Felszólalás adatai

Amilyen megközelítésben azonban nem érdemes róla beszélni, az az, hogy ki tud jobban elhatárolódni a kommunista diktatúráktól. Sokan, ahogy látom a mai vitában, bár viszonylag visszafogott formában, de egy újabb lehetőséget látnak arra, hogy az előterjesztés kapcsán megint lehet egy kicsit kommunistázni és hangulatot kelteni. Ez egyébként államtitkár úrtól nagyon nem áll távol. És mivel a vita eddig stílusát ez adta, szeretnék három dolgot nyilvánvalóvá tenni. Az egyik, hogy nem védem, sőt elítélem a kommunista diktatúrát. A másik, hogy nem szeretném a vörös csillagot kiemelni az önkényuralmi jelképek közül, a harmadik pedig, hogy nem szeretném megszüntetni a büntetőjogi tiltását az önkényuralmi jelképek használatának. Nos, ezzel a három indító mondattal szeretném az összes többit elmondani, mielőtt még a kétpercesek hadát nyomnák meg a felszólalásom közben.

Az első a közjogi és nemzetközi jogi megközelítés. Sajnos azt kell látni, hogy a kormány úgy viselkedik ebben a vitában, mint a peres fél vagy egy rossz ügyvéd egy magyar bírósági tárgyalás után. Miután elvesztette a pert, szidja a bírót, és fogadkozik, hogy ő aztán nem tesz eleget az ítéletnek, mert az nem igazságos; mit tud a bíró a körülményekről?, nem volt alapos s a többi s a többi. Aztán a végén persze csak kikényszeríti az állam az ítélet végrehajtását, de lehet úgy is fogalmazni, hogy hová vezetne mindez a magatartás, ha ezt a kikényszerítést mint körülményt le is vesszük a gondolatmenetből, amikor azt mondja valaki, hogy lehet, hogy van egy jogerős bírósági döntés, de akkor sem fizetek tartásdíjat, mert szerintem nem igazságos. Lehet, hogy a bírósági döntés engem jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélt, de nem megyek be a börtönbe, mert szerintem nem követtem el semmit, nem volt igazságos ez a döntés. Nos, a kormány körülbelül így viselkedik.

Az Emberi Jogi Bíróság hatáskörét, a magyar ügyekben való döntési jogát az állam önként vállalt nemzetközi szerződés elfogadásával teremtette meg. Ha egy döntés nem tetszik, én ezt elhiszem, nem lelhet azt mondani, hogy ja, erre, kérem, nem érvényes a felhatalmazás, erre nem érvényes a hatáskör, csak azokra a döntésekre, amelyek nekem tetszenek. A harmadik világot vagy éppen Fehéroroszországot idézi az a stílus, ha a kormány egy nemzetközi jogon alapuló bírósági döntést nem hajlandó tudomásul venni, azt nem hajlandó végrehajtani. Lehet a saját magát sem demokratának tartó szélsőjobb hozzáállásával azonosulni (Dr. Staudt Gábor: Ne csúsztass!), hogy lépjünk ki az Európai Unióból, ne legyünk gyarmat, külföldről senki ne mondja meg nekünk, magyaroknak, hogy mit tegyünk és mit ne. Csak ezzel, tudják, tisztelt képviselőtársaim, teszünk még egy lépést a szalonképtelenség felé Európában.

És ez sajnos nemcsak erkölcsi kár, hanem ebből Magyarországnak már meglehetősen sok gazdasági kára is származott. Nem véletlen az, hogy Magyarországot mostohagyerekként kezelik az Unióban. Ez nem azért van, mert a magyarokat nem szeretik, hanem azért, mert Magyarország mindenkivel és minden szervezettel összerúgta a port. Ez most egy újabb alkalom, amikor egy nemzetközi szervezet döntését Magyarország nem hajlandó tudomásul venni, és bár kötelező lenne, annak nem hajlandó eleget tenni. Sokatmondó egyébként, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy a kormányzati álláspontot, már ami az alkotmányügyi bizottságot illeti, egy jobbikos képviselő ismertette, és a jobbikos képviselő úrnak a retorikája gyakorlatilag egy az egyben megegyezett államtitkár úr mondandójával, államtitkár úr mondandójának tartalmával. (Dr. Staudt Gábor: Ilyen az élet.)

