Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Jó estét kívánok. Köszöntöm a tisztelt képviselőket.

A törvényjavaslat elsődleges célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, a pénzügyi intézményrendszer hatékonyabb és biztonságosabb működését szolgáló rendelkezések kialakítása, valamint mindezekkel összefüggésben a jogszabályok koherenciáját biztosító módosítások és pontosítások átvezetése. A javaslat ezen célok megvalósítása érdekében számos ponton kezdeményezi a legtöbb pénzügyi tárgyú törvényünk módosítását, egyúttal szigorítja a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozási kereteket.

A pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozás mondhatni, szokásos aktualizálását ez esetben az utóbbi időszak brókerbotrányai jelentős mértékben befolyásolták. Sajnálatos, hogy a brókercégekre irányuló kiemelt figyelem néhány csalárd módon működő cégnek „köszönhető”, amely szolgáltatók visszaélései az egész és túlnyomórészt a tisztességesen, szabálykövetően működő szektorra is árnyékot vetnek. Éppen ezért a bizalom megrendülésének időszakában értelemszerűen a szabályozásnak is reagálnia kell, mégpedig határozott módon. Úgy vélem, hogy a kiszolgáltatott ügyfelek védelmében történő nagyobb szigorral való fellépés a helyes reakció.

Ugyanakkor azt is jelezni szeretném önök felé, hogy a szabályozás rendkívül érzékeny kérdés, egy esetleges túlreagálás, túlzott mértékű szabályozói beavatkozás úgyszintén hordozhat kockázatokat. Nem célunk az, hogy az alapvetően banki finanszírozásra épülő pénzügyi modell, a magyar gazdaság banki finanszírozása kapcsán az egyébként sem fejlett tőkepiacra újabb csapásokat mérjünk. Természetesen a prudencia, a felügyelés, a fogyasztóvédelem nagyon fontos, ezeket minden eszközzel erősítjük is, ugyanakkor arra is ügyelünk ebben a törvényjavaslat-csomagban is, hogy az arányérzékünket megőrizzük.

A pénzügyi szabályozás területén az egységes szabályozást mindinkább megvalósító Európai Unióban ezt a szempontot azért is hangsúlyosan említem, hogy nehogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a többi uniós állam szolgáltatóit hozzuk helyzetbe a hazaiak rovására, és az ügyfelek védelmének a magyar kézből való kikerülését segítsük elő azzal, hogy túlszabályozzuk a hazai szektort.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat javaslatot tesz a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására is. Ennek a módosításnak elsősorban az a célja, hogy a Nemzeti Bank felügyeleti, ellenőrzési szabályainak a felülvizsgálatára, továbbfejlesztésére sor kerüljön.

A módosítás javaslatot tesz az átfogó vizsgálatokkal kapcsolatos eljárási kötelezettség intenzitásának, gyakoriságának növelésére, amelynek célja, hogy az MNB a jövőben rövidebb időközönként tartson vizsgálatokat a pénzügyi piac egyes szereplőinél. Mindezzel lehetővé válik, hogy a piaci visszaélések gyorsan és időben kiszűrhetők legyenek, az esetlegesen felmerülő károk elkerülhetővé vagy csökkenthetővé váljanak, illetve az egyes szereplők visszaéléseinek a káros következményeit minimálisra lehessen szorítani. A javaslat például lényegesen nagyobb hangsúlyt fektet a helyszíni ellenőrzések lefolytatására.

A tervezetben új eljárástípusként kerül nevesítésre az úgynevezett rendkívüli célvizsgálat intézménye, amelyre súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén kerülhet sor. Ezen eljárástípusban a határidők rövidebbek, mint a normál célvizsgálatok esetén, tehát a szektor számára egyfajta biztonságot jelentenek, hogy a felügyelés nem fog túlzott adminisztratív terhekkel járni, ugyanakkor gyors reagálást tesz lehetővé a Nemzeti Bank számára.

