Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény megalkotásának a vége felé közeledünk. Szeretném felidézni, a törvény legfőbb célja, hogy a határon túli magyar közösségek identitását megerősítsük, a magunk eszközeivel hozzájáruljunk ehhez. Ez egy 80 éves adósságnak a törlesztése a magyar állam részéről, amit nagyon nagy örömmel teszünk meg, nem vitatható tehát, hogy ez a jogszabály történelmi jelentőségű jogszabály.

Van egy másik fontos célja is: a Magyarország felé irányuló elvándorlást szeretnénk minél inkább fékezni, különösen az európai integráció előszobájában van különösen nagy jelentősége ennek.

Van egy harmadik fontos célja is a jogszabálynak: a jogszabály a térség stabilitását kívánja szolgálni azáltal, hogy megelőzzük új választóvonalak kialakulását a térségben.

(20.10)

A konkrét módosító javaslatokról engedjenek meg néhány szót.

A preambulummal kapcsolatban számos javaslat érkezett. Fontosnak tartom, hogy az 1999 elején megalakult, de az 1996-os időkre visszatekintő magyar-magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet - amely a Kárpát-medencei magyarság egyeztető testülete - bekerült a törvényjavaslat preambulumába egy olyan formában, hogy utalunk arra, hogy az ő kezdeményezésükre, illetőleg az ő javaslataik alapján sikerült kidolgoznunk a jogszabályt. Ez azért is fontos, mert nem csupán egy magyar parlamenti konszenzus, hanem egy Kárpát-medencei magyar politikai konszenzus övezi a törvénytervezetet. Hasonló ez ahhoz a konszenzushoz - vagy talán még jelentősebb -, amely a NATO-csatlakozásunkat annak idején övezte, és akkor sem fért kétség ahhoz, hogy össztársadalmi támogatottság áll a NATO-csatlakozásunk mögött.

Itt el kell mondanom, hogy a kiegészítő ajánlás 4. pontjával kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptam, hogy az indítványozó vissza kívánja vonni a javaslatát. A szándékukat megértjük és támogatjuk.

A személyi, területi hatállyal kapcsolatban szintén számos javaslat hangzott el. A magyar nemzetiség saját nyilatkozat alapján történő tanúsítása számos ponton jelenik meg a törvénytervezetben. Fontosnak tartjuk, hogy az identitásválasztás szabadságának a sarokkövére építjük ezt a törvényt. Senki nem mondhatja meg tehát, hogy ki a magyar, csak az, aki ebben a legilletékesebb, aki erről saját maga nyilatkozatot tesz. Erre az alapelvre épül egyébként a magyarországi kisebbségi törvény is. Fontosnak tartjuk, hogy ne legyen kettős mérce e tekintetben (Általános zaj. - Az elnök csenget.) a magyarországi kisebbségek ügyeit illetően, illetve a határon túli magyarok ügyeit illetően.

A személyi hatály kritériumrendszerének a kiterjesztésére vonatkozó javaslatot nem tudtuk elfogadni, részben azért, mert számos szomszédos ország aggodalmát fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, illetőleg attól tartottunk, hogy ha a kritériumrendszert túlságosan elmélyülten építjük bele a jogszabályba, akkor az az ajánló szervezeteknek a súlyát is elvenné, ez pedig semmiféleképpen nem lehet célunk.

A területi hatállyal kapcsolatban hadd mondjam el, a kormányzat végül is arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ausztriát kivesszük a törvény területi hatálya alól; ez a fideszes 119. számú javaslat. Ennek az indokait röviden abban tudnám összegezni, hogy rendkívül nagy az életszínvonal-különbség Magyarország, a határon túli területek, illetőleg Ausztria között, ami elsősorban említhető. Fontos szempontként vettük figyelembe az Európai Unió részéről a diszkrimációmentességgel összefüggésben felmerülő felvetéseket, illetőleg tekintettel kellett lennünk arra is, hogy nem érdekünk, hogy az ausztriai magyarok között feszültséget generáljunk. Ezzel együtt a burgenlandi látogatásom a közelmúltban jó alkalom volt arra, hogy biztosítsam a burgenlandi és az ausztriai magyarokat arról, hogy a közösségi identitásuk megőrzése tekintetében számíthatnak az anyaország támogatására.

A területi hatállyal kapcsolatban további javaslatok is érkeztek hozzánk, hogy a szomszéd országokon túlmenően is érvényesüljön a törvény. Nem tudunk ekkorát lépni, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről van szó. Ugyanakkor a diaszpórahelyzetben élő magyarokra vonatkozóan is vannak elgondolásaink, külön problémát képez ez az ügy, és elő fogunk állni az ezzel kapcsolatos megoldási javaslatainkkal.

A kedvezmények köréből egyetlenegy fontos elemet emelnék ki: a törvény alapfilozófiája épül arra, hogy Magyarországon kedvezményeket, határon túl pedig támogatásokat nyújtunk. Tehát nem létesítünk közjogi viszonyt a magyar állam és a határon túli magyarok között. Ezt fontos folyamatosan hangsúlyoznunk, hiszen nagyon sok kritika, támadás ér bennünket ebből a szempontból, márpedig semmi alapja nincs annak a feltételezésnek, hogy közjogi viszonyt létesítenénk a határon túli magyarokkal.

