Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselő hölgyeket és urakat. Folytatjuk mai munkánkat. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte a Gyimóthy Géza és más képviselők által H/2575. számon benyújtott, a korábbi nyugdíjkorhatár visszaállításáról és a nyugdíjrendszer továbbfejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslatának tárgysorozatba-vételéről. Az indítvány tárgysorozatba-vételét az egészségügyi bizottság utasította el.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőket, melyikük kíván szólni. Megadom a szót Gyimóthy Géza alelnök úrnak.

GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Olyan országgyűlési határozati javaslat áll előttünk, amely, kívánom, hogy minden embert érintsen, hiszen úgy természetes, ha egy ember megszületik, akkor megéri a boldog nyugdíjas éveket is (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.); sajnos ez nem minden esetben történik meg az emberek életében, de ez az Istennek tetsző, és, gondolom, mindnyájunknak tetsző élet, hogy a nyugdíjas kort is megéljék az emberek.

Sajnos, 1997-ben a LXXXI. törvény, amely felemelte a nőknél hét évvel, a férfiaknál két évvel az addig hatályos nyugdíjkorhatárt, tehát 62 évben állapította meg, olyan traumát okozott az emberek, elsősorban az érintettek, nyilván a nyugdíjkorhatár közelében lévő emberek életében, hogy azóta is több száz levelet kapunk hetente azoktól, akik ezt a témát felvetik. Természetesen a kormányprogramban is ez szerepel, hogy a nyugdíjreform felülvizsgálata megtörténik, és a Független Kisgazdapárt választási programjában is benne volt, hogy mindenképp szeretnénk visszaállítani a nyugdíjkorhatárt (Folyamatos zaj.) - bár szeretném, ha egy kicsit halkabban lennének az ellenzéki képviselőtársak, ha kérhetném, mert kénytelen vagyok... (Közbeszólások. - Az elnök csenget.), de a kormánypárti képviselők is tegyék meg...

ELNÖK: Kérem szépen a kormánypárti és ellenzéki képviselőket...

GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Kénytelen vagyok hangosabban beszélni, és akkor...

ELNÖK: ...kísérjék figyelemmel Gyimóthy képviselő úr mondandóját.

GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): ...itt a közelemben lévő képviselőtársak megsüketülnek. De azért kénytelenek vagyunk emlékeztetni a képviselőtársakat arra, hogy nemcsak a kisgazdapárti programban, hanem például az akkori ellenzéki pártok, akik ma kormánypártok, egységesen nem szavazták meg úgymond a nyugdíjkorhatár felemelését, és a mostani ellenzéki képviselők is akkor kormánypártiként egyértelműen azt mondták, hogy kellő hatástanulmány kell ahhoz, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény elfogadása után meggyőződjön arról majd a társadalom, hogy jó volt-e a nyugdíjkorhatárnak a felemelése.

Egy pár mondatot kénytelen vagyok a statisztikából idézni. Az ENSZ készített egy felmérést, hogy az egyes országok lakosainak mennyi az esélye arra, hogy elérjék a 60 éves kort, és nálunk sajnos csak 78 százalék reménykedhet abban, hogy betölti a 60 évet, míg például Ausztria és Németország lakóinak a 90 százaléka, de még több volt szocialista országban is jóval nagyobb az esélye az embereknek, mint nálunk, hogy elérjék a 60 éves kort. Igazi vészhelyzetben, megállapíthatjuk, tisztelt képviselőtársak, azok a nyugdíj előtt állók vannak, akik elveszítették, illetve el fogják veszíteni a munkahelyüket.

Valóban azt tapasztaljuk a levelekből, és a szóbeli közlésekből - amikkel az ember fogadóórán vagy egyéb alkalmakkor találkozik -, hogy a legnehezebb helyzetben az 50-55 év közötti nők vannak, akik elveszítették a munkahelyüket, és az internetes társadalomba nem tudnak a szakképzettségük révén azonnal beilleszkedni. Hiába, hála istennek, a gazdasági növekedés révén születnek ugyan munkahelyek, de pont nem azok a munkahelyek, amelyeken ők el tudnának helyezkedni. Ezek a munkanélkülivé váló nők kerültek a legnehezebb helyzetbe, mert most 62 éves korukig közel tíz évet kell várniuk, és szinte az öngyilkossággal foglalkoznak, hogy hogyan bírják ki 60 éves korukig, és feleslegesnek érzik magukat.

