Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános vita során valóban elmondtam én is, úgymond, esztétikai fönntartásaimat, kifogásaimat a törvénnyel kapcsolatban, hiszen való igaz, és talán e vonatkozásban azonos az álláspontom Gál Zoltánéval, maga a törvény nem szép. Nem is lehet szép egy törvény, amely döntő többségében más törvények módosulásából, illetve módosításából áll össze. De ez az esztétikai része. A tartalmi üzenete azonban teljesen egyértelmű: eszközrendszert kíván a rendőrség, de általában a bűnüldöző hatóság rendelkezésére bocsátani azért, hogy a pár éve fogalomként, most már szörnyű valóságként az életünkbe belépett szervezett bűnözéssel szemben határozottan és hatékonyan föl tudjon lépni.

Lévén részletes vita, és ahogy az imént mondtam, számos törvény módosításából állt össze e törvényjavaslat, három vonatkozásban konkrétan szeretnék véleményt mondani, a frakció álláspontját és saját álláspontomat kifejteni, azzal, államtitkár úr, hogy most délután e három vonatkozásban be is adtam kapcsolódó módosító indítványt, és én úgy vélem, hogy az elég hosszú kihordás eredményeként megszületett módosító, kapcsolódó módosító indítványok támogatásra lennének érdemesek.

Az első ilyen csomópont: rendkívüli jelentősége van a törvényjavaslatnak a vonatkozásban, hogy a jegyző kezébe a bűn bölcsőjét jelentő üzletek bezárását illetően hallatlan komoly rendelkezési jogosultságot, eszközt, fegyvert ad, azt, hogy bezárathatja az üzletet.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Rendkívüli terhet ró a törvény ezzel a rendelkezéssel, a törvényjavaslat ezzel a döntéssel a jegyzőre. Pontosan ezért nem értek egyet azzal, és nem értünk egyet azzal a törvényszöveggel, amely a kapcsolódó módosító indítványban egyértelműen le van írva - én nem akarok itt kimerítő részletességgel ezzel foglalkozni -, tehát azzal a törvényszöveggel, amely mérlegelési jogkört ad a jegyzőnek a vonatkozásban, hogy milyen jellegű bűncselekménnyel kapcsolatban folyik az eljárás. A jegyzőnek nincsen sem nyomozati jogköre, sem vizsgálódási lehetősége nincsen, pontosan ezért az indítványom arra irányul, hogy módosuljon a törvényszöveg - és most csak tág keretbe foglalva mondom el - a vonatkozásban, hogy a jegyzőnek az információs bázisa kizárólag a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság által rendelkezésére bocsátott adattömeg. Ebben az esetben ugyanis kizárom annak a lehetőségét, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban mérlegeljen bármit a jegyző; következésképpen föl sem merülhet az a tegnap olyan sokat vitatott, esetleg államigazgatási jogkörben okozott kár.

Ez első pillanatban, államtitkár úr, technikai módosításnak tűnik, stiláris módosításnak, de rendkívül komoly, a közigazgatást is megcsapó jellegű üzenete van ezen módosításnak.

Tisztelt Ház! A részletes vita kapcsán, már tegnap a bizottsági ülésen, de azt követően, sőt mi több, azt megelőzően is a fedővállalkozásokkal kapcsolatban sokat vitatkoztunk, mindenki kifejtette az álláspontját, és itt ezen a körön belül az MSZP, ha jól emlékszem, Gál Zoltán éppen - ha figyel, akkor nagyon érdekes dolgot fogok most elmondani - beadott egy módosító indítványt. Többet is, de az egyik módosító indítványa azt tartalmazta, hogy a földhivatalt, tehát az ingatlan-nyilvántartást és a cégnyilvántartást ebből a példálózó jellegű felsorolásból hagyjuk ki. Ezt a bizottság leszavazta. Én ugyanezt a módosító indítványt kapcsolódó módosító indítványként ma beadtam a következők miatt, és ezt szeretném megindokolni.

