Felszólalás adatai

ELNÖK: A következő szocialista képviselő Szanyi Tibor. Dr. Szanyi Tibor kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: "Van-e a magyar kormányfőnek európai felelősségtudata?" címmel. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Nincs itt!) Martonyi János külügyminiszter urat jelölte ki a válaszadásra, de sajnos a képviselő úr nincs itt. Martonyi miniszter úr itt van, de a kérdező Szanyi Tibor nincs itt. (Gyürk András: Valaki jöjjön már be! - Dr. Kosztolányi Dénes: Szerbiában van!) Ha így haladunk, az egész MSZP képviselőcsoportot felsorolom. (Derültség. - Gyürk András: Legyen a Vancsik, ő itt van! - Dr. Kosztolányi Dénes: Ő nincs Szerbiában!) Tóth Károly úr, az MSZP képviselője a belügyminiszter úrnak tenne fel kérdést... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Csak a belügyminiszter nincs benn!), viszont most meg őt nem látom a teremben.

Vojnik Mária képviselő asszony, az MSZP képviselője kérdést kíván feltenni az egészségügyi miniszternek: "Most már minden rendben lesz?" címmel. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) Gógl Árpád itt van. Tessék, képviselő asszony!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az adórendszer tavalyi változásai több százezer, az oktatásban, egészségügyben és szociális területen dolgozó közalkalmazott reálkeresetét csökkentette annak ellenére, hogy béremelésük elérte az infláció mértékét.

2000 első felében az egészségügyben dolgozók reálbér-csökkenése már megközelítette a 3 százalékot. Az ágazatban a helyzet kritikussá vált. A szakdolgozók tömegével hagyják el a pályát, az ápoló-gyógyító munka veszélybe került. A kormány - megrettenve az egészségügyiek demonstrációjától - felelőtlen ígéretekre ragadtatta magát. Az első ijedtükben bejelentett bruttó százezer forintból azonban a dolgozók borítékjába átlagosan 23 000 forint került.

A kormány törvényi kötelezettségét megszegve - újra csak érdekegyeztetés nélkül - jövőre nagy csinnadratta közepette 20 százalékos béremelést ígér. Az ígéret és a valóság között azonban szakadék van. A tervezett 20 százalékból körülbelül a minimálbérek és az átlagos közalkalmazotti béremelés után 6 százalék szolgálná az orvosok és a szakdolgozók kereseti arányának javítását. Az egészségbiztosítási kasszában nincs fedezet a kormány ígéreteinek teljesítésére, a kasszanövekményből dologi kiadásokra is kell fordítani, fűtésre, gyógyszerre, műszerkarbantartásra, fejlesztésre. Amortizációs alap nincs, jövőre sem lesz. A minisztérium eközben gyártja a privatizációs törvényi elképzeléseket, melyeket az érintettek, miután sérelmesnek tartják, a jogbiztonságot veszélyeztetőnek, rendre visszautasítanak.

A kormány taktikája átlátszó, ha nem lesz persze a közalkalmazottak száma az egészségügyben elegendő, akkor nem is kell gondoskodni a bérükről. Fedezetlen ígéretek egyfelől (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), kiszámíthatatlan törvénykezés másfelől. Mindeközben (Az elnök a csengő ismételt megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szemrebbenés nélkül szól a Fidesz PR-kampánya, hogy jövőre megoldódnak a gondok. Miniszter úr, jövőre tényleg már minden jobb lesz?

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Képviselő asszony, megkérem, hogy a két percet tartsuk be! Kétperces viszontválaszra megadom a szót a miniszter úrnak.

DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: Elnök úr! Képviselő Asszony! Nagyon köszönöm a kérdést, és szeretném elmondani, hogy az idei pénzügyi helyzet tette lehetővé, hogy május végén az áprilisi beterjesztésünknek megfelelően 12 milliárd forintot a gyógyszerkasszára, 15 milliárdot pedig bérre tudott fordítani a kormány. Az a százezer az százezer forint, természetesen a bérköltségekkel, járulékköltségekkel és adóval egyetemben. Szeretném azt is elmondani, hogy most, a jövő heti érdekegyeztetés után - amelyre a kamarákat, a szakdolgozói fórumot és a reprezentatív szakszervezeteket hívtuk meg - fogjuk eldönteni, hogy az 5,1 milliárdot kik kapják.

A jövő évben 70 milliárd forint a többlete az OEP-kasszának, 5 milliárd a tárca költségvetési többlete. Ez az, ami rendelkezésre áll. Azt gondolom, az alkotmány írja elő a kormányzat számára, hogy a biztonságot szolgáló szerkezetet finanszírozza az egészségügyben. Az a pénzmennyiség, amely rendelkezésre áll, a számításaink szerint 40 milliárd körüli összeg, ez szükséges a bér biztosítására a kormány által meghatározott 20 százalékban. Szerettünk volna többet biztosítani, de ennyi, amit az ország újértékteremtése lehetővé tesz. A törvényeknek, amelyeket a parlament elé hozunk, célja nem az, hogy feltétlenül a közalkalmazottak számát csökkentsük, hanem hogy végre egy rendezett, finanszírozható ellátórendszer legyen. Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő asszonynak.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Miniszter úr, a válaszából világosan kiderült, hogy jövőre sem lesz semmi rendben. A 70 milliárdos növekedés, melyről önök beszélnek, a Társadalombiztosítási Alap főösszegének növekedése és nem a gyógyító-megelőző kasszáé. Amikor két PR-fogás között egy kis idejük marad, azt gondolom, a társadalombiztosítási alapokat felügyelő államtitkárral is meg kellene konzultálni ezt, ő ugyanis tudja, hogy ennek a béremelésnek ebben a kasszában jövőre nem lesz fedezete. Ahogy mindenki, az egészségügyi ágazatban dolgozó nővérek, orvosok és a menedzsment tudja, hogy önök gyakorlatilag teljesíthetetlen ígéreteket közvetítenek feléjük. Azt gondolom, hogy a különféle hangzatos kijelentések helyett célképzetet kellene változtatni, és a valóságos gondok megoldására kellene törekedni. A válaszán sajnos nem is volt mit elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Viszontválasz illeti meg a miniszter urat. Tessék!

DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: Azt gondolom, vitatkozhatunk azon, hogy ez a főösszegben jelenik meg, és hogyan ossza le a kassza. Hogy mi az államtitkár úr véleménye a béremelésről, azt kifejthette minden olyan fórumon, ahol ezt előkészítettük. Nem véletlenül mondtam el, hogy 40 milliárd körüli az, ami erre bérként fordítható. A kormánynak határozott szándéka, hogy ezt a bért úgy 2001-ben, mint 2002-ben eljuttassa a dolgozókhoz.

Azt gondolom, hogy emellett van még olyan eleme az OEP költségvetésének, amely determinált. Nyilván ezt is figyelembe véve kell összeállítani a sorokat. Szeretném elmondani, hogy a hozzánk tartozó országos intézményekben - tekintve hogy mi is tulajdonosok vagyunk, és átmenő finanszírozásunk van az OEP-től -, átszámolva ez a 20 százalék egészen biztosan meglesz.