Sajnos, azt kell mondani, hogy nem kellően átgondolt volt a nyugdíjkorhatár felemelése, hiszen amit nyert a nyugdíjkorhatár felemelésével a nyugdíjbiztosítás, azáltal, hogy nem kell fizetnie egy bizonyos rétegnek a nyugdíjat, például egy 55 éves nőnek, aki még dolgozik, vagy egy 60 éves férfinak, viszont annyival több lett az Egészségbiztosítási Pénztár kiadása, hiszen tudjuk, hogy sokkal nagyobb a táppénz azokban a korosztályokban, amit az előbb említettem.

(17.20)

A másik ok pedig, ami mindenképp meggondolásra késztetné tisztelt képviselőtársaimat, hogy legalább tárgysorozatba vegye az Országgyűlés ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mindenképp az lenne, hogy azon fiatalok ezrei, akik elvégzik a szakmunkásképzőt, vagy érettségi után, vagy akár egyetem után sajnos nem tudnak elhelyezkedni, mert még elég nagy a munkanélküliség, és mivel a nyugdíjkorhatár meg lett hosszabbítva, az idősebbek úgymond elfoglalják a helyüket, és ők különböző szociális segélyekben vagy egyéb jövedelempótló támogatásban részesülnek...

Ha most ezeket a kiadásokat összevetjük azzal, amit a nyugdíjbiztosítás megspórolt, akkor azt mondom, hogy gyakorlatilag semmivel sem lett jobb a társadalombiztosítási pénztár egyenlege, tehát egyértelműen és mindenképpen a nyugdíjkorhatár visszaállítását tartanánk jónak. De ebben az országgyűlési határozati javaslatban azt kérjük, tisztelt képviselőtársak, hogy a kormány kilencven napon belül tegye le a szükséges hatástanulmányt, és nagyon kérem a tisztelt képviselőtársakat, épp ezért segítsék azt, hogy ebben a nagyon-nagyon fontos témában ez az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba kerüljön.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni a témában. Danka Lajos úr jelentkezett elsőnek, két percre megadom a szót.

DANKA LAJOS (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Ezzel a javaslattal kapcsolatban el kell mondanom azt, hogy két éve próbáltunk olyan adatokat szerezni, amelyek alátámasztották volna az elmúlt ciklusban megszavazott módosítást. Abból a szempontból vizsgáltuk, hogy milyen hatással vannak azokra a tényekre, amelyeket Gyimóthy képviselőtársam elmondott. Semmi olyan jellegű statisztikai számítást nem találtunk, ami elvettette volna velünk kételyeinket, és olyat sem, amely alátámasztotta volna a mi elképzeléseinket.

Mi azért kezdeményeztünk egy országgyűlési határozati javaslatot, hogy a kormány ezeket az adatokat az ő lehetőségeivel vegye elő, vizsgáljuk meg, nézzük meg, hogy a mostani körülmények között nincs-e lehetőségünk arra, hogy az államháztartás se fizessen rá, és a nyugdíjasok is jól járjanak. Tudomásul kell vennünk, hogy az a korosztály, amelyik ma 55-60 éves, pillanatnyilag sem szakmai tudásában, sem fizikai állóképességében nincs olyan állapotban, hogy velük plusz időt dolgoztassunk le. Az ország elsődleges érdeke az, hogy azok, akik már kiszolgálták, megszolgálták a maguk idejét és az elmúlt vészterhes időszakokat végigcsinálták, tisztességgel, emelt fővel nyugdíjba mehessenek, és át tudják adni a helyüket olyan fiataloknak, akiknek a tudását a megfelelő európai színvonal jellemzi, és képesek arra, hogy versenyképesen álljanak ki a világpiacon Magyarország színeiben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Surján László úrnak, a Fidesz képviselőjének.

DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt úgy gondolja, hogy nincs értelme újra és újra megnyitni azokat a vitákat, amelyeken a magyar parlament egyszer már túlesett. Ez a javaslat, amellyel koalíciós partnerünk előállt, egy valós társadalmi igényt fejez ki. Mindenki, aki jár a területen, észleli, hogy az állampolgároknak nem kis része szemében nagyon szimpatikus és vonzó ez a gondolat. Az éremnek azonban van más oldala is.

A nyugdíj egy olyan terület, amelyet tíz, húsz, harminc vagy negyven éves távlatban lehet csak értékelni, és ennek fényében a világ minden olyan országában, ahol a lakosság létszáma csökken, a munkában töltött évek száma kitolódik. Ahhoz képest, ami ennek a törvénynek a mai formájában való megszavazásában a konkrét helyzet volt, mostanra még egy örvendetes esemény is társult, nevezetesen ma már, hála a Jóistennek, nem fogy, hanem hosszabbodik a születéskor várható élettartam, tehát az a feltételezés, hogy egyre rövidebb ideig élünk és egyre tovább kell dolgozni, ma már nem áll fönn.

Ezért ebben a helyzetben, a mögöttes gazdasági szempontokat végiggondolva és megfigyelve azt, hogy milyen tendenciák érvényesülnek a világ nyugdíjrendszereiben, ma a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a javaslatot nem tudja támogatni, és tartózkodással fejezi ki ezt a véleményét. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: A MIÉP képviselőcsoportja nevében Lentner Csaba képviselő úr jelentkezett szólásra. Két percben megadom a szót.

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyimóthy Géza és képviselőtársainak önálló indítványát áttanulmányozva úgy látjuk, hogy számos pontjában visszaköszön a MIÉP '98. évi, illetve korábbi választási programja. Mi mindig azon az állásponton voltunk, hogy a kereső és a nem kereső lakosság arányának olyan egészséges arány szerintinek kell lenni, miszerint a dolgozó embereknek, a potenciálisan dolgozni akaró embereknek munkalehetőséget kell biztosítani. Az elmúlt három-négy évre visszatekintve azonban elmondható, hogy hiába került a nyugdíjkorhatár megemelésre, nem teremtődtek olyan mértékben munkahelyek, mint ahogy megnövekedett a munkaképes, munkát vállalni képes állampolgárok száma.

(17.30)

Az a gazdasági növekedés, ami ebben az országban volt, nem kimondottan új munkahelyek teremtésére fordítódott, hanem a megtermelt értéktöbbletnek az országból való kivonása történt meg.

A képviselői indítvány támogatása mellett - mert a MIÉP-frakció támogatja ezt a képviselői indítványt - szükségesnek tartjuk azonban azt is hangsúlyozni, hogy egy nyugdíjkorhatár-emeléssel a problémák nem oldódnak meg. Tisztelt kisgazda képviselőtársaim, érdemes ezt a dolgot tovább is gondolni, hiszen ha megnézzük az állami társadalombiztosítási alrendszert, azt látjuk, hogy a költségvetési hiány nőttön nő. Hiába terveztünk be mind 1999-re, mind 2000-re a tb-költségvetésbe 41 milliárd forintos deficitet, az elmúlt évben is ennyi volt a tervezet, de a duplájára emelkedett! Az a felosztó-kirovó rendszer tehát, amelynek alapján az állami nyugdíjrendszer működik, hiányos, deficites, és a központi költségvetésből, a tb-vagyon eladásából csak ideig-óráig pótolható a hiány, tehát a pénzügyi fedezet tartóssá tételét is előbb-utóbb meg kellene oldani.

Mindezek mellett ezt a javaslatot támogatjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP és az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Jelzem, hogy frakciónként egy jelentkezőnek tudok szót adni. Az MSZP képviseletében Vojnik Mária asszony jelentkezett szólásra. Megadom a szót.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon érzékeny problémát érintettek Gyimóthy képviselő úr és képviselőtársai, amikor az országgyűlési határozati javaslatot beterjesztették. A nyugdíj-megállapítás szabályainak a megváltoztatása azonban igen bonyolult jogviszonyt érint. Ahogy kisgazda képviselőtársam is elmondta a képviselőcsoport hozzászólásában, sajnos semmilyen statisztikai adat nem támasztja alá azt az érvelésüket, hogy a nyugdíjkorhatár leszállításával a nyugdíjrendszerben ma megtalálható problémák megoldódhatnának.