A jövőben, amennyiben ez a törvénytervezet elfogadásra kerül, a célvizsgálatok és a rendkívüli célvizsgálatok szúrópróbaszerűen is foganatosíthatók lesznek. Ha ezek során az MNB jogszabálysértést tapasztal, akkor az eljárások során a tényállás teljes feltárása alapvető követelménnyé válik nem csak az adott jogsértés tekintetében, és minden esetben konkrét intézkedések foganatosítása várható.

Jogszabálysértés hiányában az eljárási szabályok egyszerűsödnek, biztosítva ezzel az adminisztratív terhek csökkentését mind a felügyelt intézmények, mind a Nemzeti Bank szempontjából.

A javaslat felülvizsgálja és egyértelműsíti a helyszíni és a helyszínen kívüli eljárások szabályait, és egységesíti a próbaügyletkötés intézményét is.

Ezenkívül lényeges újítása a felülvizsgált szabályoknak, hogy a helyszíni ellenőrzés jogsértés gyanúja esetén, illetve haladéktalanul is megtartható, amelynek keretében indokolt esetben ügyészi jóváhagyással lezárt terület, épület, helyiség felnyitható, az ott tartózkodók akarata ellenére is foganatosítható.

A jogosulatlanul végzett tevékenységek esetén lefolytatandó piacfelügyeleti eljárásban a Versenyhivatal mintájára a Nemzeti Bank lehetőséget kapna helyszíni kutatás lefolytatására, amely a helyszíni ellenőrzéshez képest többletjogosultságokat biztosít a Nemzeti Banknak.

Tisztelt Országgyűlés! Új elemként jelenik meg a korábbi szabályozáshoz képest az is, hogy a Nemzeti Bank a tervezet szerint jogosult lenne könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő bevonására abban az esetben, ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához a személyi és a tárgyi feltételek bővítése ideiglenesen szükségessé válna.

Lényeges eleme a szabályozásnak ezenkívül, hogy a bírságok maximális összege mindhárom ellenőrzési eljárástípusban megemelkedik. Ezzel azt próbáljuk elérni, hogy megfelelő visszatartó erőt adjunk a jogsértések megelőzéséhez.

A javaslat a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket is megállapít, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szabályainak a megfelelő alkalmazásával. Ezen új rendelkezésekkel a Nemzeti Bankhoz beérkező közérdekű bejelentések megfelelő kezelése valósulhat meg.

Mindezek mellett a javaslat több kisebb módosítást is tartalmaz, amelyek az ellenőrzési terv készítésére, mind a felügyeleti, mind a békéltetőtestületi eljárások ésszerűsítésére, adatvédelemre, illetve az uniós szervekkel való kapcsolatra, a velük való együttműködésre vonatkoznak.

Tisztelt Képviselők! Mint említettem, a legtöbb pénzügyi tárgyú törvényünk módosulna a tervezet szerint. A tőkepiaci törvénnyel kapcsolatban engedjék meg, hogy néhány fontos elemet kiragadjak és itt megemlítsek.

A befektetővédelmi rendszerre vonatkozó lényeges módosulás lenne az első, amit említenék önöknek. A Befektetővédelmi Alap kártalanítási összeghatára a jelenlegi 20 ezer euróról 100 ezer euróra emelkedne, tehát az Országos Betétbiztosítási Alap biztosítási szintjét célozzuk meg ezzel. Ugyanakkor az 1 millió forint feletti összeg tekintetében megmaradna a befektető által viselt 10 százalékos önrész. Ez az emelés igen jelentős, ami az értékhatárt illeti.

(21.10)

Ugyanakkor az önrész megtartása azt jelzi, hogy elkötelezettek vagyunk a befektetők védelme irányában, és ösztönözni is kívánjuk őket a szolgáltatások igénybevétele során a körültekintő, ésszerű mérlegelésre.