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ebből mindenkinek érdemes levonnia a megfelelő következtetést, de ez a következtetés a kormány szempontjából semmiképpen nem lesz pozitív.

De nézzük azt, hogy mi lesz mindennek a következménye. Egyébként részben erről a határozati javaslat is szól. Természetesen lehet azt mondani, hogy az ítélet nem kötelezi Magyarországot a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek felülvizsgálatára. Csak hát, ha ezt nem tesszük meg, akkor mi lesz a további menet? A tényállás alapján újabb elmarasztalások várhatóak. Sőt, ahogy egyébként valamelyik kormánypárti képviselő utalt is erre, talán éppen Mátrai Márta képviselő asszony, sokan lesznek, akik majd úgy próbálnak politikai tőkét kovácsolni, hogy önkényuralmi jelképeket fognak használni, ki a horogkeresztet, ki a vörös csillagot, ki éppen az SS-jelvényt vagy a sarló-kalapácsot azért, hogy ebből ügy legyen, azért, hogy ezzel a médiába be tudjanak kerülni. És talán lesznek olyanok is, akik azt szeretnék elérni, hogy a nehéz anyagi helyzetükön úgy segítsen majd a strasbourgi bíróság, hogy az elítélés után néhány ezer euró kártérítést majd megítél számukra.

Én pedig nem gondolom, hogy az adófizetők pénzét érdemes volna erre elkölteni. Aminek nem az a megoldása, hogy a magyar kormány azt mondja, hogy nem hajlandó kifizetni a pénzt, hanem talán az lenne a jobb megoldás, ha változtatnánk a jogszabályon, de erre mindjárt rá fogok térni. És mi lesz még ennek a hozzáállásnak a következménye, tisztelt Országgyűlés? A miniszteri bizottság végső soron, ha nem szerez érvényt Magyarország a strasbourgi döntéseknek, márpedig most már ebben a témában kettő is született, akkor kötelezheti, ő már kötelezheti Magyarországot a büntető jogszabály módosítására. Meddig kellene még várni, tisztelt képviselőtársaim? Miért nem volt elég ez a két eset? Miért kell megvárni azt, hogy a miniszteri bizottság kötelezze Magyarországot a módosításra? Miért kell megvárni azt, hogy Magyarország ismét valamilyen elmarasztalásnak legyen kitéve?

De térjünk rá arra, hogy milyen megoldást javaslunk, ugyanis nemcsak kritizálni szeretnénk, hanem megoldást is javasolni. Ezt meg is tettük a büntető törvénykönyv vitájában.

(22.30)

Előterjesztettünk egy módosító javaslatot mintegy 20 oldalas indokolással. Sajnálom, hogy a kormány, úgy tűnik, még arra sem vette a fáradságot, hogy elolvassa ezt az indokolást, mert sehol nem jelenik meg még ellenérvként sem, annak egyetlen eleme sem a parlamenti vitában.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A bűncselekmény jogi tárgya tágabban a demokratikus politikai közélet fenyegetésmentes létezésében megnyilvánuló köznyugalom, azonban szűkebb értelemben vizsgálva a védeni kívánt jogi tárgyat, be kell látnunk, hogy az nem más, mint az emberi méltóság védelme. Erre a következtetésre jutunk önmagában akkor is, ha a bűncselekmény elkövetési tárgyait szemügyre vesszük. Valamennyi, a zárt taxációban felsorolt jelkép valamely eszmének, személynek vagy eseménynek jelvénnyel vagy képpel való megjelölése, amelynek rendeltetése, hogy valamilyen kognitív érzelmi vagy tudati folyamat által a jel és a megjelölt eszmék, személyek vagy események közös vonásaik révén egymással kapcsolatba hozhatók legyenek.

