme megvalósult a közelmúltban, ugyanakkor már a kezdetektől látható volt, hogy hosszú távú, tartós eredmények eléréséhez szükség lesz a változások, a reformok kiszélesítésére annak érdekében, hogy az új alapokra helyezett szakképzési rendszer megfelelő válaszokat adhasson a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan változó, illetve megújuló kihívásaira.

(14.00)

A fellendülő gazdaság folyamatosan szakképzett munkaerőigényt is generál, így a jelenleginél több és jobban felkészült szakmunkás és technikus képzésére van lehetőség annak érdekében, hogy a gazdaság igényeinek megfelelően biztosítani lehessen a megfelelő számú és minőségű szaktudással rendelkező szakemberek utánpótlását.

A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok alapvetően három témakör köré csoportosíthatók. Az első a gazdaság igényeinek kiszolgálása, a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, illetve kibocsátása. A második a duális képzés erősítése, a képzőhelyek számának és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési folyamatban, formában részt vevők számának emelése, a harmadik pedig a szakképzési rendszer jobbítása, a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének a javítása.

Az Országgyűlés által most tárgyalt törvénymódosítások után a szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kerülnek kialakításra; mint elhangzott és a törvénytervezetben szerepel, megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. A szakképzési centrumokban szakközépiskolai, illetve kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés folyhat. Itt egy pillanatra azért állnék meg, mert felmerül, hogy a vegyes profilú iskolákban, ahol szakképzési és gimnáziumi oktatás is folyik pillanatnyilag, mi történik. Itt utal rá a törvény, hogy kifutó jelleggel történik meg a gimnáziumi osztályoknak tulajdonképpen az átalakítása.

A következő, 2016-17-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakképző iskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint az érettségit követő szakképzési évfolyamokból áll. Itt utalnék, válaszolnék én is Dúró Dóra hozzászólására olyan értelemben, hogy az elnevezésnél sokkal fontosabb a lényegi változtatás. A lényegi változás ebben az esetben az, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés és természetesen ezen belül a gyakorlati képzés aránya, amely azt biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig az érettségire épülő emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 éves képzés folyik.

Itt is egy pillanatra megállnék, és a választókerületemből egy győri példát mondanék, mondjuk, a technikusképzésre. Egy győri informatikai szakközépiskolában jártam éppen az elmúlt héten, ahol az igazgatóval beszéltem. Gyakorlatilag akik ott végeznek, a diákok jelentős része a felsőoktatási intézménybe azonnal felvételt nyer, illetve aki technikusként végez, egyből el tud helyezkedni azon gazdasági társaságoknál, amelyek Győrben működnek. Tehát mindenképpen pozitív ez a dolog. A jelenlegi szakiskola pedig szakközépiskolává alakul, amelynek a lényeges újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzés a komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez egy 2 éves, érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatantárgyból tesz érettségit. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik, a jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik a továbbiakban, mint az olvasható a törvénytervezetben.

A törvénymódosítás 25 éves korig meghosszabbítja a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel lehetőségét. Felmerül persze a kérdés, hogy ez miért is jó. A korhatár megemelése lehetővé teszi a szakmai tanulmányok későbbi megkezdését, valamint magasabb szintű szakképzettség megszerzését is. Így a szakképzésben addig részt nem vevő fiataloknak az érettségi letételét követően szélesebb időintervallum áll rendelkezésére egy szakképzés megszerzésére például egy sikertelen felvételi vagy a felsőoktatásból való kilépés esetén. Ezáltal szintén emelkedik a szakképzettséggel rendelkező munkavállalók száma.

A szakképzési törvény jelenleg hatályos szabályozása értelmében az állam az első szakképesítés megszerzését finanszírozza, a második, illetve további szakképesítéseket már csak önköltséges formában lehet megszerezni. Az első szakképesítést megszerzők számára viszont, ha rendelkeznek érettségivel, biztosított a továbbhaladás lehetősége az államilag támogatott felsőoktatásban. A törvényjavaslat ezért két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tételét tartalmazza azért, hogy elősegítse a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését. Sokan vannak ugyanis olyanok, akik nem képesek vagy nem is szeretnének magasabb szinten tovább tanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése, amelyre esetleg önerőből nem mindig biztosítottak a források.

A duális szakképzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igénye az állam által fenntartott szakképző iskolákban indokolja a gyakorlatioktatás-vezető munkakör visszaállítását. A gyakorlatioktatás-vezetők feladata a szakképző iskolai munkájuk mellett, illetve annak keretében a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás, amely egyértelműen elő fogja segíteni a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között, mindezt értelemszerűen a tanulók eredményesebb felkészülése érdekében. A duális képzés lényeges elemeit képező, a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés megvalósítását biztosító tanulószerződés és együttműködési megállapodás rendszerének, szabályainak pontosítására is sor kerül az elmúlt időszak tapasztalatai alapján.

Végezetül kérem, engedjenek meg egy példát! Ezt a választókörzetemből, Győrből fogom mondani, amivel a jól működő duális szakképzés fontosságára szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Az Audi Hungaria Motor Kft. egy új forgácsolástechnológiai tanműhelyt adott át ez év februárjában. Az addigi forgácsoló tanműhely területét 450 négyzetméterre duplázták, és felszereltségét 7 CNC-géppel és egy szimulációs teremmel bővítették. A fejlesztésnek köszönhetően olyan modern szakképzési infrastruktúra várja a szakmunkástanulókat, ahol a legmodernebb technológiával ismerkedhetnek meg.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A tanulók az üzemi körülményekhez hasonlóan megbízásalapú feladatokat végeznek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a feladat végrehajtásának módját önállóan tervezik meg. Mindezt természetesen oktatóik folyamatos ellenőrzése mellett végzik. A szakmunkástanulók ezzel párhuzamosan a győri szakképző iskolákban tanulnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak az Audi Hungariával. A nagyvállalat évek óta sikeres és eredményes együttműködést folytat a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolával, a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolával és a Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskolával. A duális szakképzés keretében a tanulók váltva töltenek egy-egy hetet az iskolában és a vállalatnál. Az elmúlt 14 évben több mint 1700 szakmunkástanuló szerezte meg szakmáját ilyen értelemben az Audi Hungariánál, évente pedig 250 tanuló vesz részt a duális szakképzésben.

De igazságtalan lenne, ha csak ezt az egy nagyvállalatot emeltem volna ki, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a nagy cégek mellett a kisebb vállalkozások is egyre aktívabbak a duális képzés területén. Kiemelkedő a jelentősége annak is, hogy a középfokú szakképzés mellett Győrben az Audi és a Széchenyi István Egyetem közreműködésével a gépészmérnökképzés területén többszörös túljelentkezés mellett felsőfokon is elindult a duális szakképzés. Győr-Moson-Sopron megye a szakképzés területén mindig is a zászlóshajó szerepét töltötte be. Számos szakképző iskolánk évek és évtizedek óta az országos élvonalban teljesít. Innovativitás, azaz megújulásra való képesség, az iskolai szakmapaletták bővítése, korszerűsítése, továbbá a valós munkaerő-piaci elvárások minél erőteljesebb figyelembevétele jellemzi Győr-Moson-Sopron megye iskoláit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam részéről a törvénytervezetet mindenképpen előremutatónak tartom mindannyiunk érdekében, és éppen ezért az elfogadását fogom javasolni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)