Felszólalás adatai

VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Adók, szankciók, büntetés, feketegazdaság, vagy öntudat, gerinc, jogegyenlőség, partnerség - melyek a szebb szavak? Én azt gondolom, hogy nekem az utóbbiak szimpatikusak. Nem szeretnék királynő lenni, aki nem fizet adót, de cserébe bele sem szólhat a közügyekbe. Senki nem szeret adót fizetni természetesen, én is, ha lehetne, máshol keresném a boldogságomat, de szeretnék jó szívvel beleszólni a köz ügyeibe, és ezt csak akkor tehetem meg gerinccel, ha előtte a szénámat rendbe tettem.

Tisztelt Parlament! Ha már így van, hogy adót kell fizetnünk, akkor tegyük ezt a partnerség mentén, tegyük ezt a jogegyenlőség alkotmányos alapelvei alapján. Rendelkezni fogunk most ebben az adótörvény-módosításban arról, hogy azoknak az adózóknak a listáját, akik 180 napon túli kintlévőséggel tartoznak az APEH számára, és ezeknek az összege eléri a 100 millió, illetve egyéneknél a 10 millió forintot, őket az APEH közzéteszi.

(16.30)

Ebben semmi új nincsen, hacsak az nem, hogy 180 nap meg van szabva a törvényben. Úgy lenne akkor, ha azt mondanánk, hogy rendben van, de cserébe tegyük be az adózók chartájába azt a pontot, hogy az adózó közzéteheti annak az adóigazgatási szervnek, adóhatóságnak a nevét, székhelyét, telefonszámát, egyéb azonosítóit, amelyek neki 180 napon túl a túlfizetésével nem számolnak el (Domokos László tapsolva: Teljesen jó! Ez egy demokrata!), nem vezetik át és nem írják jóvá.

Miről is van szó? Arról van szó, hogy a nyilvánosság nagyon fontos erő, és ennek mind a két irányban illik és kell mozdulnia. Ha azt szeretnénk, hogy a feketegazdaság ellen küzdjünk, akkor legyünk partnerek ebben, tekintsük partnernek az adózókat. Higgyék el, hogy ez is egy jó megoldás lehet az ellenzék általi adócsökkentési javaslatok mellett, vagy mondjuk, helyett.

Vita alakult ki a szakmai bizottságokban arról, hogy elégséges és megfelelő eszközökkel küzdünk-e a feketegazdaság, a szürkegazdaság vagy az alternatív gazdaság ellen. Nos, nyilván nem elégséges az az eszköz, amivel eddig küzdöttünk, hiszen van feketegazdaság. Megmondom őszintén, nagyon megtisztelő dolog, ha a haszontalanabbik ellenzéki párt nyitószónoka átveszi az én szófordulatomat, történetesen azt, hogy az adóiskola I.-ben is megbukna egypár olyan javaslat, amely a közbeszerzések során a fővállalkozóra, na meg az ajánlatkérőre tolja át az adóbeszedés-levonás édes-savanyú terheit. Itt nem a copyrightról van szó, alelnök úr, és nem a szerzőség a fontos kérdés, hanem a jogállamiság alapelvei. (Domokos László: Így van!)

Én azt gondolom, nem lehet a nyertes ajánlattevőre olyan feladat megoldását terhelni, amelyet az állam maga sem tud megoldani vagy nem tud jól megoldani. A szerencsétlen kézzel megválasztott javaslatok nem jók az államnak, nem jók az adózónak, nem jók az állampolgárnak, de nem jó a feketegazdaság elleni küzdelemben sem. Javaslatot fogunk kidolgozni a hétvégéig arra, hogy hogyan kellene ezt az ügyet kezelni, mert nyilván adózni kell. Ha az állam pénzének az elköltéséről van szó, arra fokozottabb figyelmet kell fordítani, olyan megoldást kell találni, amelyik mindenki számára, legalábbis a normálisan adózók számára megnyugtató megoldás.

Végezetül, ha telekspekulációk, illetékelkerülési technikák és telekspekulációk ellen szeretnénk küzdeni, akkor tegyük ezt okosan. Mire gondolok? A törvényjavaslatban megfogalmaztuk, hogy ne lehessen az építési telkeknél elkerülni az illeték fizetését azzal, hogy történetesen egy több hektáros területre valaki egy 50 négyzetméteres épületet épít, majd megosztatja a területet - máris mentesült az illetékfizetés alól.

Kell ellene küzdeni, de úgy, hogy a babát ne dobjuk ki a fürdővízzel együtt. Olyan beépítési mértékhez kötött arány szerepel a törvényjavaslatban, amely egész egyszerűen emberek tízezrei számára szüntette volna meg az eddigi illetékmentességet. Módosító javaslatot készítünk a kollégáimmal, mert nem célszerű valóban, ahogy az előbb említettem, a fürdővízzel együtt a babát is kiönteni. Bizonyos mértékeket meg kell tartani. Azt gondolom, hogy ha a beépíthetőség, a maximális beépíthetőség, mondjuk, 20-25-30 százalékában állapítjuk meg azt a minimális hasznos alapterületet, amely mentén beáll az illetékmentesség, akkor bizonyosan meg tudjuk fogni a telekspekulánsokat, viszont az is bizonyos, hogy nem fogjuk bántani az eddig szerzett jogokat, és nem fogunk állampolgárok tízezreinek kellemetlen perceket okozni.

Biztos, hogy szükség lesz majd egy átfogó, fele ekkora terjedelmű adóreformra. Egészen biztos, hogy egy olyanra, ahol az adózókat partnernek tekintjük. Ez még nem az a lépés, de egy jó lépés, ezért én a törvényjavaslat elfogadását mindezek mellett javaslom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)