Egyidejűleg viszont a kedvezmények körében nem tudtuk elfogadni egyelőre az MSZP 6 hónapos munkavállalásra vonatkozó javaslatát. A 3 hónapos munkavállalás plusz a gazdasági miniszter mérlegelési jogkörének a biztosítása volt elfogadható a számunkra. Tekintettel kell lennünk részben a szülőföld-stratégiára gyakorolt hatására ennek az elemnek, részben a magyarországi munkaerőpiacot befolyásoló hatására. Amikor látjuk, hogy milyen hatásokat vált ki a 3 hónapos munkavállalás, visszatérhetünk az MSZP által megfogalmazott javaslatra.

Hadd utaljak még egyszer az elmúlt napok vitája alapján arra, hogy Magyarország nem kívánja elősegíteni a határon túli magyar területek evakuálását, hanem a munkaerő szabad áramlásának a minél szélesebb körű biztosításával kívánunk hozzájárulni, hogy ilyen értelemben is egyfajta nemzeti integráció mehessen végbe, mint ahogy, mondjuk, a tőkeexport révén is fontosnak tartjuk, hogy egyre nagyobb mértékben jelenjen meg a magyar gazdaság a határon túli magyarok által lakott területeken.

A támogatásokkal kapcsolatos módosító javaslatok közül kitérnék arra, hogy a nyereségérdekelt szervezetek támogatása kikerült a törvénytervezetből. Részben a szomszédaink, részben az Európai Unió fogalmazta meg, hogy a versenysemlegesség elvével nehezen illeszthető össze - lehet ezen vitatkozni. Bizonyos formája a gazdasági tevékenységek támogatásának ugyanakkor továbbra is lehetséges a jogszabály alapján.

A támogatások adóvonzatával kapcsolatban a házbizottsági ülésen felvetődött, hogy tisztázzuk az álláspontunkat. Szeretném rögzíteni, hogy Magyarországon nincs adóvonzata a támogatásoknak, a szomszédos országokban pedig eltérő szituáció van. Arra törekszünk, hogy a támogatásokból ne kelljen adót fizetni azoknak, akik a határon túl igénybe vehetik. Megpróbáljuk ugyanúgy megtalálni a lehetőségeket, mint ahogy az Illyés Alapítványon, a jelenlegi közalapítványon keresztül juttatott támogatások nem adókötelesek.

Befejezésül, tisztelt Ház, számos javaslat vonatkozott arra, hogy újabb intézmények létesítését, leírását illesszük bele a törvénytervezetbe, a Magyar Állandó Értekezletét, az Illyés Alapítványét, a közalapítványokét, a határon túli magyar ombudsmanét. A magam részéről ezekre a felvetésekre azt tudom mondani, hogy e törvény alapvető feladata a kedvezmények és a támogatások kilátásba helyezése, körvonalazása. A Magyar Állandó Értekezlet beépítése a preambulumba megtörtént, ugyanakkor a Magyar Állandó Értekezlet részletes leírása nem volt... (Általános zaj. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Tessék folytatni, államtitkár úr, nem önnek szólt.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: ...tehát nem volt azért sem lehetséges, mert a Magyar Állandó Értekezlet nem a magyar parlamentnek, nem a magyar kormánynak a szerve, hanem a Kárpát-medencei magyarság szerve, és a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek határozhatják meg, hogyan is épül fel a Magyar Állandó Értekezlet.

Ami a közalapítványokat illeti, a közhasznú szervezet intézményrendszerének a kilátásba helyezése hangsúlyosan szerepel a törvényben. Ez vonatkozhat a jelenlegi közalapítványokra is, de a későbbi döntéseinket nem szeretnénk megelőlegezni azáltal, hogy konkrét közalapítványok beemelését elvégezzük a törvénybe.

Ami pedig az MSZP felvetését illeti, hogy valamilyen módon egy határon túli magyar ombudsman jöjjön létre, ezt mindenféleképpen érdekes, továbbgondolásra érdemes gondolatnak tartjuk, ugyanakkor kétharmados jogszabályról van szó, és további egyeztetéseket tartunk szükségesnek.

Tisztelt Ház! A magyar nemzetpolitika legfontosabb célkitűzése a határokat átívelő nemzeti egység megteremtése. Az elmúlt tíz évben nagyon fontos lépéseket tettünk ebbe az irányba, de azt tudom mondani, hogy ennek a nemzetpolitikának talán a legfontosabb döntése áll ma előttünk.

(20.20)

Ez a nemzetpolitika nem áll ellentétben a szomszédpolitikánkkal, hanem nagyon is szervesen egészíti ki a szomszédpolitikánkat, és meggyőződésünk szerint elősegíti egymást a nemzetpolitika és a szomszédpolitika, ezért kérem a támogatásukat a kormány által támogatott módosító javaslatokhoz. (Folyamatos zaj.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)