A kártalanítás érdekében ‑ ez ismét egy olyan rendelkezés, amely a Betétbiztosítási Alaphoz közelíti a BEVA, a Befektetővédelmi Alap szabályait ‑ a BEVA likviditási hitelt vehet fel az MNB-től a javaslat szerint, és a jövőben jogszabályi kezesség is biztosított lesz az esetleges hitelfelvételhez. Javaslataink elfogadása esetén a BEVA munkaszervezete összevonásra kerülne az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezetével, valamint az igazgatóság kiegészülne a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személlyel.

Szintén a tőkepiaci törvényhez kapcsolódó változás, hogy az értékpapírszámlához tartozó ügyfélszámlák tekintetében pontosítást kezdeményeztünk. Ezt azért tettük, hogy a befektetési vállalkozások által vezetett ügyfélszámlákat kizárólag az értékpapír-műveletekhez lehessen felhasználni, és ne fordulhasson elő, hogy az értékpapírszámla melletti pénzszámlát pénzforgalomra, például közüzemi díjak befizetésére használják az ügyfelek.

Javaslatként fogalmaztuk meg továbbá azt is, hogy az értékpapírszámla-tulajdonos részére biztosítva legyen annak a lehetősége, hogy az MNB honlapján havi gyakorisággal ellenőrizhesse értékpapírszámlájának aktuális helyzetét. Ezt a számlatulajdonos egy, a számlavezetője által képzett belépési azonosító és jelszó ismeretében teheti meg. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy az így elérhető adatok nem mentesítik a számlavezetőt attól a kötelezettségétől, hogy tájékoztassa ügyfelét számlájának az egyenlegéről. Ez mindössze azt a célt szolgálja, hogy össze tudja vetni az ügyfél azokat az adatokat, amelyek az MNB-hez érkeznek, és azokat, amelyekről ő tájékoztatást kap.

A hazai szabályozott keretek között folyó kereskedés fontos színtere az értéktőzsde, ezért a szabályozása is kiemelt jelentőségű. A tőkepiaci törvény kapcsán ez lenne az utolsó pont, amit megemlítenék. Itt a felügyeleti ellenőrzés tapasztalatainak eredményeképpen pontosításokat javasolunk a belső szabályzatoknak való megfelelés, valamint a kiszervezésre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió jogának való megfelelés biztosítása körében a tőkepiaci törvény már korábban is többször módosult. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről, a kereskedési adattárakról szóló, valamint az értékpapír-kiegyenlítés javítására és a központi értéktárakra vonatkozó uniós rendeletek miatt ezek a rendeletek közvetlenül hatályosulnak a magyar jogban, és a törvényeinket hozzájuk kell igazítani. A tőkepiaci kereskedés infrastruktúráját biztosító központi értéktár és központi szerződő fél működésére vonatkozó jelenlegi módosításokat jórészt azok a tapasztalatok motiválták, amelyeket a Nemzeti Bank a központi szerződő félre vonatkozó új engedélyezési eljárás során szerzett. Ezért tovább kellett finomítani a hazai szabályozást, hogy minél kevésbé ütközzön a hazai törvény a hazai jogrendben közvetlenül hatályosuló uniós rendelet előírásaival.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a befektetési szolgáltatásnyújtás területén kezdeményezett néhány módosítás közül is párat kiemeljek. Így például elsőként megemlíteném, hogy más ágazati szabályozáshoz hasonlóan pontosításra kerül a befektetési vállalkozás és a befektetésialap-kezelő vezető állású személyeinek kinevezéséhez megkövetelt jó üzleti hírnév fogalma. További garanciális elemként javasoljuk, hogy a befektetési szolgáltatóknál az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő üzletkötést végzőkre vonatkozóan képzettségi követelmények kerüljenek előírásra. A befektetési szolgáltatókra vonatkozó további szigorításokat a többi ágazati szabállyal összhangban a felügyelés keretében szeretnénk megvalósítani.