(18.00)

Mind a kettő közérdekű és közhiteles nyilvántartás. A fedésnek a lényege az, hogy nem szerezhet senki tudomást arról, hogy a fedés alatt mi van. Következésképpen a fedésben is a közhitelességnek benne kell lennie. Magyarul: az az ingatlantulajdonos, aki szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, ő ténylegesen tulajdonos, ténylegesen tulajdonosnak kell lennie.

Következésképpen teljesen lényegtelen, hogy a tulajdonjoga - ez akár cégbejegyzésre, akár ingatlan-tulajdonszerzésére vonatkozik - valaki más jogosultságát kötelmi alapon fedi. Ezért célszerű, sőt mi több, odáig elmennék - s most nem osztom, hanem szorzom Gál Zoltán álláspontját, ahogy az imént már elmondtam -, hogy nemcsak célszerű, hanem kötelező is a jogi gondolkodásmódunk miatt is kihagyni nem a taxációból, hanem ebből a példálózó felsorolásból a cégbejegyzést és az ingatlan-nyilvántartást mint a fedésre felhasználható, egyébként közhiteles nyilvántartási rendszert, ez ugyanis bent van a rendőrségi törvényben, bent van a nemzetbiztonsági törvényben, és nincs jelentősége. Azért nincs jelentősége, mivel úgy kezdődik az imént hivatkozott fejezet, hogy "például", és itt van egy teljesen nyitott felsorolás. Következésképpen, ha ezt a két közhiteles nyilvántartási rendszert kihagyom, a törvényjavaslat üzenete és értelme az égadta világon semmit nem sérül, viszont a polgárokban továbbra is megmarad az a nagyon logikus és egyértelmű hit, hogy ezután is közhiteles marad az ingatlan-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, ami egyébként evidencia, mert mi alkothatunk olyan törvényt, amilyet akarunk, de a "nemo plus iuris..." elvéhez, a több jog továbbadásának lehetőségéhez, illetőleg tilalmához nem tudunk hozzányúlni. Ezért tartom célszerűnek ezt a módosítást, és ezért is adtam be az indítványt, pont azért, hogy a bizottság még egyszer szavazni tudjon róla.

A harmadik csomópont, amit a magam részéről felfedezni véltem - és ezzel kapcsolatban is adtam be kapcsolódó módosító indítványt -, a következő: ezzel a törvényjavaslattal a rendőrséget - ahogy kissé triviálisan kifejeztem magam az általános vita során is, de ezt senki ne értse félre, nem akarok humorizálni - szabadlábra helyeztük. Korlátlan és nagyon komoly lehetőségeket biztosítottunk számukra. Pontosan ezért nem vitatom azt a jogos rendőrségi igényt, hogy halaszthatatlan esetben az ügyész jóváhagyása nélkül jusson hozzá adathoz, információhoz, azt viszont elvárom a törvényalkotótól és az előterjesztőtől is, hogy biztosítson kontrollt, ez a kontroll pedig úgy működjön, hogy ne akadályozza a halaszthatatlan rendőri munkát, és az adatigénylés megkérésével egyidejűleg az adatigénylő nyomozó hatóság az ügyészt értesíteni köteles. Biztos vagyok abban, hogy ez a kötelező ügyészi értesítés egyrészt már önmagában is féket jelent az adatigénylő rész felé a törvényesség betartása iránt, másrészt - ha szükséges - biztosítja a folyamatos ügyészi kontroll lehetőségét.

Ezekre figyelemmel a már elfogadott módosító indítványokkal és az általam imént vázlatosan jelzett kapcsolódó módosító indítványokkal együtt a törvényjavaslatot elfogadom, azt elfogadásra ajánlom önöknek, azzal, hogy tudják meg: a magyar jogtörténet első ilyen törvényét alkotjuk meg, amely a szervezett bűnözést próbálja egy csomagba összerakni, egy keretbe foglalni.

Államtitkár Úr! Van két vagy három stilárisnak tűnő hiba vagy elírás - nem tudom pontosan - a törvényjavaslatban; például az egyik helyen olyan (2) bekezdésre hivatkozik, ami nincs is; ez nyilvánvalóan lapszus a szerkesztő részéről. Ezeket a holnapi alkotmányügyi bizottsági ülésen egy bizottsági módosító indítvánnyal ki kell venni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)