Készült: 2024.09.20.18:33:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (1998.11.04.), 316. felszólalás
Felszólaló Göndör István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:05


Felszólalások:  Előző  316  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én ezen a vitaszakaszon belül két kérdéssel kívánok foglalkozni. Az egyik ez, amiről most a számtalan kétperces elhangzott, mert ehhez talán még mindig lehet új dolgot tenni.

Először is hadd kezdjem azzal - a jegyzőkönyv számára -, hogy köszönöm szépen, hogy Mádi képviselő úr és Tállai képviselő úr részt vesz a vitában, mert most legalább van kivel vitatkoznunk. Az előző alkalommal ugyanis csak az államtitkár urat kérdezhettük, és csak vele vitatkozhattunk, tehát azért valamit már haladtunk előre.

Szóval, próbáljuk csak ezt a kérdést tényleg részletesen megvizsgálni a módosítók kapcsán! Visszamenve egészen Bauer Tamás felszólalásáig, mi egyetértünk azzal, nincs köztünk vita abban, hiszen mindannyian tudjuk - és ahogy körbenéztem a Házban, valóban mindenkiről feltételezhető, hogy tudja -, hogy a költségvetésben a bevételek között mit jelent az szja-ból származó bevétel. Tehát nem akarjuk ezt elvenni, a jelentőségét elfogadjuk. De amiről itt szó van, az az adótábla, a munkavállalói kedvezmény és a gyerekkedvezmény. Emiatt van ez a számtalan módosító indítvány, amely ebbe a vitaszakaszba beletartozik, és beszélgetünk róla, egymás mellett lényegesen elbeszélünk, mert bizony kiolthatja egymást a munkavállalói kedvezmény és a gyerekkedvezmény, és ha a munkavállalóit veszem előbb, akkor általában mindig a gyerekkedvezmény megy ki.

És min görcsölünk? Egyfolytában arról beszélnek - és most hadd hivatkozzam az államtitkár úr tegnap esti nyilatkozatára az Érdekegyeztető Tanács után -, hogy közös teherviselés, arányos eloszlás. Mi pedig azt vitatjuk, hogy pont azt az alsó réteget, amely nehéz helyzetben van, ne terheljük tovább, és amikor a 10 százalékról beszélünk abban a körben, ahol a hét végén vagy a hónap végén gond, hogy lesz-e kenyér vagy tej, gondoljunk arra, hogy ott bizony ez a kicsi is sokat jelent.

A következő az, hogy dinamikus vagy statikus. Azt gondolom, hogy az, amiről vitatkozunk, statikus állapot, és ez jól összehasonlítható. Ha ebbe a hármasba bekeverjük a negyediket, a jövő évi várható inflációt vagy béremelést, akkor újabb helyzetek állnak elő, és akkor valóban lehet más táblákról beszélni.

De hadd térjek ki arra, amiért én szót emeltem. Kérem, gondolják végig, amit mondok, és én azért azt látom, hogy Mádi képviselő úr nyitottnak mutatkozik arra, hogy ezt a kérdést még átgondolják. Azok a fiatalok, akik még egyedül élnek, vagy akik már ugyan házasságot kötöttek, de gyermekük még nincs, ők hogy járnak ebben a rendszerben? Az illetéktörvénynél beszéltünk arról, hogy a lakáskedvezmény a fiataloknál majd életbe lép. Na de nekik először arra a jövedelemre van szükségük, amelyből elindulhatnak, és akkor majd talán ezt a kedvezményt igénybe vehetik! De nem hiszem, hogy ezzel őket igazán arra tudnánk ösztönözni, hogy gyorsan vágjanak bele a gyermekvállalásba és neveljenek gyereket, mert akkor majd jobban járhatnak a gyerekkedvezményen keresztül. Én azt hiszem, ez nem szerencsés.

