Felszólalás adatai

Az akkori kérdőíveken a legjobban kedvelt magyar és nem magyar történelmi személyiségekre kérdeztek rá évfolyamonként. Akkor pofonként csattant a magyar társadalom arcán a gimnazisták egynémely opciója, de mint minden csoda, csak három napig tartott a döbbenet.

(20.40)

Egyrészt kiderült a kutatásból, hogy a magyar diákok erős vonzalmat éreznek a diktátorok iránt, hiszen a gimnazisták körében Napóleon, Hitler és Caesar volt a három legnépszerűbb külföldi történelmi személy. A náci vezért a nemzetközi mezőnyben csak a 24 százalékos eredményt elérő Napóleon tudta megelőzni, és a harmadik helyen szintén egy erőskezű diktátor, ahogy említettem, Julius Caesar végzett.

Másrészt az is érdekes, hogy a magyar középiskolások 9 százaléka Hitlert nevezte meg kedvenc történelmi személyiségeként. Fontos tudni, hogy csak azok a diákok válaszoltak a kérdésekre, akik már eldöntötték, hogy továbbtanulnak és felvételiznek, tehát a jövő magyar értelmisége vallott rokonszenvéről. Az akkori kutatás nemcsak azt mutatta ki, hogy a náci diktátor leginkább az érettségi előtt állók között népszerű, bár már a 10. évfolyamon is 7 százalék nevezte őt kedvenceként, hanem azt is, hogy a katonai, illetve rendészeti pályán továbbtanulni szándékozók között Hitler népszerűsége a 20 százalékot is eléri.

Bő tíz év elteltével, 2014 tavaszán a Nemzeti Örökség Intézete a felnövekvő nemzedék nemzeti emlékezetéhez kötődő munkaköri kötelezettségének eleget téve egy közvélemény-kutatást végzett a magyarországi fiatal, 18 és 30 év közötti felnőttek történelemképéről és a nemzeti örökséghez, illetve a nemzeti emlékezethez fűződő viszonyáról. A mostani felmérés sajnos visszaigazolta mindazokat, amelyeket a tíz évvel ezt megelőző kutatásban láthattunk.

Jó egy esztendeje Orbán Viktor miniszterelnök az azonnali kérdések órájában kijelentette: "Fölfogásunk szerint Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, a találékonyság és a tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk, így volt ez mindig, és így van ma is. Ez határozza meg azt, amit teszünk."

Mi tagadás, a tudás földjén még bőven akad tennivaló. Nemcsak azért, mert a magyar történelemben a legelutasítottabbak toplistáján Gyurcsány megelőzi Szálasit, Orbán Viktor pedig Hitlert, de arról is szólnunk kell, hogy a Nemzeti Örökség Intézete által végzett felmérés szerint sajnálatos, hogy a fiatalok tudása a nemzeti ünnepekről is rendkívül csekély, sőt nemzetünk legfontosabb történelmi sorspontjairól is rendkívül csekély ismeretet árulnak el a gyerekek. Március 15-e minden megkérdezett szerint ünnep, augusztus 20-a 97 százalékuk szerint, október 23-a 90 százalékuk szerint nemzeti ünnep. Október 6-a - amely nemzeti gyásznap - 64 százalékuk szerint nemzeti ünnep. Sajátos a magyar nemzeti ünnepek sorsa. Május 1-je 51 százalék szerint, pünkösd 37 százalék, karácsony 28 százalék szerint ünnep, a trianoni megemlékezés napja 17 százalék, január 1-je 15 százalék szerint.

Még sokkal riasztóbb a helyzet akkor, ha az ünnepek tartalmára kérdezünk rá. Gyakorlatilag elmondható, hogy még azok is, akik nagyjából sejtik azt, hogy vajon az egyes nemzeti ünnepek ünnepek-e vagy nem, azok pontos tartalmára vonatkozóan már nem tudnak pontosan felelni, teljes zavar uralkodik a fejekben.

Hasonló egyébként a kereszténység legalapvetőbb tanainál is a gyerekek ismerethiánya, hogy az egyes vallásokat mi különbözteti meg egymástól, hogy melyek a legalapvetőbb tanításai ezeknek a vallásoknak. Nem arról van szó persze, hogy mindenkinek természetesen vallásosnak kell lennie, de egy művelt embernek nyilvánvalóan tudni illik azért azt, hogy az egyes vallásokat mi különbözteti meg a másiktól, mi a hinduizmus, a buddhizmus, a kereszténység alapvető tanításának a lényege, hogy vajon a reformáció milyen történeti értékek mentén történt is meg. Hogy az egyes ünnepek, akár az '56-os forradalom és szabadságharc, akár a '48-as forradalom és szabadságharc során pontosan mi történt, szintén riasztó, hogy nem tudják a gyerekek. Ez ma Magyarországon a tudás földje.

Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)