Készült: 2024.05.08.19:20:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2020.06.02.), 202. felszólalás
Felszólaló Szolga József (horvát nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  202  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZOLGA JÓZSEF, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló T/10303. számú törvényjavaslat a mögöttünk álló ötéves önkormányzati ciklusra tekint vissza, egyrészt jogalkalmazási tapasztalatait önti formába, másrészt új eljárási és anyagi szabályokat kodifikál.A nemzetiségi önigazgatáshoz és a kulturális autonómiához való jogosultságot a javaslat egyértelműen a legutóbbi népszámlálás adataihoz köti. Köztudott, hogy 2021-ben lesz a következő országos népszámlálás, így a nemzetiségi közösségeknek elegendő idő áll rendelkezésre a felkészülésre. Fontos leszögezni, hogy nem kerül sor az államalkotó tényezőként elismert népcsoportok további kibővítésére. Az elmúlt évtizedek igazolták, hogy a 13 őshonos nemzetiség valódi, nyelvükben és kultúrájukban azonos társadalmi csoportokat alkot.

Megjegyzem, hogy az utóbbi időszakban a magyarországi horvátságot s annak horvát etnikai alcsoportját, a bácskai bunyevácságot több durva, gyűlöletkeltésre is alkalmas támadás érte. Az internetes felületek számos, a történelmi tényeket elferdítő, valótlan állítást tartalmaznak a bunyevác népcsoport eredetéről, történelméről és a horvátságon belüli helyzetéről. A tudományos kutatás mára egyértelműen tisztázta, hogy a magyarországi bunyevácok őshazája a történelmi Horvátország területén található. Legközelebbi rokonaik ma is Horvátországban, valamint Bosznia-Hercegovina horvát többségű területein élnek, és ugyanazt a nyelvjárást beszélik. A hazai bunyevácság kiemelkedő szellemi képviselői meggyőződéssel vallották, hogy a bunyevác történelmi örökség az egyetemes horvát kultúra szerves részét alkotja, és így is mutatták be a magyar közvéleménynek. Az Országgyűlés megalapozottan és törvényesen már két alkalommal nem támogatta önálló nemzetiségként való elismerésüket. Az Országos Horvát Önkormányzattal egyetértésben a jövőben visszautasítunk minden megosztó kezdeményezést. A Magyarországon magát bunyevácnak, rácnak, sokácnak valló polgárok etnikai alcsoportjai a történelmi, kulturális, nyelvi, valamint identitási azonosságok miatt a hazai horvátság elválaszthatatlan részét alkotják, amelyet a népszámlálás összesítésekor figyelembe kell venni.

Tisztelt Ház! A továbbiakban néhány fontos módosított jogi rendelkezésre hívnám fel a figyelmet. A javaslat 14. §-a fundamentumként rögzíti a népszámlálás adataira épülő létszámot a nemzetiségi közösség önigazgatásának biztosítása érdekében. A 25 fő deklarálása figyelembe veszi a természetes fogyásból és az urbanizációból eredő hátrányok csökkentését a történelmileg nemzetiségek lakta településeken. A ténylegesen létező közösségek támogatása érdekében az új nemzetiségi önkormányzat alakításához feltételként rendeli a közösség szervezettségének fokát és a településen való honosság időtartamát.

A tervezet 19. §-a végre helyére teszi a települési önkormányzat, a helyi hivatal és a jegyző viszonyát, szerepét az önigazgatás feltételeinek biztosításában, amikor is konkrét tartalmi elemekkel tölti meg a megkötendő közigazgatási szerződést.

A 20. §-ban megfogalmazott javaslat egyetértési joggal kapcsolatos garanciális részletszabályokat állapít meg, illetve egyértelművé válnak a különböző nemzetiségi intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos kérdéskörök.

A 26. § rendelkezéseivel tisztázódik a több évtizedes polémia a közmeghallgatás megtartásáról és annak önkormányzati ülésként való kezeléséről.

Fontos rendelkezések épülnek be a törvénybe a köznevelési önigazgatás szélesítése és garanciáinak erősítése érdekében, így különösen szabályozásra kerül a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény fogalma; deklarálódik, hogy a köznevelési intézményekben tanulók számára térítésmentesen kell biztosítani a nemzetiségi tankönyveket.

(17.10)

A köznevelési feladat ellátására szolgáló ingó és ingatlan vagyont a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Előremutatónak mondhatjuk, hogy a kulturális feladat ellátásával a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon legalább vagyonkezelésbe kerül a nemzetiségi önkormányzathoz, amit a jövőben szerintem a köznevelési intézmények mintájára javasolnánk megoldani.

Tisztelt országgyűlési Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat az eddig elvégzett munka összegzésének első mérföldkövét tartalmazza. Természetesen a Magyarországi nemzetiségek bizottsága folytatja az egyeztetéseket a kormányzati szervekkel és az önkormányzati parterekkel a nemzetiségek jogait biztosító rendelkezések erősítése és az önigazgatás szélesítése érdekében. Kérem, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  202  Következő    Ülésnap adatai