Tisztelt Országgyűlés! Mondtam már, hogy a legtöbb pénzügyi tárgyú törvényünket érinti ez a javaslatcsomag, így most a hitelintézeti törvény módosításaira szeretném ráirányítani a figyelmüket. Alapvetően az elmúlt időszakban felmerült nehézségek szabályozói rendezése, valamint a fejlődő termékek és szolgáltatások hatékonyabb szabályozása érdekében kezdeményeztünk több kisebb módosítást, ezenfelül egyes uniós tőkekövetelményi szabályok értelmezési kérdései is rendeződést nyernek a törvényjavaslatban.

A törvényjavaslat a hitelintézeti törvény mellett minden ágazati törvényben kiegészíti a panaszkezelésre vonatkozó szabályozást, valamint a Pénzügyi Békéltető Testülethez történő fordulás eljárásrendjének módosításával párhuzamosan azt is rögzíti, hogy az érintett szolgáltatóknak a panaszok hatékonyabb rendezése érdekében az ügyfél kérelmére a békéltető testület által rendszeresített kérelemnyomtatványt is rendelkezésre kell bocsátania. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztésének módosításáról ‑ így hívják a törvényt - megfogal­mazott javaslatokat is döntően gyakorlati tapasztalatok indokolták, valamint időközben az Európai Bankhatóság több iránymutatást fogalmazott meg, illetve folyamatban van az úgynevezett csoportszintű szanálási kollégiumok felállítása is, ahol számos értelmezési kérdés rendezhető.

Tisztelt Ház! A brókerbotrányok kapcsán szükségessé vált a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok szigorítása is. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény módosítására tett javaslat révén jelentősen kibővítésre kerül a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók köre, megváltozik a speciális könyvvizsgálói minősítések rendszere, és számos egyéb területen is történik szigorítás a könyvvizsgálók tevékenységét illetően. A javaslat értelmében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók köre magában foglalja méretnagyságtól függetlenül az összes hitelintézetet biztosító társaságot és befektetési vállalkozást egyaránt. Egyes gazdálkodók esetében csak minősített könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhetne jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. Jelenleg hat speciális minősítést szerezhetnek meg a könyvvizsgálók: pénzügyi intézményi, befektetési vállalkozási, pénztári, biztosítói, költségvetési és IFRS minősítést.

A javaslat értelmében a tőkepiaci törvény szerinti kibocsátók könyvvizsgálói egy új, úgynevezett kibocsátói minősítést is szerezhetnek. A javaslat alapján a minősítés iránti kérelem elbírálására a Magyar Könyvvizsgálói Kamara helyett a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság, azaz a nemzetgazdasági miniszter lesz jogosult. A minősítések megadásának és megtartásának feltétele lesz a szakmai minősítő vizsgán való megfelelés is, amelyet a könyvvizsgálóknak 2017. december 31-ig kell teljesíteniük.

A Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó pénzügyi szervezetek könyvvizsgálóinak speciális minősítései körében további szigorítást jelent, hogy banki könyvvizsgáló csak az lehet, aki rendelkezik banknál szerzett gyakorlattal. A könyvvizsgálók speciális minősítésének visszavonására vonatkozó eljárás megindítását a javaslat értelmében a Magyar Nemzeti Bank is kérheti.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak, könyvvizsgáló cégeinek minőség-ellenőrzésével kapcsolatos közfelügyeleti hatósági intézkedések köre, tehát a Nemzetgazdasági Minisztérium ez ügyben történő intézkedéseinek köre jelenleg rendkívül korlátozott. A „nem felelt meg” minőség-ellenőrzési eredmények esetén elsősorban fegyelmi eljárás kezdeményezésére kerül sor a kamaránál, amely eljárásra a közfelügyeleti hatóságnak, azaz nekünk nincs közvetlen ráhatásunk. E fegyelmi eljárások elmúlt időszakban szerzett tapasztalatai alapján indokoltnak látjuk a közfelügyeleti hatóságot olyan közvetlen hatósági szankcionálási eszközökkel is felruházni, amelyek megfelelően biztosítják a közfelügyeleti szempontok, a közérdek érvényesülését. Így a korábban meglévő szankciók, azaz például a továbbképzésre való kötelezés, a figyelmeztetés, a fegyelmi eljárás kezdeményezése és az ismételt könyvvizsgálat elvégzésére való kötelezés mellé további újabb visszatartó erejű szankciók kerülnek bevezetésre.