Mondok néhányat, képviselőtársaim. Ma Magyarországon égető és súlyos probléma a 40 év fölötti nők munkában való elhelyezkedése. Alig valószínű, hogy a nyugdíjkorhatár leszállításával ez a súlyos probléma megoldódhatna. Ma súlyos probléma a szociális feladatok átháramlása az egészségügybe. Fontos probléma, hogy milyenek legyenek a járulékmegállapítási szabályok. Fontos probléma, hogy hogyan számítsuk be a szolgálati időt. Meg kellene válaszolnunk azt a kérdést, hogy vajon a kormány miért adós a kedvezményes nyugdíjkorhatár megállapításával. Meg kellene válaszolni azt a kérdést is, hogy a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása miért késik ahhoz képest, ahogy azt a programjukban megígérték. Végül, kedves képviselőtársaim, természetesen gondolnunk kell azokra is, akik nyugdíjban vannak, és az ő nyugdíjuk vásárlóértékét is meg kell őriznünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre a problémákra tekintettel a szocialista frakció sajnos csak tartózkodással tud ma reagálni erre az indítványra.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Miután a frakciók részéről nincs több jelentkező, megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni az elhangzottakra. (Hegedűs Mihály jelentkezik.) Hegedűs Mihály képviselő úr gépét kérem bekapcsolni.

Megadom a szót Hegedűs Mihály képviselő úrnak.

DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez a mai vitatéma talán nem áll a parlament és a kedves képviselőtársaink figyelmének a középpontjában. Én azt hiszem, hogy ez a téma, amely az ország lakosságának csaknem a felét érinti, több figyelmet érdemelne. Nagyon egyszerű az egyes pártok részéről nem foglalkozni a témával vagy érdektelenséget mutatni iránta arra hivatkozva, hogy nincs statisztikai adat. Kérem, ez nem teljesen fedi a valóságot!

Ha képviselőtársaim figyelmesen elolvassák az előterjesztést, abban két dolognak feltétlenül szembe kell tűnnie. Az egyik: a Független Kisgazdapárt azt kéri a kormánytól, hogy a kezében lévő lehetőségek segítségével foglalkozzon ezzel a témával. Konkrét megoldást is tudunk nyújtani. A 4. pont c) alpontjában szerepel az úgynevezett rugalmas nyugdíjba vonulás kérdése.

A rugalmas vagy alternatív nyugdíjba vonulás kérdése nagyon sok mindent megold. Elmondhatom, hogy 1997-ben készült erre matematikai modellezés, amely bebizonyította, hogy ez a nagy nyugdíjrendszerek fenntartóinak nem jelent veszteséget, a nyeresége viszont egyértelmű, ugyanis van politikai nyeresége, az, hogy a rokkantnyugdíjasok és a megtört emberek, akik 50 éves koruk után nem képesek ellátni a munkájukat, a ledolgozott idejüknek megfelelő mértékben tisztességgel nyugdíjba mehetnek. Ugyanakkor lehetőséget kapnak a kiváló egészségben és szellemi kondícióban lévő, elsősorban értelmiségi állásokban dolgozó emberek, akik nem lesznek kitéve a kényszernyugdíjazásnak, mert saját maguk választhatják meg azt az időpontot akár 65, akár 68 éves korukban, hogy mikor mennek nyugdíjba. A modellezés szerint az idő előtt nyugdíjba menők, illetve a később nyugdíjba menők aránya nagyjából ki fogja egészíteni egymást.

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt a kétperces időkeret.

DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP): Három percet tudtam, köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Gyimóthy Géza és más képviselők által H/2575. számon előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 98 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 175 tartózkodás mellett a javaslat tárgysorozatba-vételét elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte a Tóth András által H/2596. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. évi országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatának tárgysorozatba-vételéről.

Az indítvány tárgysorozatba-vételét az ügyrendi bizottság elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Tóth András képviselő urat, kíván-e szólni. (Tóth András: Igen.) Ötperces időkeretben megadom a lehetőséget. Képviselő urat illeti a szó.