A hatályos szabályozással több probléma is van, azaz állítom, tisztelt Országgyűlés, hogy nem csak az európai döntés, a strasbourgi döntés miatt indokolt a változtatás. A mai hatályos jogszabály alapján tulajdonképpen bűncselekményt követ el az, aki Heineken sört iszik a kávézó vagy az étterem teraszán, hiszen azon egy vörös csillag van, a vörös csillagot pedig nagy nyilvánosság előtt közszemlére teszi.

Egyébként, amit a helyettes államtitkár asszony a bizottságban erre a példára mondott, az egész egyszerűen nevetséges, már elnézést kérek. Egy picit többet várna az ember attól a helyettes államtitkártól, aki a nemzetközi jogért a KIM-ben felelős. Azt mondta, hogy tudományos célú felhasználása az önkényuralmi jelképnek az, hogy valaki sörözik, és egy ilyen sörösüveget az asztalra tesz. Nem megmosolyogtató, tisztelt Országgyűlés, ez az érvelés? Még az államtitkár úr is mosolyog rajta, teljes joggal. Én azt gondolom, erre nem érdemes elmenni.

Szóval, én azt gondolom, hogy ez egy olyan példa, ami miatt már önmagában érdemes lenne módosítani. De nézzünk még két ilyet! Az egyik, hogy éppen a jelképet kifigurázni, mondjuk, a fasizmust vagy a kommunizmust elutasítani szándékozó csoport használ egy horogkeresztet vagy egy vörös csillagot, amit áthúz, azt a politikai véleményt szeretné kifejezni, hogy nem ért egyet ezekkel az eszmékkel, ez is sajnos a tiltás körébe esik. Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor abszolút indokolt a szabályozás, akkor, amikor valaki az ötvenhatosok túlélőinek megemlékezésén vörös csillagot tűz fel a zakójára, vagy éppen ugyanezt a zsinagóga előtt teszi meg egy horogkereszttel. Itt természetesen indokolt a tiltás.

Amit én állítok, tisztelt Országgyűlés, hogy lehetséges olyan jogi norma megalkotása, amely mindkét szempontnak megfelel, és összhangban van a strasbourgi ítélettel is. A bíróság a szankció alkalmazásának feltételeként gyakorlatilag a célzatos elkövetést, jelesül az önkényuralmi rendszerek propagálása szándékának bizonyítását kívánja meg. Szerintem is részben ez a megoldás, azaz a bűncselekmény célzatossá tétele.

Szeretnék még egy szót szólni a vörös csillagról, illetve annak kiemelésének az igényéről az önkényuralmi jelképek közül. Voltak olyanok, akikben ez megfogalmazódott, hiszen azt mondják, hogy a vörös csillag a nemzetközi munkásmozgalom szimbóluma, és ez így is van valóban, amelyet a kommunista diktatúra kisajátított, és amelyet nagyon sok kultúrállamban használnak, ott is, ahol az önkényuralmi jelképek használatát egyébként tiltják. Én ezzel nem értek egyet itt Magyarországon. A szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali ideológiákat összevetve megállapítható, hogy az előbbi bizonyos embercsoportok ellen irányul, azok kirekesztése, megsemmisítése a célja, míg a szélsőbaloldali eszmerendszer épp az egalitárius eszméket hangoztatva a társadalmi egyenlőség jegyében korlátozza az emberi jogokat. (Szávay István közbeszól.) Módszereit illetően mindkettő a demokrácia alapvető értékeit támadja, éppen ezért álláspontom szerint pusztán nézőpont kérdése, hogy ki melyik ideológia promotálását tartja inkább alkalmasnak arra, hogy a demokratikus államberendezkedést veszélyeztesse. Azt gondolom, az álláspontom elég egyértelmű ebben.

Továbbmenve a jelképekre, a történelmi kontextus relevanciájával kapcsolatban pedig az az álláspontom, hogy Magyarországon nem vonatkoztathatunk el valóban a történelemtől. A vörös csillag számos emberben kelt ellenérzést és fájdalmat, sokakban idézi a terror korszakát, saját és felmenőik bebörtönzésének, megkínzásának és kivégzésének fájó emlékét. Nem állítom persze, hogy egyenlőségjel tehető a horogkereszt, az SS-jelvény és a vörös csillag között, de az bátran kijelenthető, hogy a kommunista, avagy tetszés szerint munkásmozgalmi jelkép igencsak alkalmas arra, hogy egyes történelmi eseményekhez való kapcsolásával, ezen események felidézéséhez való társításával megsértsék vele az emberi méltóságot. Ez esetben pedig nem kell tovább vizsgálni a jelképek vagy a diktatúrák egymáshoz való viszonyát, mert a jogalkotónak a törvényi tényálláson keresztül semmiképpen sem feladata a jelképek történelmi megítélése, a hozzájuk kapcsolódó eszmék kiértékelése. A feladat igen egyszerű, tisztelt képviselőtársaim, ha a jelképhasználattal a közösségek vagy individuumok emberi méltósága sérül, akkor a szankció alkalmazása, azt gondolom, indokolt.

Látható azonban az is, hogy a jelenlegi és a tervezett szabályozás alapján nem biztosítható az összhang sem az egyezménnyel, sem a bíróság határozatával. Az egyezmény 46. cikke alapján Magyarország kötelezettsége az ítélet végrehajtása - még egyszer mondom, tisztelt képviselőtársaim, kötelezettsége az ítélet végrehajtása -, amelyet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ellenőriz. Mint mondtam, önmagában az ítéletből nem keletkezik jogalkotási kényszer, de keletkezik kötelezettség arra nézve, hogy az összhangot hazánk vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeivel megteremtse, ahogy egyébként ezt Mátrai Márta képviselő asszony is elmondta.

Nem maga az ábrázolás, hanem a jelkép segítségével kifejezésre juttatott emberi méltóságot és becsületet sértő gondolatok nagy nyilvánosság előtti hangoztatása az, ami tiltást igényel. Azt gondolom, hogy megoldást jelent az "önkényuralmi jelkép használata" elnevezésű bűncselekmény célzatossá tétele ahelyett, hogy a büntethetőséget kizáró okokat részleteznénk a felhasználási cél alapján.

Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, hogy ez a megoldás az egyik, de természetesen lehet más megoldás is, hogy hogyan tudjuk fenntartani az önkényuralmi jelképek használatának tiltását úgy, hogy az strasbourgi bíróság ítéletének is eleget teszünk. Tisztelt Országgyűlés! Éppen ezért én azt javasolnám önöknek, hogy ne ezt az előttünk fekvő határozatot...

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Kéri egy perccel meghosszabbítani?

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Egy percet.

ELNÖK: Megadom, igen.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Szóval, én azt kérném, tisztelt Országgyűlés, hogy ne arrafelé menjünk el, hogy mint a sértett gyerekek, a kormány azt mondja, hogy márpedig én nem teszek eleget akkor sem a határozatnak, ha egyébként az nekem kötelességem lenne, hanem próbáljon meg úgy eleget tenni a határozatnak, hogy figyelembe véve a magyar történelmi hagyományokat és a magyar alkotmányos berendezkedést, alkossunk egy olyan jogszabályt, amely a jogalkotó által elérni kívánt célt is biztosítani tudja, s egyúttal eleget tud tenni a nemzetközi kötelezettségeinknek, elvárásainknak. Mi erre, még egyszer mondom, egy javaslatot előterjesztettünk. Én azt kérem inkább, hogy a büntető törvénykönyv vitájában fontolják meg, hogy támogatják ezt a módosító javaslatot, ezt pedig, ami most előttünk fekszik, és amiről ma tárgyalunk, ne támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Harangozó Tamás tapsol.)