Felszólalás adatai

DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Környezetterhelési díjat a terhelő anyagnak levegőbe, élővízbe, talajba történő kibocsátása után kell fizetni. Hiába szeretnénk, hogy ez ingyen legyen, egy európai színvonalú szennyvízkezelés bizony költségekkel jár.

A szennyvíztisztítás elmaradása esetén a díj arányosan magasabb, így az önkormányzatoknak érdeke, hogy a keletkezett szennyvizet kezeljék, és a törvény is ezt részesíti előnyben. A törvény arról szól, hogy vízterhelési díjat az fizet, aki a szennyvizet a természetes vízbe kibocsátja. Ez lehet például a szennyvíztisztító üzem. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a díjat a kibocsátó részben vagy egészében átterhelje a lakosságra.

(15.50)

Ez az áthárítás azonban nem kötelező. Erről az illetékes árhatóság, legtöbbször a helyi önkormányzat hozhat döntést. A talajterhelési díjat azoknak kell fizetni, akik nem kötnek rá a rendelkezésre álló közcsatornára, és nem kezelik a keletkezett szennyvizet más módon sem. Ez csökkenti azt az ellentmondást, hogy aki csatornában vezeti el a szennyvizet, annak fizetnie kell a csatornadíjat; aki pedig nem köt rá, az nem fizet, és a környezetet is terheli. Tehát ez az ellentmondás megszűnt.

Hogy áfát miért kell fizetni? Azért, mert ez költségként leírható díjként szerepel, nem pedig adóként - nem szeretnék itt most közgazdasági alapfogalmakba menni ahhoz, hogy ezt elmagyarázzam, egyébként sem a szakmám.

A talajterhelési díj egyébként az önkormányzatoknál maradó bevétel; a levegő- és a vízterhelésből származó állami bevétel pedig más támogatások forrását képezi, például a szennyvíz kezelését szolgáló beruházásoknak, amelyekhez többszörösen járul hozzá az állam - mint például a környezetterhelési díjból befolyó bevétel. Tehát ha úgy tetszik, a környezetterhelési díj minden fillérét arra fordítjuk, hogy tiszta, egészséges környezet legyen Magyarországon.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)