Felszólalás adatai

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. A turizmus szempontjait engedjék meg, hogy hadd vegyem sorra az országos területfejlesztési koncepció kapcsán. Először is azzal kezdeném, hogy a jelenleg érvényes OTK idegenforgalmi fejezetében több dolog egyértelműen rögzítve van, ami viszont nincs a tervezetben.

Mik is ezek? A turizmus ágazatközi, tárcaközi jellege, illetve e tény elismerésének, elismertetésének szükségessége, az ország meglevő, területileg is differenciált idegenforgalmi adottságainak, feltárásának, eladható komplex idegenforgalmi termékké, szolgáltatássá, csomaggá történő fejlesztésének szükségességét, a turizmus állandó lakossági igényein felül jelentkező infrastrukturális többletigényeinek, elismerésének, elismertetésének és finanszírozásának szükségességét, a turisztikai vonzerők területi elhelyezkedését figyelembe véve az egész országot hézagmentesen lefedő 9 idegenforgalmi régió és ezen belül 7 kiemelt üdülőkörzet kialakításának szükségességét, tekintettel arra, hogy a 7 tervezési-statisztikai régió területi behatárolása, amely menet közben többször változott, nem volt képes és ma sem képes kezelni a Balaton, a Dunakanyar és a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetek egy-egy régión belüli egységes tervezhetőségét, finanszírozását, megvalósíthatóságát, ellenőrizhetőségét.

Idegenforgalmi szempontból a kiemelt üdülőkörzetek, országos kiemelt gyógyhelyek, üdülőkörzetek, üdülési, idegenforgalmi adottságokkal rendelkező térségek, települések, valamint a kerékpárút, turistaút, kemping, vízi út, kikötőhálózatok komplex állami szerepvállalással történő fejlesztésének szükségességét mind-mind a jelenlegi szabályozás megfelelően kezeli.

A fentiek a mai napig aktuálisak. Nem az OTK hibája, hogy az 1998 óta folytatott ágazati és területfejlesztési, valamint támogatáspolitika következtében nem sikerült az EU regionális politikájának és az OTK egyik legfontosabb célkitűzését, a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek körének csökkentését elérni.

A fentiek megkérdőjelezik egy új OTK elkészítésének szükségességét és indokoltságát, tekintettel arra, hogy önmagában egy újabb koncepció Országgyűlés által történő elfogadása, ehhez igazodó kormányzati intézkedések menet közbeni hatékony ellenőrzése nélkül nem nyújt garanciát a koncepció gyakorlatban történő megvalósítására.

De mi is a helyzet az új területfejlesztési koncepcióval? A 7 tervezési-statisztikai régiót a kormány, a turizmus szakmai jelzései ellenére változatlan területi lehatárolással terjesztette elő, amely intézkedés konzerválta a Balaton, a Dunakanyar és a Tisza-tavi kiemelt üdülőkörzet több régió közötti megosztottságát. Az új OTK készítésének indokoltsága vitatható. Az EU-tagság kapcsán jelentkező többlettámogatási lehetőségek már korábban is ismertek voltak, konkrét nagyságrendjük viszont jelen pillanatban sem ismert. Elegendő lett volna az eredeti OTK felülvizsgálata és a konkrét tapasztalatok alapján történő kiegészítése, illetve részbeni módosítása. Az eredeti OTK turizmus integrált tervezésére, komplex fejlesztésére vonatkozó differenciált javaslatai ma is aktuálisak.

Az ország geopolitikai helyzetéből, domborzati viszonyaiból kiindulva már régen stratégiai kérdésként kellett volna kezelni a Duna és a Tisza menti, határokon átnyúló, interregionális komplex fejlesztési tengely központi programként történő szerepeltetését, beleértve a turizmus különböző ágait is.

(2.30)

Ezen túlmenően illett volna számba venni a különböző európai hálózatokhoz történő csatlakozási lehetőségeket is.

A tervezet 7. oldalán szereplő ábrában is jelezni kellett volna, hogy az országos fejlesztési koncepció 2050-ig szóló jövőképet is tartalmaz, a középtávú országos fejlesztési stratégián belül jelezni kellett volna az elkészült, elfogadott, illetve egyeztetés alatt lévő ágazati stratégiákat, valamint ezek figyelembevételével az EU-támogatással és a hazai társfinanszírozásban megvalósítandó országos fejlesztési programok felsorolását.

Az OFK-ra tett észrevételekkel összhangban az OTK-ban és a II. nemzeti fejlesztési tervben is indokolt a turizmus fejlesztésének önálló programként történő szerepeltetése a fentiekben részletezett indokok alapján.

10. oldal: a közlekedéspolitikán belül szemléletváltásra lenne szükség, a személyszállításon belül szükség lenne már a turizmus által keltett jogos igények figyelembevételére is.

A 12. oldalon a felsorolásokból kimaradtak a megyék, a kiemelt térségek köre indokolatlanul leszűkült az eredeti OTK-hoz képest.

A 17. és a 19. oldalon a nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerővel rendelkező térségeket, illetve turisztikai potenciált a szakmában elfogadott elnevezéssel lenne célszerű szerepeltetni. A turisztikai infrastruktúra, szuprastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások körét nevesítve célszerű lett volna részletesebben bemutatni a nem szakmabeliek egyértelmű tájékoztatása érdekében; például kerékpárút, vízi út, kikötő, turistaút, és így tovább.

A 21. oldalon egy új város- és vidékrendszer megteremtését mennyiben szolgálja a nemzeti fejlesztési terv és az NVT külön tervezése az EU-irányelvek módosulása kapcsán?

A 39. oldalon a sémában a Tisza mint komplex fejlesztési tengely meg sem jelenik.

A 44-45. oldalon szereplő ábrák alapján is látszik: a Duna-Tisza csatorna és a csongrádi vízlépcső, valamint a Duna-Tisza hidak megépítésének szükségessége nemzeti stratégiai szempontból is fontos.

A 47-48. oldalon a termálvízkészlet elsődleges gyógyászati hasznosítása biztosítandó. Az energetikai célú hasznosítás talán nem ilyen fontos, helyette a rendelkezésre álló és megújuló vízenergia alkalmazása és komplex hasznosítása célszerű.

A 49., 50. és 81. oldalon a vidékies térségek egyértelmű lehatárolása szükséges, az FVM-mel történő egyeztetés alapján, a későbbi felesleges átfedések, hiátusok elkerülése érdekében.

Az 54-55. oldalon az intenzív turizmus, illetve a környezetbarát ökoturizmus megint csak önkényesen bevezetett, a szakmában nem használatos kifejezések.

A 70-71. oldalon a “IV. Turizmuspolitikaö című fejezetet célszerű lenne az eredeti, az OTK “Idegenforgalomö című fejezetében szereplő aktualizált konkrétumokkal kiegészíteni.

A Duna mente és a Tisza-térség fejlesztését fontossági sorrendben Budapest és a Balaton után logikus szerepeltetni.

A turizmus állami, területi irányítási és koordinációs rendszerére vonatkozó javaslat részletezését és indoklását már korábban, az általános részben ismertettem.

A 92. oldalon az országosan kiemelt térségek körét változatlanul az eredeti OTK szerint lenne indokolt szerepeltetni. E szerint a javaslat szerint Kelet-Magyarország stratégiailag fontos, kiemelt térsége végleg kimaradna e körből, ami teljesen elfogadhatatlan. A kiemelt üdülőkörzetek körét, területi lehatárolását szükséges lenne felülvizsgálni, de nem a megszüntetés, hanem az időközi változások átvezetésének és indokolt bővítésének a szándékával.

Köszönöm a figyelmet.