Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg ellenzéki oldalról.

Kifogásoltuk, hogy a 2002. december 31-i határidőt nem tartotta be a kormány, hiszen a törvényjavaslatot csak most, a tavaszi ülésszak kezdetén kaptuk kézhez, holott december 31-éig már sort kellett volna keríteni a törvényjavaslat elfogadására. Kifogásoltuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizáción túlterjeszkedik, hiszen olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek nem követelik meg, nem kívánják a jogharmonizációs cél megvalósítását.

A fülünkben csengenek még azok a kifogások, amelyek az előző kormányzati ciklusban a most kormányzó, akkor ellenzéki pártok képviselői részéről sűrűn elhangzottak hasonló esetben; amikor jogharmonizációs célokat szolgáló javaslatot nyújtott be a polgári kormány, önök nemes egyszerűséggel az egyik ilyen javaslatot cselédtörvénynek nevezték. Mi idáig nem ragadtatjuk magunkat természetesen, hiszen a benyújtott javaslatban vannak olyan előremutató elemek, amelyekkel magunk is egyetértünk, ilyen például többek között az anyaság védelme, illetve a terhességi tesztek vizsgálatának a tilalma, ami természetesen a nőket, illetve a leendő anyákat védi.

Kifogásoltuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat nem tér ki, ha már egyszer túlterjeszkedik a jogharmonizációs célokon, akkor ugyan miért nem tartalmazza azokat a módosító javaslatokat, amelyek az egészségügyben dolgozók ügyeleti díját lennének hivatva rendezni. Ezt nemcsak mi kifogásoltuk, hanem a bizottsági ülésen jelen lévő állampolgári jogok biztosa is figyelmeztette a bizottság tagjait arra a javaslatra, amelyet már korábban tettek, hogy a munka törvénykönyve és az egészségügyre vonatkozó ágazati külön törvény szabályait az ügyeleti és a készenléti díj tekintetében összhangba kellene hozni. Ma az egészségügyi törvény az egészségügyi dolgozók hátrányára tér el, holott a törvény azt írja elő, hogy csak a javukra lehetne eltérni a munka törvénykönyvében megfogalmazott általános szabályokról.

Szintén kifogásoltuk a színlelt szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozásokat, amelyeknél úgy érezzük, hogy elsősorban a büntetés és a bírság kiszabásával, a számonkérésnek a kiterjesztésével kíván élni a benyújtott javaslat. Ehelyett véleményünk szerint olyan szabályozási formákat kellene találni, amelyek megfelelnek egyfelől a gazdaság, a versenyképesség, az alkalmazkodóképesség, valamint természetesen a munkavállalók érdekeinek, jogbiztonsága követelményeinek is.

A javaslatban szereplő, nevesített új foglalkoztatási formák közül a részmunkaidőre vonatkozó szabályok meglehetősen csekély mértékben biztosítanak jogi garanciát azoknak a munkavállalóknak, akik ilyen foglalkoztatási formában kívánnak a jövőben dolgozni, illetve szintén kifogásoltuk, hogy a határozott idejű munkaszerződéseknél a maximális alkalmazási időpont, az öt év megítélésünk szerint túl hosszú.

Ugyancsak nem értünk egyet azzal, hogy a jelenlegi készenléti díj 25 százalékos mértékét 20 százalékra kívánja csökkenteni a beterjesztett törvényjavaslat. Amennyiben ez a jogharmonizációval függ össze, bár az erre való utalás meglehetősen homályos mind az indoklásban, mind a törvényjavaslat szövegében, ez esetben, úgy véljük, nem érheti hátrány azt a munkavállalót, aki ma 25 százalékos készenléti díjat kap a munkáltatótól az elvégzett munkáért.

Mindezek alapján az ellenzéki oldal tartózkodásával fejezte ki nemtetszését a benyújtott törvényjavaslat ügyében.