Ezért kérjük azt, hogy még egyszer gondolják végig ezt a hármast együtt, és én hiszem azt, bízom abban, amit az államtitkár úr tegnap mondott, hogy a sok benyújtott javaslatból, az ÉT-ben megfogalmazott és az alkalmazotti kedvezményre vonatkozó javaslatokból lehet egy olyan mixet csinálni, amely kielégíti a költségvetési igényt, és azok az aggályok, amelyeket megfogalmaztunk az általános vitában és megfogalmazunk most, valamelyest talán orvosolhatók.

Én erre a "bevétel és jövedelem" dologra nem kívánok visszatérni, mert azt hiszem, ezt legszembetűnőbben Francz képviselő úr mondta el. Aki valaha könyvelésbe belevágott, az tudja, hogy ez úgy igaz, ahogy ő elmondta. És ha egyszer arról beszélünk, hogy közös teherviselés, akkor ez igenis azt jelenti, hogy meg kell próbálnunk közelíteni az ebből a szempontból kiszolgáltatott bérből és fizetésből élőket a vállalkozói körhöz. És ha Tállai úr cikizte kissé az előző időszakot: azért tettünk kísérletet akkor, hogy megpróbáljunk minimáljövedelmeket - és nem bevételt! - meghatározni az egyes foglalkozási ágakban, az egyes vállalkozói körökben, pont ezért, mert mi is meg vagyunk róla győződve, hogy ha mindenki mögé odaáll az adóhivatal, akkor sem fog tudni megfogni minden tételt a vállalkozásokban.

 

 

(19.50)

 

És itt nem a nagy cégekről van szó, hanem a sok, milliós nagyságú kisvállalkozásról! Azt hiszem, hogy ez okozza a nagy feszültséget minden körülmények között.

A "bér - nem bér" különbség megszűnésével kapcsolatban: azt hiszem, most nem ebbe az irányba mozdulunk el, ez a törvényjavaslat nem efelé megy.

Ezen módosításoknál még hadd térjek ki egy dologra. A minap azt kérdezte tőlem egy választó, hogy arról beszéltünk, egyszerűsödik - és ő a vitából semmi olyat nem hallott. Hölgyeim, uraim, itt semmi nem lesz egyszerűbb, ez bonyolultabb lesz! A jelenlegihez viszonyítva várhatóan egyetlenegy tétellel, egyetlenegy sorral, rovattal nem lesz kevesebb a '99. évről szóló adóbevallás, hanem csak több lesz. Tehát azt gondolom, hogy ebben az irányban is érdemes lett volna gondolkodni, de ez már az általános vitához tartozik.

A másik dolog, amiről beszélni szeretnék, az a 40. számú ajánlási pont, a befektetési kedvezmények.

A kormány a 43. § módosításával azt javasolja, hogy csökkenjen a befektetési hitelkedvezmény 30 százalékról 20 százalékra, és még egy plafont is meghatároz, hogy legfeljebb 200 ezer forint vonható le. Kérem, ugyanabban a cipőben járunk, mindannyian szeretnénk gazdasági növekedést, tudjuk azt, hogy van egy réteg, akinek már van minimális megtakarítása, de bizalmatlan a tőzsdével, bizalmatlan sok mindennel ebben az országban. De valahol ezt a tőkét be kellene csalogatni, hogy ebből a gazdasági növekedés finanszírozhatóvá váljon. Lehet, hogy évek múlva ezt lehet tompítani, de most inkább ösztönözni kellene azt, hogy a megtakarított forrás ne a fogyasztást, hanem a gazdaság növekedését, a gazdaság élénkítését szolgálja. Ezért tettük azt a javaslatot, hogy a kormányjavaslatból ezt töröljük ki, és álljon helyre az eredeti törvényben lévő 30 százalék.

Érdekes lehet, hogy a kapcsolódó módosító indítványoknál a 30 százalék mellé is tegyünk be egy plafont, ezzel egyet tudunk érteni. De nem támogatjuk, hogy ezt egyértelműen szűkítsük, és kérjük a kormány támogatását, hogy ezt vegyük ki ebből a törvényjavaslatból.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  316  Következő    Ülésnap adatai