Készült: 2024.09.22.15:35:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2001.03.28.), 22. felszólalás
Felszólaló Podolák György (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:01


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Előre szeretném bocsátani, hogy a gazdasági bizottság az általános vitára alkalmasságról szóló határozat meghozatalát megelőzően hosszú és részletes vitát folytatott. Az általános vitára való alkalmasságról szóló éles vita eredményeképpen 15 igen és 12 tartózkodás mellett nem tartotta alkalmasnak az előterjesztést.

A bizottság kisebbségi véleményének indokát szeretném kifejteni. A bizottságban kialakult véleménykülönbség nem elsősorban szavakban jelent meg, hanem abban, hogy a bizottságban jelen lévő kormánypárti képviselőtársaink által elmondottaknak sajnos nem sok közük van a törvényjavaslatban leírt szabályozáshoz.

Ennek a ténynek az okát vélhetően a rendelkezésükre álló rövid időben kell keresni. A rövid idő nem tette lehetővé a kormánypárti képviselőtársaink számára, hogy észrevegyék: a tervezet nem a kisfogyasztó érdekében kialakuló versenypiac szabályozását tartalmazza, hanem pusztán a nagyfogyasztók és nagyszolgáltatók érdekében létrehozandó új piac szabályozási környezetét teremti meg. Amikor tehát kormánypárti képviselőtársaim a fogyasztói érdekről beszélnek, akkor ez alatt kizárólag a nagyfogyasztókat értik. Ezért ha az előttünk lévő javaslat elfogadásra kerül, akkor rövid távon a fogyasztók arra számíthatnak, hogy a telefonköltségeik nem fognak csökkenni.

A második markáns különbség volt, hogy az előterjesztő és a bizottság képviselői infrastruktúra alapú versenyről beszélnek, amivel egyébként a kisebbség is egyetért, hiszen hosszú távon ez jelenti a biztonságos és olcsó szolgáltatásokat. A szavakon túl azonban az infrastruktúra alapú verseny a törvényjavaslatban sehol nem jelenik meg. A javaslatban kizárólag a szerencselovagoknak kedvező, a nekik rövid távon extraprofitot jelentő, szolgáltatás alapú verseny jelenik meg.

A javaslatban lévő, szolgáltatás alapú verseny piaci zavarokat okozhat, megnehezíti... - a nagyfogyasztóktól származó bevételekből finanszírozzák a szolgáltatók a kisfogyasztók telefondíjainak csökkentését. A harmadik meghatározó véleménykülönbség, hogy szabad-e az új szabályozásról beszélni, miközben az alapvető szabályokat a javaslat 16 kormány- és 36 miniszteri rendelettel kívánja megoldani. Gondolják végig, képviselőtársaim, milyen törvény az, amelynek alkalmazásához 52 darab, számunkra ismeretlen, a javaslatban meghatározatlan, keretek nélküli rendelet megalkotására van szükség. Ez egyértelműen jogbizonytalanságot jelent.

A negyedik különbség, hogy a Magyar Posta szabályozását a hírközlési szabályozási területtől idegennek érezzük. Idegen a javaslattól, hogy miközben a hírközlés területén piacnyitást ígér, közben a postai szolgáltatások területén a törvényjavaslat a kormányközeli Magyar Posta monopolhelyzetét igyekszik hosszú távon biztosítani. Megdöbbentő számunkra, hogy a postai szolgáltatások szabályozása között jelenik meg a hatálybalépést követően a posta számára nélkülözhetetlen 49. § szerinti csapdaállítási jog biztosítása.

Ötödik észrevételünk, hogy a törvényjavaslat rendelkezései alapján a telefonszolgáltató számára minden korlátozás nélkül elő lehet írni, hogy a titkosszolgálatok mennyiségi korlátozás nélküli lehallgatási igényének a költségét fizessék ki.

Kormánypárti képviselőtársaim ugye nem gondolják komolyan, hogy ezeket a költségeket a szolgáltatók fogják fizetni? Ezek a szolgáltatók - mint a piacgazdaság minden vállalkozója - a költségeket a vevővel fogják megtéríttetni. Ennek alapján a rendelkezést úgy kell értelmeznünk, hogy a lehallgatott fogyasztóval kívánják a lehallgatás költségeit kifizettetni.

Végül felhívtuk kormánypárti képviselőtársaink figyelmét arra, hogy a magyar távközlési piacon a magyar fogyasztók igényeit kiszolgálni kívánó befektetők nem állnak hosszú, kígyózó sorokban, ezért fontolják meg, milyen szerepe lehet a kormány által előterjesztett javaslatnak abban, hogy az önök által is sokszor emlegetett Pantel Rt. tulajdonosa döntött: kivonul a magyar piacról, mint ahogy tegnapi híradások ezt nyilvánosságra hozták; értékesíti a többségi részt, a Pannon GSM Rt. kisebbségi tulajdonjogát.

Mindezen érvek alapján az előterjesztést nem tartottuk alkalmasnak általános vitára. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai