Felszólalás adatai

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés!

Sorrendben szeretnék válaszolni a feltett kérdésekre. A képviselő asszony 2000. június 13-án feddhetetlen ügyészekből, míg július 6-án legfőbb ügyészségi ügyészekből álló, teljes körű nyomozati jogkörrel rendelkező, különleges felhatalmazású nyomozó csoport létrehozását indítványozta.

A képviselő asszonyt írásban tájékoztattam arról, hogy az ügyészek általa javasoltak szerinti - mármint hogy feddhetetlenek-e vagy nem feddhetetlenek - megkülönböztetését az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény, továbbá a büntetőeljárási törvény szabályai nem teszik lehetővé, valamint arról, hogy a fővárosi ügyészségi nyomozóhivatalnál kezdettől fogva külön kijelölt ügyészek foglalkoznak az úgynevezett olajügyekkel.

Mint ahogy ma délelőtt a parlamenti beszámolómban említettem, már 1999 októbere óta egy hétfős nyomozó csoport, majd ez év júliusa, illetve augusztus 1-je óta egy tízfős nyomozó csoport kizárólag az úgynevezett olajügyek felderítésével foglalkozik.

(15.10)

Tehát ez a bizonyos nyomozó csoport '99 októberétől mind a mai napig létezik és működik. A képviselő asszony által javasolt nyomozó csoport létrehozása tehát megtörtént.

Ami a teljes körű, a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerinti nyomozati jogkörrel kapcsolatban felvethető, az az, hogy ennek a jogkörnek a bővítésére, amellyel az ügyészek rendelkeznek, nincsen lehetőség. Minden ügyész a törvény általi felhatalmazással működik, annak kereteit tágítani és szűkíteni nem lehet.

A büntetőjogi felelősség tisztázása érdekében az ügyészség minden esetben megindította az eljárást - válaszolva a képviselő asszony második kérdésére -, hivatalból vagy feljelentésre, amikor bűncselekmény gyanújáról értesült. Alapos gyanú esetén a nyomozás elrendelésére is sor került. A nyomozás eddigi eredményeiről most nem kívánok bővebben szólni, hiszen ezt a délelőtti beszámolómban részletesen elemeztem.

A tisztelt képviselő asszony a harmadik kérdésében hiányolja a közvélemény tájékoztatását a lefolytatott vizsgálatok eredményéről. Való igaz, hogy teljes, a folyamatban lévő eljárások minden részletére kiterjedő tájékoztatásra nem került sor, amelynek oka a törvényi tilalom. Tisztában kell lenni azzal, hogy ebben két érdek konkurál: a nyilvánosság tájékoztatása és a nyomozati érdek. Teljesen világos, hogy a nyomozati szakaszban nincs meg az a nyilvánosság, nincs a nyilvánosság tájékoztatására olyan lehetőség, mint amilyenre a bírósági szakaszban. Ennek az oka egyszerű: a nyomozás teljesítése csak olyan körülmények között lehetséges, amikor a közvélemény nem értesül minden olyan tényről, körülményről, amely a nyomozás későbbi menetét befolyásolhatja.

Mindemellett azonban rendkívül fontosnak tartom a közvélemény tájékoztatását, egyetértek ebben a képviselő asszonnyal. Ezért mindazon adatokról, amelyek a részletek vonatkozásában időközben kiadhatóak voltak, sajtótájékoztatót tartottunk vagy közleményt juttattunk el a médiához. Ezeket csak példaként és dátumszerűen sorolom fel, az idő rövidségére való tekintettel. Így tájékoztatást adtunk az üggyel kapcsolatban 2000. június 14-én, 2000. június 20-án, 2000. június 22-én, 2000. július 14-én, 2000. július 18-án, 2000. július 28-án, 2000. augusztus 15-én. Azt gondolom, ezek a tájékoztatások (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) megfelelőek voltak; a nyomozás lezárásakor további tájékoztatást kívánunk adni.

Illő tisztelettel kérem a képviselő asszonyt és az Országgyűlést arra, hogy válaszomat ennek érdekében fogadják el. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)