(21.20)

Ezek a magánszemély könyvvizsgálók esetén 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 500 millió forintig terjedő pénzbírság kiszabásának lehetősége egyrészt, másrészt a speciális könyvvizsgálói minősítés megvonása vagy akár szélsőséges esetben a tevékenységtől való, maximum három évig tartó eltiltás lehetnének. A javaslat alapján a jövőben indokolt, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál a könyvvizsgáló tevékenységet ellátó könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég olyan felelősségbiztosítással rendelkezzen, amelynek biztosítási összege arányban áll az okozható kár nagyságával. A javaslat alapján ez a biztosítási összeg a magánszemély könyvvizsgálók esetében minimum 100, a könyvvizsgáló cégek esetében pedig minimum 500 millió forint.

A korábbi szabályozástól eltérően, annak szigorításaként a javaslat alapján nemcsak a természetes személy könyvvizsgáló, hanem a könyvvizsgáló cég sem végezhet öt évnél hosszabb idejű könyvvizsgálati tevékenységet ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetnél. A könyvvizsgálati megbízás lejártát követően négy üzleti évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a könyvvizsgáló ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetnél könyvvizsgálati tevékenység végzésére megbízási szerződést köthessen.

A javaslat szerint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló a megbízó részére nem nyújthat olyan, a könyvvizsgálói tevékenységtől eltérő szolgáltatást az általa vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti időszakban, valamint ezen időszakot közvetlenül megelőző üzleti évben. Így fogjuk az összeférhetetlenséget még minimálisabbra szorítani a könyvvizsgáló és az általa vizsgált gazdálkodó szervezet között.

A hatóságok közötti együttműködés segítheti a különböző visszaélések felderítését, megelőzését, ehhez pedig szükséges az információk megfelelő áramlása a különböző hatóságok között. A javaslat szerint, amennyiben a közfelügyeleti hatóság, jelen esetben a Nemzetgazdasági Minisztérium az érintett állami szervek, így elsősorban a Nemzeti Bank részére minősített adatot, üzleti vagy hivatásbeli titkot ad át, úgy az érintett állami szervet is titoktartási kötelezettség terhelné. A javaslat alapján a Nemzeti Bank az általa lefolytatott ellenőrzési eljárás során az adott intézmény könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől a tényállás megállapításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátását is kérheti. E tekintetben az eljáró személyeket a könyvvizsgálóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül az utóbbi időszak bank- és brókerbotrányaihoz kapcsolódva több adótörvény módosítása is szükségessé vált. Egyfelől nem engedhető meg, hogy egy pénzügyi intézmény felszámolása az intézmény magánszemély ügyfeleit olyan helyzetbe hozza, hogy a jogszerűen igénybe vett kedvezményeit vissza kelljen fizetnie. Ennek rendezése érdekében a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását kezdeményezzük. Másrészt szükségessé vált annak rendezése is, hogy a közelmúltban felállított Quaestor-károsultak kárrendezési alapjába befizetett előlegek azon része, amelyek utóbb nem térülnek meg, leírhatók legyenek az érintett intézmények társasági adójából, illetve a pénzügyi szervezetek különadójából.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt befejezem az expozét, összegzésként hadd mondjam el ismét, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszer további erősítése, a pénz- és tőkepiaci szabályozás hatékonyságának növelése és olyan szabályozás kialakítása, amely ügyfélbarát pénzügyi környezetet eredményez. Úgy gondolom, ez közös érdekünk, ezért kérem önöket, szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatokat támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)