Felszólalás adatai

(14.50)

Megelőzendő erre ki szeretnék térni, és akkor természetesen meghallgatjuk, hogy az államtitkár úr a válaszában mit fog erre mondani. Én sajnos nem tekintek olyan pozitívan a Fidesz-kormányzat lépése irányába, mint Tukacs képviselőtársam, aki azt mondta, hogy nem feltételezi, hogy a privatizációját készítik elő a Magyar Postának. Attól tartok, hogy úgy tűnik, én az elmúlt időszak eseményeivel kapcsolatban szkeptikusabb vagyok, és el is fogom mondani, hogy miért; ezt egyébként a budapesti események is sajnálatos módon alátámasztják.

Ott kezdenénk a történetet, hogy ha jól emlékszem, Völner Pál is azt mondta az általános vitában, hogy az, amit az Országgyűlés elé a kormány beterjesztett - a Magyar Postával kapcsolatos szabályozásra gondolok -, nem elvárás Brüsszel részéről. Ez egy olyan lehetőség, amit a Magyar Országgyűlés beemelhet a szabályozásba, de ezt nem várják el az Európai Unióból a Magyar Országgyűléstől és a magyar kormánytól, hogy ilyen indítvánnyal és ilyen döntéssel éljen. Ez egy nagyon fontos pont, hiszen valami olyasmit teszünk, amit nem lehet az Európai Unióra fogni, hogy az Európai Unió fegyvert tartott volna a magyar kormány homlokához, hogy ezt megtegye.

Én kijegyzeteltem közben, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek kiszervezhetővé válnak, legyünk ezzel is tisztában: a gyűjtés, a feldolgozás, a szállítás, a kézbesítés. A Magyar Posta esetében ezek azok a fő tevékenységek, amelyek egy postai szolgáltatást meghatároznak; azt kell mondanom, hogy az ezenfelüli tevékenységek, amiket a posta végez, másodrangúak ehhez képest. Ráadásul, ahogy elmondtam, a kiszervezés után azok a cégek, amelyek valamilyen úton-módon lehetőséget fognak kapni, ezt a saját nevükön végezhetik, tehát sok esetben a Magyar Postának a logója sem jelenik meg.

A törvényben benne van az is, és erre is felhívnám a figyelmet, hogy az, hogy egyetemes postai szolgáltatóként működhet a Magyar Posta, 2020. december 31-éig garantált a jelenlegi szabályozás alapján. Hogy utána mi lesz, azt nem tudjuk. Természetesen az államtitkár úr mondhatja, hogy ezután majd meghosszabbítják ezt, és akkor nem történik semmi probléma, de jelen pillanatban a törvényben ez a kijelölés szerepel. Annak idején Budapesten is, annak ellenére, hogy arról beszéltek, hogy a privatizáció egy elutasítandó dolog, és ezzel egyet is tudunk érteni, a BKV-buszüzletágat, a buszjáratokat ugyanígy privatizálták ki, mint ahogy most egyes postai szolgáltatásokat megpróbálnak kiszervezni. És ott azt láthattuk, hogy a szolgáltatók, amelyek beszálltak ebbe a bizniszbe, ebbe az üzletbe, drágábban végzik ezt a tevékenységet, mint ahogy annak idején a BKV-nál a BKV ezt meg tudta a buszjáratok esetében oldani. Attól tartok, hogy ha valaki a posta esetében be fog szállni ebbe az üzletbe magánvállalkozóként, akkor nyilván ezt nem azért fogja tenni, mert ráfizetést szeretne termelni, ennélfogva nem gondolom, hogy anyagilag a magyar állam és a Magyar Posta jól járna.

Úgyhogy ezek a tények, ezek vannak leírva, emiatt úgy gondolom, hogy jogosak az aggályok, hogy egyrészt mi lesz 2020. december 31. után, ez az egyik kérdés, ezt még nem látjuk előre, illetőleg miért szükséges ezt a kiszervezést megtenni, ha egyébként ezt az Európai Unió nem várja el tőlünk. Emellett a párttisztségekre vonatkozó szabályozást nem ismételném meg, mert előttem az LMP- és az MSZP-frakció is ezt részletesen kifejtette, hogy miért nem jó az, ha pártkatonákat delegálunk az Eximbank felügyelőbizottságába és igazgatóságába, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság esetében is beszéltem róla, hogy a különböző szakmai kritériumok miért veszélyesek, ha leépítésre kerülnek. Nem fogja garantálni, hogy olyan ember legyen kinevezhető a döntőbizottság élére, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

Még egy dologra szeretnék kitérni, és ez a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását a kormány számára rendeletben szabályozható és egy rendeleti szabályozásra felhatalmazó törvényi szabályozás. Ez a költségvetési szervek, a gazdálkodó szervezetek vagy akár a közalapítványok esetében is egyfajta lehetőség lesz. Itt sem látjuk, hogy pontosan mi az, amire a kormány készül, kiknek akar lehetőséget és - úgy is fogalmazhatnánk - üzletet teremteni, de sajnos, ahogy azt elmondtam a bizottsági kisebbségi véleményben is, ezekben az esetekben a végrehajtás esetében azt látjuk, hogy általában a közpénzek és a közérdek csak sérelmet szokott szenvedni. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)